Zenei kincsestár

Az utóbbi évtizedek egyik legkiválóbb – ha nem egyenesen a legkiválóbb – lírai koloratúr énekesnője, Kathleen Battle ma francia romantikus operaáriákkal kápráztat el bennünket. Mint azt a művésznőtől megszokhattuk, filigrán tisztaságot, hajlékonyságot és lélegzetelállító magasságokat hódít meg. A Bastille Opera Zenekarával és Énekkarával, Myung-Whun Chung vezényletével fölvett, ínyenc válogatás élén ugyan olasz zeneszerző, Gaetano Donizetti áll, ám Az ezred lánya szerzőjének első francia színpadra szerzett műve, és sikerét jelzi, hogy a főhősnő most következő áriája már-már a Marseillaise-zel vetekedő helyet foglal el a francia néplélekben.

Gounod 1867-ben bemutatott Rómeó és Júliájából következik a főhősnő negyedik fölvonásbeli, áradóan érzelmes bravúráriája. Júlia itt áll rá, hogy szerelmük érdekében vállalja a tetszhalál kockázatát.

Ritkán hallani Berlioz Beatrice és Benedict című operáját. 1862-ben Baden-Badenban került színre első ízben.

Gustave Charpentier 1900-ban színre vitt, Louise című operája szokványos szerelmi konfliktus, amelynek tétje a főhősnőnek családja illetve kedvese iránti vonzalma. Ami harmadik felvonásbeli áriáját igazán különlegessé teszi, az az, hogy a szerelmi vallomás nagyrészt Párizsnak és a Montmartre káprázatos világának szól.