Műsorújság

Mintapinty Zenekar

Mai adásunk témái az együttérzésről, a tenni és segíteni akarásról, illetve a gondoskodásról szólnak: - A Hálóprogrammal, egy tíz alkalmas oktatási programmal olyan családoknak próbálnak segíteni, akik a közüzemi díjtartozás adósságcsapdájába kerültek. - Az Élelmiszer-lavina program keretében 37 településen több mint 150 tonna zöldségfélét gyűjtöttek be az önkormányzatok és civil szervezetek. A termények rászorulókhoz kerülnek valamint a helyi szociális illetve oktatási intézmények konyháira. - Miért is szemet gyönyörködtető és lelket nyugtató az erdők világa? Az erdőket kezelő társaságoknak kötelességük a közjólét szempontjából is kifogástalan állapotban tartani a sűrű lombú rengetegeket. Szerkesztő: Gulyás Lóránt

Szent Gellért, Velencében született, Magyarországon vértanúságot szenvedett főpásztor, a Csanádi egyházmegye első püspöke, akit 1083-ban István királlyal és Imre herceggel együtt avattak szentté. Gellért püspökről Frenyó Zoltán filozófus beszél. „A II. Vatikáni Zsinat: Isten ajándéka az Egyház és a világ számára” Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk sorozatunkat az 50 évvel ezelőtt kezdődött II. Vatikáni zsinatról (27.). A Lumen gentium – a Népek világossága kezdetű dogmatikai rendelkezés nyolcadik fejezetét olvassuk, amely Szűz Máriáról szól. Végül egy eseményre hívjuk fel figyelmüket: a tatabányai Keresztény Értelmiségiek Szövetsége idén 17. alkalommal rendezi meg Tatabányán a Keresztény hetet, szeptember 28. és október 4. között. Erről Papp István, a helyi KÉSZ elnöke beszél.

A Budapest Music Center épületében jártunk. (Kép forrása: www.bmc.hu)

1. Széchenyi-emlékek nyomában Európában" címmel kiállítás nyílt az MTA könyvtárában. A kiállítás október 1-éig látható. Rubovszky Andrással, a Széchenyi Társaság főtitkárával és Messik Miklóssal, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnökével Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk M. Tóth Géza, Balázs Béla-díjas animációs rendező, producer, a KEDD Animációs Stúdió alapítója és vezetője, a Színház és Filmművészeti Egyetem rektora, akivel szakmai munkájáról, a Japánban tartott filmbemutatóról és az általa vezetett intézmények nemzetközi kapcsolatairól beszélget Sallai Éva.

Mai adásunk témái az együttérzésről, a tenni és segíteni akarásról, illetve a gondoskodásról szólnak: - A Hálóprogrammal, egy tíz alkalmas oktatási programmal olyan családoknak próbálnak segíteni, akik a közüzemi díjtartozás adósságcsapdájába kerültek. - Az Élelmiszer-lavina program keretében 37 településen több mint 150 tonna zöldségfélét gyűjtöttek be az önkormányzatok és civil szervezetek. A termények rászorulókhoz kerülnek valamint a helyi szociális illetve oktatási intézmények konyháira. - Miért is szemet gyönyörködtető és lelket nyugtató az erdők világa? Az erdőket kezelő társaságoknak kötelességük a közjólét szempontjából is kifogástalan állapotban tartani a sűrű lombú rengetegeket. Szerkesztő: Gulyás Lóránt

Hegyi Ferenc:Óvj meg minket a gonosztol című könyve

Várostörténeti műsorunk második részeszében szó lesz a századfordulós Budapest szellemi életéről, a várost megörökítő szépírókról és a várost kerülő képzőművészekről, megtudjuk, hogy miért nem születtek Budapestről festmények, hogy mikor, hogyan örökítették meg a fényképészek a fővárost, és hogy minek lett a szimbóluma az Áruház.

1. Széchenyi-emlékek nyomában Európában" címmel kiállítás nyílt az MTA könyvtárában. A kiállítás október 1-éig látható. Rubovszky Andrással, a Széchenyi Társaság főtitkárával és Messik Miklóssal, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület elnökével Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk M. Tóth Géza, Balázs Béla-díjas animációs rendező, producer, a KEDD Animációs Stúdió alapítója és vezetője, a Színház és Filmművészeti Egyetem rektora, akivel szakmai munkájáról, a Japánban tartott filmbemutatóról és az általa vezetett intézmények nemzetközi kapcsolatairól beszélget Sallai Éva.

1-4. Régizenei ínyencségeink sorában ma Andrew Manze barokk hegedűművész és Richard Egarr csembalóművész játszik Georg Friedrich Händel hegedűszonátáiból. A barokk opera nagymestere, a gigantikus oratóriumok megteremtője ezúttal a kifinomult, olaszos kamarazene mestereként lép elénk. Igaz, maga a hegedűművész írja a felvételt kísérő dolgozatában: „a karakterek, amelyek szavak nélkül megtöltik a színpadot, nem kevésbé életteliek és illúziókeltők, mint az operák és az oratóriumok hősei és hősnői.” Händel – olasz iskolázottságának megfelelően – Corelli fogásait fejleszti tovább az 1720-as évek második felében keletkezett, ragyogó darabokban. Dalszerű, behízelgő cantabile nyitótételt követ fúga, adagio és gigue-finálé követ a római divat jegyében. Egyes darabok már 1730-ban napvilágot láttak egy amszterdami nyomtatott kiadásban, mások Londonban, míg egynémelyikük nem jelent meg. Mi több: Händel nem is igen tartotta számon ezeket az apróságokat. A fölbukkanó kéziratok így aztán valóságos kincsesbányát jelentenek a zenetörténészek és az ismeretlen barokk szerzemények kedvelői számára. Akad köztük, amelynek egy-egy témája oratóriumok, operák témáiban köszön vissza. Másokat eredetileg oboán, esetleg fuvolán szólaltathattak meg jóval korábban, Händel római bemutatkozásának idején. A szonáták a megszólalás sorrendjében: d-moll, E-dúr és G-dúr szonáta, befejezésképpen pedig a töredékben fönnmaradt a-moll Andantét halljuk.