- Hogyan ünnepli október huszonharmadikát a Magyar Írószövetség? Vendégünk Szentmártoni János, a szövetség elnöke.
- Nagy Gáspár 1956-os verseiből hangzik el egy rövid összeállítás.
- Társunk 1956-ban: Lengyelország. Identitáskeresés egy fiatal lány szemszögéből a forradalom utáni időkben. Az Ida című lengyel filmről Böszörményi Gáborral beszélgetünk.
- Laczó Zoltán Vince szerzői estjére invitáljuk hallgatóinkat, melyre október 25-én este kerül sor a szerző ötvenedik születésnapja alkalmából.
Művek és művészek
szerkesztő: Dvorszky Hedvig:1956-ra kik s hogyan emlékeznek?Tóth Norbert és Borza Teréz
2. Jálics Kinga interjúalanya: Ferenczi György zenész
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
1956 október 23-november 4 közötti napjai legutóbbi történelmünkben a magyar forradalom dicső napjait jelentik.De a forradalom után születettek közül kinek és milyen módon emlékezetes ? Somogyi Győző festőművész jelenleg a Vigadóban látható éleműkiállításának egyik része a történelmi arcképcsarnok, a magyar hősökre emlékezik.Tóth Norbert rendező erről beszél.Borza Teréz porcelánművész, egyben a Galéria 12 szervezője pedig a 56-os és 2006-os személyes emlékeiről szól műsoromban.
2. rész:
Ferenczi György szent feladatának tekintette, hogy megzenésítse az ’56-os forradalom költője, Gérecz Attila verseit. Muzsikustársaival, a Rackajammel lemezre vették és koncerteznek vele. Arról is szó esik az interjúban, hogy milyen alázattal csatlakoztak Gryllus Dánielhez s az időközben eltávozott Halmos Bélához, hogy Pál apostol levelei című műsorukkal turnézzanak.
kulturális paletta
Tartás, hazaszeretet, misszió. Egy év a Kárpát-Haza Galériában
A szerkesztő: Zanati Zsófia
Jó néhányan életükben először mutathatták be a budapesti, sőt az anyaországi közönségnek több évtizedes alkotómunkájuk legjavát.A Nemzetstratégiai Intézet Kárpát-Haza Galériája - immár változó helyszíneken - a Kárpát-Hazában élő magyar képzőművészek bemutatásával afféle missziót teljesít, amelynek nyomán az elmúlt évben olyan kiváló művészeket ismerhettünk meg, mint Kuti Dénes szovátai, Penovác Endre újvidéki, Vinczeffy László kolozsvári festőművész illetve Nagy János felvidéki szobrászművész. Természetesen a névsor nem teljes, hiszen eddig kilenc kiállítást szerveztek meg , a mai összeállításban a kissé csendesebb beszélgetésekből idézünk és a legelső tárlat hangulatából is, ahol Tóth Norbert kurátorral, a Forrás Művészeti Intézet igazgatójával és professzor emeritus Fekete Györggyel a Magyar Művészeti Akadémia elnökével is szót váltottunk. (képünkön a nyitó kiállítás központi képe Kuti Dénes A rög. c. alkotása)
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Mindszenty József 1956-ban.
Vendég: Kovács Gergely okleveles posztulátor. Szerkesztő Soós Viktor, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
irodalom gyerekeknek.Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai. Bab Berci: Rudolf Péter, mesélő: Kálid Artúr. További szereplők:Fesztbaum Béla, Blaskó Péter,Kubik Anna, Pápai Erika, Nagy Gábor és Kaszás Attila
Zene: Laczó Zoltán Viince
Dramaturg: Harangozó Eszter
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata
Október 23-a Kapisztrán Szent János ünnepe is. A ferences szerzetes, teológus, hitszónok és inkvizítor, a nándorfehérvári diadal hőse Dél-Itáliában született és 1456. október 23-án magyar földön halt meg. Kapisztrán szent Jánosról Romhányi Beatrix történész beszél.
Olaszországban nagyjából nyolcezer magyar él – mondja Németh László olaszországi magyar főlelkész (KÉPÜNKÖN), akivel szolgálatáról beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.1989. október 23-án Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként átmenetileg ellátta a köztársasági elnöki teendőket is, Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyással Pécsi Krisztina beszélget.
2. Wittner Máriával és dr. Bene Évával a közelmúltban a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent "Hűség mindhalálig - Wittner Mária és Bene Éva beszélgetése" című könyv kapcsán arra a kérdésre keresünk választ:miért fontos az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének az őrzése napjainkban. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
irodalom gyerekeknek.Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai. Bab Berci: Rudolf Péter, mesélő: Kálid Artúr. További szereplők:Fesztbaum Béla, Blaskó Péter,Kubik Anna, Pápai Erika, Nagy Gábor és Kaszás Attila
Zene: Laczó Zoltán Viince
Dramaturg: Harangozó Eszter
Rendezőasszisztens: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata
kulturális paletta
Tartás, hazaszeretet, misszió. Egy év a Kárpát-Haza Galériában
A szerkesztő: Zanati Zsófia
Jó néhányan életükben először mutathatták be a budapesti, sőt az anyaországi közönségnek több évtizedes alkotómunkájuk legjavát.A Nemzetstratégiai Intézet Kárpát-Haza Galériája - immár változó helyszíneken - a Kárpát-Hazában élő magyar képzőművészek bemutatásával afféle missziót teljesít, amelynek nyomán az elmúlt évben olyan kiváló művészeket ismerhettünk meg, mint Kuti Dénes szovátai, Penovác Endre újvidéki, Vinczeffy László kolozsvári festőművész illetve Nagy János felvidéki szobrászművész. Természetesen a névsor nem teljes, hiszen eddig kilenc kiállítást szerveztek meg , a mai összeállításban a kissé csendesebb beszélgetésekből idézünk és a legelső tárlat hangulatából is, ahol Tóth Norbert kurátorral, a Forrás Művészeti Intézet igazgatójával és professzor emeritus Fekete Györggyel a Magyar Művészeti Akadémia elnökével is szót váltottunk. (képünkön a nyitó kiállítás központi képe Kuti Dénes A rög. c. alkotása)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.1989. október 23-án Szűrös Mátyás, aki az Országgyűlés elnökeként átmenetileg ellátta a köztársasági elnöki teendőket is, Budapesten kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyással Pécsi Krisztina beszélget.
2. Wittner Máriával és dr. Bene Évával a közelmúltban a Kairosz Kiadó gondozásában megjelent "Hűség mindhalálig - Wittner Mária és Bene Éva beszélgetése" című könyv kapcsán arra a kérdésre keresünk választ:miért fontos az 1956-os forradalom és szabadságharc eszmeiségének az őrzése napjainkban. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
A Zenei Kincsestárban a XVII-XVIII. század magyar tánczenéiből játszik a Mandel Kvartett. Az ország szétszaggatottsága, a török dúlás hatása mutatkozik meg abban, hogy míg Nyugat-Európa a barokk kifinomult zeneműveit és szvitformává stilizált tánczenéit hallgatja, nálunk még jócskán él a reneszánsz udvarok öröksége, amely a közrendűek és a nép tánczenével keveredik. Kevés fennmaradt táncunk forrásai az északi és nyugati, tehát a királyság területén virágzó patríciusvárosok, amelyeknek magisztrátusa megengedhette magánk, hogy városi muzsikusokat tartson fenn. A jellegzetes, ütemhangsúlyos verselésünkhöz illeszkedő tánczenék tabulatúrás feljegyzésekben szálltak az utókorra, valamint megtermékenyítőleg hatottak a műzene későbbi fejlődésére. Az ungarescha és a hajdútánc így él tovább a verbunkosban. Az 1671-ben lezárt Kájoni-kódex, az 1689-ből való, Stark-féle soproni virginálkönyv, a korabeli Vietórisz-kódex és a Lőcsei tabulatúrás könyv mellett német, németalföldi és itáliai lantkönyvek vagy orgonára szánt gyűjtemények is megőrizték a magyarok jellegzetes táncmuzsikáit.
