A Budapest Bábszínház Hoppá-hoppá! című előadását, valamint Az ember tragédiája bábszínházi adaptációját ajánljuk figyelmükbe.
(Kép forrása: www.budapest-babszinhaz.hu)
Miként kerül az orvosi egyetemre egy öcsödi roma srác? Életútjáról mesél a szerkesztónek Rostás Guszti a Jezsuita Roma Szakkollégium diákja, a SOTE hallgatója.
közéleti beszélgetések
szerkesztő: Sályi András
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
I.
Azt is mondhatnánk, adófilozófiai kérdés – ha szabad ilyen fennkölten fogalmazni – hogy egy ország milyen adófajtákat preferál. A személyi jövedelemadót emeli a kiadások ellensúlyozására, vagy az un. „fogyasztási” adókat? A gazdasági élet szereplőit sújtja inkább az adókkal, vagy az állampolgárait? (Hogy ki mit kire hárít át az adóterhekből, azt most egyelőre ne tárgyaljuk.) A magyar gyakorlat ma szokatlannak számít Európában. De ez vajon azt jelenti, hogy a magyar adópolitika rossz, vagy éppen fordítva: előrébb tartunk, mint mások? Műsorunk vendége Barcza György közgazdász, a Századvég vezető elemzője.
II.
Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai az ország határain kívül állomásoztak, amikor a háború lezárult. Mégis a háború legnagyobb vesztésévé vált (Ausztria kevésbé, Magyarország nagyon). Milyen szerepe volt mindebben a mélyben egyre erősödő nemzetiségi mozgalmaknak? Erről is szó lesz a mai műsorban. Vendégünk Szarka László történész.
- Miféle földet címmel jelent meg Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökének legújabb kötete. Istenes versekről, békéről és békétlenségről, a líra napjainkban kifejtett hatásairól beszélgettünk a szerzővel.
- 1984 - A kettétört olimpia. Nem hétköznapi vállalkozásba fogott Radványi Benedek, aki megírta a keleti országok által bojkottált olimpia krónikáját számtalan személyes beszámoló alapján. 150 ember szólal meg a könyvben, mely keserűségről, békétlenségről, ugyanakkor a párbeszéd igényéről szól. Radványi Benedeket kérdeztük.
- Az elmúlt hetekben Magyarország kedvence lett a Virtuózok című televíziós tehetségkutató műsor, melynek célja, hogy klasszikus művészeket fedezzen fel hazánkban. A közönség (és a szakmai zsűri) által talán leginkább kedvelt produkciót Boros Misi nyújtotta az eddigiek során. Vele és tanárával, Megyimóreczné Schmidt Ildikóval beszélgettünk Pécsett.
irodalom gyerekeknek
Ana Maria Matute: A bolond lovacska. Felolvassa: Szélyes Imre. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Szerkesztő: Varga Andrea. Rendező: E. Román Kata (2/1.)
- Elkészült gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antónia egész alakos kerámia szobra Józsa Judit keremikusművész műtermében
- Józsefváros képeskönyvétől a Szentendrei festők arcképcsarnokáig" - vendégünk: Tóth József fotóművész
- Szent Márton emlékezete
irodalom gyerekeknek
Ana Maria Matute: A bolond lovacska. Felolvassa: Szélyes Imre. Zenei szerkesztő: Dévény Mária. Szerkesztő: Varga Andrea. Rendező: E. Román Kata (2/1.)
- Miféle földet címmel jelent meg Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökének legújabb kötete. Istenes versekről, békéről és békétlenségről, a líra napjainkban kifejtett hatásairól beszélgettünk a szerzővel.
- 1984 - A kettétört olimpia. Nem hétköznapi vállalkozásba fogott Radványi Benedek, aki megírta a keleti országok által bojkottált olimpia krónikáját számtalan személyes beszámoló alapján. 150 ember szólal meg a könyvben, mely keserűségről, békétlenségről, ugyanakkor a párbeszéd igényéről szól. Radványi Benedeket kérdeztük.
- Az elmúlt hetekben Magyarország kedvence lett a Virtuózok című televíziós tehetségkutató műsor, melynek célja, hogy klasszikus művészeket fedezzen fel hazánkban. A közönség (és a szakmai zsűri) által talán leginkább kedvelt produkciót Boros Misi nyújtotta az eddigiek során. Vele és tanárával, Megyimóreczné Schmidt Ildikóval beszélgettünk Pécsett.
- Elkészült gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antónia egész alakos kerámia szobra Józsa Judit keremikusművész műtermében
- Józsefváros képeskönyvétől a Szentendrei festők arcképcsarnokáig" - vendégünk: Tóth József fotóművész
- Szent Márton emlékezete
255 esztendővel ezelőtt, 1759. november 27-én született
Morvaországban Franz Krommer,
a XVIII. és korai XIX. század egyik legsikeresebb muzsikusa.
Két klarinétra írt szerzeményeiből az op.35-ös Esz-dúr concertante
II.tételét, és az op. 91-es Esz-dúr versenyművet Sabine Meyer
és Wolfgang Meyer szólaltatja meg.
Közreműködik a Württembergi Kamarazenekar,
Jörg Faerber vezényletével.
