Őrtüzek

1914 nyarától, a boszniai Bilekből indulva a szerbiai harcokon, majd az olasz fronton vívott 1915–1916-os Isonzó melletti csatákon keresztül az 1918-as palesztinai kalandon át a 1919 januári budapesti hazatérésig kísérhetjük nyomon dr. Kemény Gyula ezredorvos első világháborús történetét. Naplói és fotói hiánypótló kordokumentumok.

Március 10-én mutatta be a Nagy Háború Kutatásért Közhasznú Alapítvány a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézetben Nagy Háború Könyvek sorozatának 8. darabját. Végjáték a sivatagban – Dr. Kemény Gyula palesztinai naplója címmel jelent meg az első világháborúban szolgáló ezredorvos harmadik, befejező naplója az első világháborúról. A palesztinai napló három, tintaceruzával írt kézírásos füzet. A kötetet az ezredorvos hagyatékának további részét képező gazdag fotóanyag egészít ki. aa téma különleges, nemzetközileg is jelentős forrásanyag.

Kemény Gyula 1918 tavaszától a Közel-Keletre szánt Orientkorpsnál (Keleti Hadtest) szolgált. Egy tüzérkülönítmény orvosaként augusztus 7-én Belgrádból vasúton Palesztina felé indult. Beszámolt a palesztinai front éghajlati viszonyairól, a betegségekről, érzékletes képet festett a keleti bazárokról, az élelmezés és a vízhiány kérdéseiről, de leírást adott a trópusi malária veszélyeiről is.
1918 végén megörökítette Konstantinápoly antantmegszállását, amelyre november 28-án került sor. Az Oszmán Birodalom 1918. október 30-án fegyverszünetet kötött. Végigkísérte az osztrák–magyar katonák rövid ideig tartó hadifogságát, majd a Monarchia katonáinak az antant védőszárnya alatti hazatérését.

Dr. Pintér Tamás történész–levéltárossal, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának osztályvezetőjével és a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökével beszélgettünk.