Műsorújság

Egy nem rég nyílt fővárosi kiállításra visszük el önöket, majd a figyelmükbe ajánljuk az Európa Pont aktuális programjait is. Műsorunk második felében a Louisiana Double nevet viselő zenei formáció első lemezéről beszélgetünk, de ha velünk tartanak azt is megtudhatják, hogy a Tilos az Á Könyvek egy rendhagyó esttel várja az érdeklődőket, melynek során megismerkedhetnek a kiadó legújabb köteteivel.

Fordította: Pór Judit.

1. Ormándy Jenő ma választott hazája, az Újvilág klasszikus zeneművei közül mutat be két ismert és egy ritkaságnak számító kompozíciót a Philadelphia Zenekarral. Első szerzőnk az 1900 és 1990 között élt Aaron Copland. Orosz zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot Brooklynban. A 20-as években belevetette magát a párizsi művészet háború utáni forgatagába. Debussy, Szkrjabin, Muszorgszkij, Sztravinszkij muzsikáját csodálta –nem utolsó sorban Gyagilev formabontó balett-előadásainak rajongó nézőjeként. Nem hagyta érintetlenül a jazz, mi több: maga is alkotott a kor zenéjét jelentékenyen befolyásoló műfajban, a filmzenéében. 1944-ben szerzett, amerikai folklórmelódiákat is feldolgozó szimfonikus tájképe, a Tavasz az Appalache hegységben igazán Ormándynak való feladat színpompás hangszerelésével. 2. Második amerikai komponistánk, Charles Ives, akinek jellegzetesen újvilági tónusát már megismertük 2. szimfóniájában, most egy három részes tablóval, három szimfonikus tájképpel jelentkezik: Három hely New England-en. A száz éve, 1914-ben befejezett három tétel a zeneszerző fiatalkori élményeit idézi vissza: egy néger dalt, egy kisvárosi ünnepély harsány forgatagát és egy baptista istentisztelet hangjait - a folyó túlpartjáról. A tájképek zongorás színeit Philippe Entremont festi meg. 3. Mai utolsó amerikai klasszikusunk Samuel Barber. A Penssylvaniában, 1910-ben született Barbert gyakran kárhoztatták művei megkésett romanticizmusa miatt. Bárhogy is, opus 11-es, vonósokra írt Adagiója, amelyet Toscanini mutatott be 1938-ban, állandó helyet biztosít az 1981-ben elhalálozott szerzőnek a komolyzenei repertoáron.

Párkányi István hegedűművésszel beszélgetünk.

- Többnyelvűség, sokszínűség – siket jelnyelv – nyelvi kisebbségek. Nyílt napot tartottak a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. A hat éve működő Többnyelvűségi Kutatóközpont mutatkozott be. Nem is akárhogyan. Bartha Csillát, a kutatóközpont vezetőjét kérdeztük. - Mi a helyzet Kárpátalján? - tesszük fel a kérdést mostanság egyre többen. Műsorunkban most nyelvi szempontból megyünk utána a jelenlegi állapotoknak. Kik élnek ott? Milyen hatással van rájuk, hogy az elmúlt évszázadban legalább nyolc különböző államhoz tartoztak? Kérdéseinkre Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének oktatója válaszolt. - Felemeljük a szavunkat vagy felemeljük a hangunkat? Mi a különbség? Van-e egyáltalán? A médiában rendszeresen előforduló nyelvi jelenségről H. Tóth Tibor nyelvész beszél.

Szóról-szóval című anyanyelvápoló műsorunkban ma H.Tóth Tibor tanár úr jegyzete hangzik el. Szószék: Zsinat? Szinódus? Füzes Ádám liturgikus szakember ad felvilágosítást.

Hollós Máté ezúttal nem, nemcsak új zeneművekkel jelentkezik, hanem könyvvel, melynek már a címe is sokat ígérő: "A szívrepesőstől a transzcendensig". E mellett természetesen a műsorsorozat egyéb "mozaikjai" sem maradnak el: lesz más aktualitás, különleges felvétel, múlt idézés - minden, amit hallgatóink korábbról ismernek és kedvelnek.

Johannes Brahms: h-moll klarinétötös Elődja: Berkes Kálmán,Takács-Nagy Gábor, Sunagawa Ryoko, Nagy Sándor, Bényi Tibor