Világújság

A Washingtonban tartott amerikai–izraeli csúcstalálkozón hétfőn az Irán elleni katonai offenzíváról egyeztettek, amelybe az Egyesült Államok az atomlétesítmények elleni célzott légicsapással kapcsolódott be. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Nobel-békedíjra javasolja Donald Trump amerikai elnököt a közel-keleti béke érdekében végzett munkájáért. Trump a találkozón jelezte: úgy véli, Irán hajlik a béketárgyalásokra. Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja közölte, hogy a jövő héten újabb megbeszélések indulnak az iráni nukleáris programmal kapcsolatban.

Közel húszezren csatlakoztak már az elűzött iráni koronaherceg rendszerellenes csatornájához – írja a The Jerusalem Post. Reza Pahlavi – az 1979-es iszlám forradalom során elűzött uralkodói dinasztia koronahercege – a június 29-ei iráni–izraeli tűzszünetet követően indította el biztonságos kommunikációs csatornáját, amelyhez a teokratikus rezsimmel elégedetlen katonatisztek és a biztonsági szolgálatok tagjai csatlakoztak.
Mohammad Reza Pahlavi sah 1951. április 28-án nevezte ki Mohammad Mosaddegh-et Irán miniszterelnökévé, aki hamar megtette az első lépéseket az akkor már Anglo-Iranian Oil Company-nek (AIOC) hívott olajipari vállalat államosításához, melyre május 2-án került sor. A britek minden lehetséges eszközzel megpróbáltak fellépni a számukra óriási anyagi veszteséget okozó államosítással szemben, a Nemzetközi Bíróság elé citálták Iránt, ám a hágai testület úgy határozott, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe. Ezután a brit kormány úgy döntött, szankciókkal próbálja meg térdre kényszeríteni a Moszadek-kormányt. Végül a Moszadek-kormányt az 1953-as iráni államcsínyben megdöntötték.
Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.