Akvarell

A hímes tojás a kereszténység legnagyobb ünnepéhez kötődő szokástárgy: a feltámadás, a termékenység és az újjászületés egyetemes szimbóluma, egyben rituális funkciót is betölt.
A Kárpát-medencében a 19. század elejétől jól ismert húsvéti tojásdíszítési technika a tojásírás, amely jellemzően női tevékenység, bizonyos régiókban pedig különösen gazdag és egyedülálló hagyománya alakult ki Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.
Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész az elmúlt években a moldvai csángómagyarok húsvéti szokásait kutatta, kiemelt hangsúlyt helyezve a tojásírás hagyományára. Ebből született meg az a tudományos ismeretterjesztő könyv, melyet nemrég mutattak be a Budapest 8. kerületében található Párbeszéd Házában. „A feltámadás üzenete. A húsvéti tojás szerepe a moldvai csángómagyaroknál” című kötet szerzőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett.

Gazdag programokkal, bemutatókkal és különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben az idén 25 éves Hagyományok Háza és a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes. A március 19-én megtartott szakmai nap keretein belül Dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója bemutatta a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről és finanszírozási rendszeréről adott átfogó képet.
Pál István Szalonnával, Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népzenésszel, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével Fülöp Tamás beszélgetett a szakmai nap helyszínén.

A Veszprémi Tavaszi Tárlat egy évtizedek óta megrendezett, országos szinten is elismert képző- és iparművészeti kiállítássorozat. A Művészetek Háza Veszprém által szervezett kiállítás március 5-én nyílt meg és május 25-ig tekinthető meg a felújított veszprémi várnegyedben (a Dubniczay-palotában és a Csikász Galériában), ahol Grászli Bernadett főszervezőt kérte mikrofon elé Kovács Éva Rebecca.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Képek:
- A feltámadás üzenete című könyv
- Veszprémi Tavaszi Tárlat