Mezey Katalin olvassa fel írását
MEZEY KATALIN
REGÉNY A SZIGETVILÁGBÓL
Nemrég jelent meg Ulla-Lena Lundberg finnországi svéd író Jég című regénye magyarul, Jávorszky Béla fordításában. Az, hogy finnországi svéd íróról beszélünk egy kis magyarázatra szorul. Nem arról van szó ugyanis, hogy valaki fogta magát, és finn földről Svédországba települt, hanem olyasmiről, mint az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai vagy felvidéki magyarok esetében. Háborúságokban gazdag, orosz-svéd-finn hatalmi előzményeket találunk a finnországi svédek történelmében. A 20. század kezdetére 20-22.000 főre növekedett a számuk, és a mintegy hatezerötszáz szigetből álló Åland tartományt népesítik be. „Hogy a szigetek elszakadását elkerülje, rövid finn-svéd katonai szembenállás után Finnország úgy döntött, hogy hovatartozásuk kérdését a Népszövetség elé viszi, széleskörű jogokat ígérve a tartománynak. A Népszövetség 1921-ben hozta meg nevezetes döntését, mely szerint Åland Finnország része maradt, cserében viszont … a szigetcsoport részére messzemenő autonómiát kellett biztosítania.… Ålandon az iskolarendszer svéd és svédnek is kell maradnia. Svéd a szigetek hivatalos nyelve, a közigazgatás, és svéd nyelvűek a feliratok. Földet, ingatlant, részvényt csak „ålandi állampolgár” vásárolhat. Helyi „állampolgársághoz” kötött a szavazati jog, a választhatóság és a közhivatalok betöltése. „Állampolgárságot” pedig öt év helyben lakás és kielégítő svéd nyelvtudás alapján lehet kérelmezni.
Åland ügyeiről … a négy évre megválasztott, harminctagú helyi képviselőház dönt, a végrehajtás pedig az ålandi parlament által választott héttagú „kormány”… feladata. Vezetőjének az ålandi ügyekben miniszterelnöki jogköre van. … A szigetcsoportnak egyébként 1954 óta van saját zászlaja, 1984 óta pedig saját postabélyegeket ad ki”- írja a regény utószavában Jávorszky Béla.
Az ålandiak helyzete tehát sokban különbözik a határon túli magyarokétól, noha az 1920-as Trianoni békeszerződés eredetileg hasonló jogokat biztosított számukra is. Ma Finnország is az Európai Unió tagja, az ålandiak anyanyelvét mégsem fenyegeti veszély, senki sem veri meg őket, ha az utcán vagy a boltban azt használják, nem titulálják botrányosnak, ha nem, vagy nem jól beszélik az államnyelvet.. A finn kormány nem ültet prefektusokat az ålandiak nyakába, és nem kérdőjelezi meg zászlójuk használatának jogát. A hivatalokban, ha kell, tolmácsot biztosítanak a számukra. Nem zavarja a finneket az sem, hogy az országban Ålandon a legmagasabb az életszínvonal, ami ma már a tengerhajózásnak és a turizmusnak épp annyira köszönhető, mint a halászatnak és a kertészkedésnek.
A Jég című regény a 2. világháborút követő nagy szegénység idején játszódik. Történetét az írónő édesapjáról mintázott, fiatal evangélikus papnak és családjának a szigetekre való megérkezése, majd három év múlva, a magára maradt édesanyának és két elárvult lánykájának elköltözése foglalja keretbe. A fiatal lelkészcsalád számára ezt az időt a szigetvilágban élő egyszerű emberekkel megtalált összhang, a családi örömök, a hivatásukban kiállt próbatételek és a tenger közelségéből fakadó ragyogás teszi emlékezetessé. Váratlanul következik be a tragédia, a lelkész halála, akit ugyan a szigetek népe gyorsan a szívébe fogad, de aki a zord vidék természeti viszontagságaival fiatalos könnyelműséggel száll szembe. Lundberg írói remeklése, ahogy ezt az embert próbáló, de nemes tradíciókat őrző világot feltárja az olvasók előtt, ahogy megismertet minket a természettel harmóniában élő, jó szándékú közösség mindennapjaival.
