Nyelvédesanyánk

Miért éppen úgy hívnak egy helyet, ahogy? Mit rejt a Tihanyi alapítólevél? Hogyan kapcsolódik össze a földrajz és a szókutatás? Milyen kincsek találhatók ebből a szempontból a régi okiratokban, vagy épp mit őriznek meg beszédjükben mindebből az azon a tájon élők? Miként lehet összegyűjteni, szó szerint és átvitt értelemben is feltérképezni, valamint a nagyközönséggel megismertetni ezt a szinte felmérhetetlenül gazdag anyagot. Például ezek a kérdések foglalkoztatják őt. 1953-ban született. Debreceni kötődése a felsőfokú tanulmányokkal kezdődött – és a mai napig tart. Volt tanszékvezető és intézetigazgató, valamint a cívisváros híres nyári egyetemének irányítója, mondhatni egyik házigazdája. Sokat köszönhet neki a magyar nyelvészeti doktori program. Szerzőként és szerkesztőkén több száz tudományos közleményt publikált magyar, finn és angol nyelven. Fontosnak tartja, hogy tudósként és emberként is segítse a kiemelkedő képességű hallgatókat. Hoffmann Istvánt kérdeztem.

Nagy számként tartjuk-e számon, hogy a számok tükrében is megnézhetünk valamit? Vagy inkább meghallgathatunk… Horváth Katalin jegyzete.