Őrtüzek

Az első világháború négy éve folyamán nagy ritkán előfordult, hogy mindkét fél teljesen beszüntette a harci tevékenységet, nem hivatalos tűzszünet jött létre. Egy ilyen alkalom volt 1916 húsvét vasárnapja is a 306. honvéd gyalogezrednél.

A húsvéti barátkozás során azonban előfordult, hogy a felek megpróbálták kikémlelni azt is, hogy az ellenség védvonala hol és miként lenne a leginkább sebezhető. Solth Miklós így ír erről: „Az oroszok délután már állásainkba is bemerészkedtek. A jóhiszeműség a mi részünkről ismét határtalan könnyelműséggel párosult. Míg az oroszok a mieink közül senkit állásaikba nem engedtek, mi eltűrtük, hogy ők ott körülnézzenek és vissza is menjenek. Igaz, nagyon sokan estére sem akartak visszatérni, ezek inkább itt maradtak fogolynak”.

Az első világháború során az egyre romló gazdasági körülmények újabb és újabb megszorító rendeleteket szültek.1916-ra olyan jelentős hiány mutatkozott az élelmiszer-ellátás terén, hogy a kormány egyik tiltó rendelete a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepén tiltotta a tojásfestést. Ezzel igyekeztek az ünnephez kapcsolódó bőséges étkezések és a tojásfelhasználás mértékét visszaszorítani. A rendelet megszegését két hónap elzárással vagy 600 korona pénzbírsággal büntették.
Dr. Stencinger Norbert történésszel, a Nagy Háború blog egyik alapítójával beszélgettünk.