Zenei kincsestár

1. Krisztus katonáival, a keresztes lovagokkal indulunk ma zenei kalandra a középkor vidékeire, köszöntjük a Zenei Kincsestár kedves hallgatóit. „Háborúban hallgatnak a múzsák” – tartja a mondás, de aki ezekbe a csodálatosan gazdag hangzású művekbe belehallgat, annak be kell látnia, ez legföljebb az újkori háborúkra nézve igaz. Tény: a keresztesek útja a pogány kézen lévő Szentföld felé káprázatos vidékeken –és kulturális oázisokon- keresztül vezetett. Lovagok, szerzetesek, zarándokok, kalmár népek és nyughatatlan kóborlók alkották a menetet, amely –ha épp nem dúlta föl az útjába eső vidékeket-, szent megszállottsággal zengte templomi himnuszait, vagy ropta a táncot -épp ugyanakkora odaadással- a hazulról hozott és a kisázsiai népektől eltanult muzsikákra, mint amilyen az ismeretlen szerzőtől való Danse Royale, királyi tánc. Thomas Binkley Régizenei Egyesülete muzsikál.

2. Gregorián gyökerekből táplálkozik a középkor regényes életű alakjának, Pierre Abélardnak O quanta qualia… kezdetű himnusza. Kíséretében persze megszólalnak a szerelmi románcok és tűz melletti énekmondások céljára tartogatott zeneszerszámok: a lant és a tekerő.

3. Bernard de Ventadorn, a nevezetes trubadúr éneke a karavánszerájok és persze a mór Spanyolország hangulatát varázsolja elénk. Montserrat Figueras és az Hesperión együttes adja elő – alkalmat adva annak megemlítésére, hogy női énekesek, trobairitzek is előfordultak a keresztes táborok és a lovagvárak környékén.

4. David Munrow és a Londoni Régizenei Consort most a messze elhagyott szülőföld, az európai udvarok világát idézi a lovagi tornák és királyi vacsorák muzsikájával: La Spagna.

5. A Szentföld kereszténnyé tétele nem sikerült a keresztes hadjáratok során. A hosszas hadi kalandozás ugyanakkor olyan kulturális cserekapcsolatokat idézett elő, amelyeket a földközi-tengeri kultúra, azaz az újkori európai kultúra bölcsőjének legfontosabb kohéziós tényezőjeként tart számon a história. Keresztes lovagjainktól ezért egy arab földön tanult dallammal veszünk búcsút: az Istampitta Gaetta című, ismeretlen szerzőtől való táncmuzsika csendül fel.