Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestárban egy roppant izgalmas, f-moll vonósnégyest hallunk Felix Mendelssohn-Bartholdy tollából a Henschel Kvartett lebilincselő előadásában. A szerzemény 1847-ben, Mendelssohn halálának esztendejében keletkezett, így csak posztumusz nyerhette el a 80-as opusszámot. Döbbenetes, mennyi feszültség, ellentmondás, dráma izzítja minden idők egyik legderűsebb zeneszerzőjének utolsó művét. Amint a kifejezés bátorsága és újszerűsége is lenyűgöző. Rajongott húga, Fanny májusi elvesztése után Mendelssohn úgy érezte, többé nem képes zenét írni. A megrázó emlékek elől Svájcba utazott, ahol minden erőfeszítését arra összpontosította, hogy visszacsábítsa hűtlenné vált múzsáját. A kvartett sok tekintetben radikális szembefordulás Mendelssohn korábbi, jóval visszafogottabb és szolidabb stílusával: a feszesen lüktető ritmusképletek zaklatottságot, a lassútétel vontatott vánszorgása és szűk lépései nyomasztó fájdalmat, a rögeszmésen ismétlődő motívumok kiúttalan monotóniát sejtetnek. A baljós szerzemény jóslaterejűnek bizonyult: Mendelssohn csak két hónappal élte túl az elkészültét: 1847 novemberében, mindössze 38 évesen elragadta a halál.