A liguriai Ovadában 1694-ben született. Atyja segítségére volt ifjú korában, de lelkében mindig élt a tökéletes élet utáni vágy. Lemondott mindenről, és csak a betegeknek és a szegényeknek élt. Társakat nyert meg elképzelésének, és 1720-ban megalapította a passzionisták rendjét. Azt kívánta, hogy ne csak bensejükben, hanem külsőleg is hordozzák a keresztre feszített Krisztus képét. 1722-ben szentelték pappá, számos rendházat alapított, ahol az apostoli tevékenységnek szentelték életüket. A szent kereszt ünnepét – kívánta társaitól – hallgatag szenvedéssel ünnepeljék meg a keresztre Feszítettet szerető emberek. Ezért külsőleg legyenek vidámak, hogy szenvedésüket csak a legfőbb Jó ismerje meg. Rómában halt meg 1775-ben.
