Műsorújság

2015 tavaszán három városban, három koncerten lép fel VIGH ANDREA hárfaművész (képünkön), a Gödöllői Nemzetközi Hárfafesztivál művészeti vezetője, a Zeneakadémia rektora. Március 18-án a Zeneakadémia Nagytermében a Manchester Camerata kíséretével Elgar Sóhajok című művét adja elő, majd Kaposváron március 28-án és Miskolcon április 9-én Drahos Béla fuvolaművésszel Mozart fuvola-hárfaversenyét szólaltatják meg. Utóbbi koncerten Debussy Két tánca is elhangzik a művésznő előadásában. Közben március végén lemezfelvételt készít Balassa Sándor hárfaversenyéből, mely februárban hangzott el a Zeneakadémián a szerző 80. születésnapja alkalmából. Márciusban hirdetik meg az MVM Koncertek keretében a „Remekművek 3 tételben” különleges bérletsorozatát is: az első koncerten, mely egy Mozart-est 2015 decemberében, a fuvola-hárfaversenyt adják elő a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, majd további két koncert következik 2016-ban: Debussy és Ravel művei márciusban, Saint-Saëns-est decemberben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. Utóbbi koncerten a hárfaverseny mellett Saint-Saëns csellóversenye is elhangzik Várdai István közreműködésével Vajda Gergely vezénylése mellett. Főhajtás a legnagyobbak előtt. Karl Amadeus Hartmann születésének 110. évfordulója előtt hajt fejet a Pannon Filharmonikusok március 12-én Pécsett, a Kodály Központban, valamint március 13-án a budapesti Művészetek Palotájában adott hangversenyén. Hartmann neve zeneértő közegben is csak kevesek számára cseng ismerősen, miközben a szerző minden bizonnyal a német szimfonisták legnagyobbjai közé tartozik. A Pannon Filharmonikusok a 2014/2015-ös évadában mondhatni küldetésének tekinti, hogy közönségével a komponista zenei munkásságát megismertesse. A Mesterek emlékezete címet viselő koncerten játszott zeneművekkel a PFZ olyan szerzőnagyságokat elevenít fel, akik valamennyien felülmúlhatatlant alkottak a maguk jellemző műfajában. Max Christian Bruch közel 200 szerzeménnyel írta be magát a zenetörténetbe. A magyar származású világhírű hegedűművésztől, Joachim Józseftől származik a megállapítás, miszerint a németeknek négy hegedűversenye van: Beethovené a legnagyobb, Brahmsé a legkomolyabb, Mendelssohné a legbensőségesebb, de mind közül a leggazdagabb és legcsábítóbb Bruch 1867-ben elkészült g-moll concertója. Ezt játssza most koncertjén a PFZ. A holland származású Henk de Vlieger előszeretettel nyúlt Wagner-művekhez. A zenekari tisztelgésként meghatározott, 2005-ben elkészült szimfonikus adaptációja a Nürnbergi mesterdalnokok című Wagner-operának azt a 11 részletét dolgozza fel, amelyek a leginkább képesek megragadni a dráma lényegét. A koncert szólistája Kelemen Barnabás, a Pannon Filharmonikusok 2014/2015-ös évadának rezidens hegedűművésze. Benjamin Ziervogelt, a Szlovén Rádió Szimfonikus Zenekarának koncertmesterét a Wagner-műben való közreműködésre kérte fel a pécsi együttes. A hangversenyen a Pannon Filharmonikusokat Bogányi Tibor vezető karmester dirigálja. A Pulitzer-díjas Lindsay-Abaire Jó emberek című darabja Bostonban játszódik, mégis könnyű benne felismerni a mi valóságunkat. Néhány hete nagy sikerrel játssza – magyarországi ősbemutatóként – a Centrál Színház. A premier előtt nem sokkal beszélgettünk a darabot rendező színigazgatóval, PUSKÁS TAMÁSSAL (képünkön) és a főszerepet alakító BÁSTI JULIVAL. A világ legrangosabb világzenei listáján 2015 márciusában két magyar lemez is a Top 20-ban szerepel; mindkét lemez Fonós kiadvány. Herczku Ágnes Bandázom című lemeze a lista 10. helyére került, a Romano Drom colors című albuma pedig a 15. helyet érte el. HERCZKU ÁGNES a lemez kiadójában, a Fonóban adott interjút rádiónknak.

1-6. A huszadik század egyik legjelentősebb csellistája, Starker János ma három műfaj egy-egy remekét játssza műsorunkban. Elsőként Bach hat csellószvitjéből, a hangszer szólóirodalmának bibliájából hangzik föl az első, C-dúr tételfüzér, jegyzékszáma szerint az 1007-es. Starker ezt a londoni stúdiófelvételt 1958-59-ben rögzítette. 7-10. A C-dúr Bach-szvitet követően Starker János most ismét honfitársával és bloomingtoni professzor kollégájával, Sebők Györggyel kamarázik egy 1960-ban kiadott fölvételen. Ludwig van Beethoven 4., C-dúr csellószonátája következik: az első abból a két szerzeményből, amelyet a komponista Erdődy Mária grófnő tiszteletére, bizonyos Joseph Linke csellista képességeire szerzett 1815-ben, és úgynevezett „szabad szonátaként”, a fantázia oldottságához közelítő formában bocsátott közre. 11-13. Starker János mára Camille Saint-Saëns 1873-ból való, remekbe szabott a-moll gordonkaversenyével búcsúzik. A Philharmonia Zenekar élén Carlo Maria Giulini.

Bor és Hegedű címmel rendeztek koncertekkel egybekötött hangszerkiállítást a FONÓ Budai Zeneházban. Itt készült a riport. A műsorban megszólalnak Bárdi Szabolcs és Ficsor Gergely hegedűkészítők, a vendégek valamint Etzler Bernd vonókészítő.

Tarján Péter színművész a szép magyar beszédről

A daganatos betegségeket kiszűrő vizsgálatok életmentő hozadékáról, illetve a rákgyógyszerként beállított talmi csodaszerek kártékony hatásairól éppúgy szó esik műsorunkban, mint ahogyan egy környezettudatos, valóban zöldnek számító széleskörű települési összefogásról is tudósítunk hamarosan. Első összeállításunk a megváltozott munkaképességűek és a szociális szövetkezetek világába enged bepillantást.

Úgy hisszük, minden kommentár felesleges, hiszen legendás vendégünk sokirányú tevékenysége meglehetősen jól ismert. De arról már jóval kevesebbet tudunk, hogy "magánemberként" milyen a kapcsolata a különböző művészetekkel?

Dohnányi Ernő: Keringő-szvit Előadja: Miskolci Szimfonikus Zenekar, vezényel: Kovács László