Nemzetünk kincsei – a hungarikumok

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görögkatolikusság lelki központja. Évente mintegy öt-hatszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről európai hírűvé vált templomot, nem csak Magyarországról, hanem határainkon kívülről is. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görögkatolikus fatemplomban az abban az évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, amit 1697 nyarán a Stephans dómban helyeztek el. Másolata Máriapócson 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005-ben dr. Erdő Péter bíboros, Budapest-Esztergomi érsek Nemzeti Szentéllyé nyilvánította a máriapócsi templomot.