Akvarell

Szeptember 20-án a Békéscsabai Jókai Színházban mutatják be az Idegenek és ismerősök című színdarabot, amely a nemrég 70. születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, Zalán Tibor legújabb drámája. Az előadás két főszereplője, Jókai Mór és Munkácsy Mihály egyaránt kötődik Békéscsabához, hiszen míg a teátrum a 19. század közismert magyar írójának nevét viseli, addig a város idén ünnepli az asztaloséveit itt töltő Munkácsy születésének 180. évfordulóját egy egész éves ünnepségsorozattal.
Hogy miképpen valósul meg a színpadon a két nagy nemzetikon képzelt párizsi találkozása, többek között erről is beszélt Herczeg Tamás, a darab rendezője. Tráser László riportja.

Vizuális zarándoklatra hívja a látogatókat Az Örökkévalóság megörökítése: a jeruzsálemi örmény fotográfia a 19. és 20. században című tárlat, amely a Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyílik szeptember 20-án. A kiállítás a jeruzsálemi örmény diaszpóra fotóművészetét mutatja be az örmény fotósok lencséin keresztül, melynek köszönhetően láthatjuk azt is, hogyan éltek Jeruzsálemben a szentéletű emberek több mint egy évszázaddal ezelőtt.
A fotókon nyomon követhetjük a városi és a természeti környezetet, az embereket, a viseletüket, a szokásaikat, a vallási rituálékat és a világi tevékenységeket is. A kiállítás anyagát neves jereváni, washingtoni, párizsi, bostoni és lisszaboni intézmények bocsátották rendelkezésre. A kurátor Diana Ghazaryan, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének doktorandusza. Kovács Bálint egyetemi docenssel, az örmény tanszék vezetőjével Tóth Zsófia beszélgetett.
A fotók október 8-áig tekinthetők meg, aki pedig érdeklődik az angol nyelvű kurátori tárlatvezetés iránt, az szeptember 30-án látogasson el a kiállításra.

Az 1824-es év különleges esztendő a reformkori Magyarország és Esztergom történetében, ennek kapcsán pedig kulcsszerepet játszott Rudnay Sándor, aki visszahozta a prímási hivatalt Nagyszombatból Esztergomba. Erre megemlékezve kerül sor egy konferenciára a Magyar Sionnak is nevezett városban szeptember 17-én, amelyről Prokopp Mária művészettörténészt Szerdahelyi Csongor kérdezte.