Akvarell

„Generációs regény, korrajz.” „Ez sok mindent megmagyaráz…” „Mi szabja meg esendőségünk és szerethetőségünk határát?” „A balladai stílus és a szarkazmus.” 4 mondat - 4 ajánlóból - ugyanarról. Az 1966-ban született Mohácsi Árpád költő, műfordító első prózakötetéről, a Párizsi befutó című regényről. A szerzővel Fazekas Gyöngyvér beszélgetett.

„A közönség már régen elfelejtette ezt a darabomat, ám engem, amikor a múltkor megint elővettem, annyira megkapott a bája, a finomsága, hogy nyomban összehívtam a librettistáimat, és ők átírták a szövegkönyvet, én pedig átkomponáltam a zenét.” Így emlékezik vissza Lehár Ferenc arra, miként született meg „A sárga kabát” című – egyébként megbukott - művéből „A mosoly országa”, amely viszont világsiker lett. Az operett a berlini premier után csaknem 100 évvel is képes megtölteni a nézőteret - legalábbis ezt tapasztalta a műfajnak otthont adó budapesti színházban állandó kritikusunk Oláh Zsolt.

A szellemi, lelki és morális értékek, szemben ezek válságával – talán szokatlan, hogy egy hangverseny ilyen témaköröket feszeget. Ám az 1983-ban született, Csíkszeredából elszármazott Kedves Csanád egyes műveibe nem véletlenül épülnek be irodalmi alkotások is. A zeneszerző-előadóművésszel Szőke Anna beszélgetett a hétfő esti (május 23. 18.00, Budapest Music Center) koncert apropóján.

Képek: 1) Kedves Csanád (Fotó: bmc.hu), 2) 1931-es kritika Lehár darabjáról 3) Mohácsi Árpád kötete