Műsorújság

Gazdaság, gazdagság, kereszténység Ferenc pápának a szegénység elleni fellépést sürgető, a szegények egyházát emlegető, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi világrendszert bíráló kijelentései felvetik azt a régi kérdést, hogy milyen is a keresztény tanítás viszonya az evilági gazdagság, gyarapodás, birtoklás kérdéseihez. Ma sokakban él az a tévhit, hogy az egyház álláűspontja a szegénység és az elesettség dicsőítése, a gazdagság, a vagyonszerzés kárhoztatása, az anyagi javakról és értékekről való lemondás aszkézise. Pedig aligha erről van szó. Krisztus követői erkölcsi kötelességének tekintik az elesettek, a kisemmizettek, a társadalom peremén élők felkarolását, de nem kárhoztatják, utasítják el a Szentírás szerint Isten ajándékának tekintett gazdagságot, a bőséget sem, hiszen a Katekizmus szerint „a gazdasági tevékenységnek és az anyagi gyarapodásnak az ember és a társadalom szolgálatában kell állnia; ha valaki a hit, a remény és a szeretet áltak Krisztus tanítványává szegődik, képessé lesz a gazdaságot és a gyarapodást is a szentség és a megszentelődés helyévé tenni.” A gazdaság világában, az emberi munka eredményeként létrejövő gazdagság, bőség igen is jó dolog; baj akkor származik belőle, ha az így létrejövő értékek és javak megszerzése vagy elosztása, legyen szó egyénekről, társadalmi csoportokról vagy egész nemzetekről, igazságtalan, méltánytalan, egyenlőtlen, vagy akkor, ha ez a gazdagság nem jár együtt a vele járó felelősség és erkölcsi kötelezettség felismerésével. Amig a gazdagság forrása a gazdasági folyamatokban testet öltő emberi munka és a belőle származó, további gyarapodást új érték létrejöttét, a köz javát szolgáló tőke, addig - bár természetes, hogy lesznek, akik többet, mások kevesebbet teljesítenek, egyesek többet, mások kevesebbet szereznek maguknak - addig az igazságosság és a társadalmi szeretet elve nem sérül. Baj akkor van, ha egyesek gyarapodása mások rovására, kárára történik, ha a gazdagság bérceire mások nyomorúsága árán igyekszünk felkapaszkodni. A gazdagság, a szerzés másik kockázata a vagyon öncélúvá, minden erkölcsi gátlást elsöprővé válása, amikor a tulajdon gyarapítása, a mások gazdagságával való versengés életformává, életcéllá válik, a modern fogyasztói társadalom rabjává téve azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy beszálljanak ebbe a vetélkedésbe. A gazdagság harmadik veszedelme, amikor a felhalmozott érték megszűnik mások, a közösség javát is szolgálni, amikor a vállalkozásból származó haszon a tulajdonos tisztes gyarapodása mellett már nem teremt mások számára is munkát és megélhetési lehetőséget, hanem a pazarlás, az öncélú luxus világában talál helyet magának, off shore bankszámlákon landol, tőzsdei, pénzpiaci műveletek kusza szövevényében fial tovább. Ez semmissé teszi azokat az erkölcsi megfontolásokat és kötelmeket, amelyekkel a gazdagságnak, a vagyonnak rendeltetése szerint együtt kellene járnia. A gazdagság így lesz pusztán jog és kiváltság, felelősség, kötelezettség, a jó gazda gondossága, a másokért, a köz javáért való cselekvés késztetése nélkül. Ilyenkor a gazdagság deformált fogalmából közöny és önzés, az anyagi javak iránti mohó vágy és azok feltétlen imádata, a mások iránti szolidáris szeretetről való tudatos megfeledkezés következik. Csak ha mindezek együtt vannak, akkor bontakozik ki egy olyan gazdagság képe, amelyben áthatolhatatlan válaszfalak választják el a gazdagokat és a szegényeket, amely a pénz pénzt szül logikájának engedelmeskedve rabul ejti, a virtuális váló pénzvilág és a bírvágy csapdályába csalja az embert. Ma, amikor VI. Pál pápának az a megállapítása látszik igazolódni, hogy „a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek”, lelkiismereti kötelesség a gazdagság, a bőség, a szegénység és szűkösség jelenségeinek ujragondolása. Az egyháznak az a küldetése, hogy ne a gazdagság és a bőség, hanem annak torzulásai és erkölcsi kártevése ellen emelje fel a szavát. Ha teheti, álljon a szegények oldalára, de ne fordítson hátat a gazdagoknak. Szolgálja a maga eszközeivel annak az Istentől kapott valódi, emberi, erkölcsi, lelki és anyagi gazdagságnak az elérését az emberi közösség egésze javára, amely mindenki, egyének, családok, társadalmak, nemzetek és régió gyarapodását ígéri. Olyan gyarapodást, amely az anyagiakon túl az igazi gazdagság, az igazságosság és szolidáris szeretet globalizációját kínálja a mai gazdagoknak és szegényeknek, lelki, szellemi, morális, társadalmi, gazdasági, pénzügyi krízisekkel, egyenlőtlenségekkel, igazságtalanságokkal terhelt világunknak.

A "Határtalanul!" program keretében Kolozsvárott és környékén keresték az irodalmi és történelmi hősök nyomait a Zámolyi Csanádi Imre Általános Iskola hetedikesei. A kirándulásról Kozák Annamária kérdezi Farkasné Sárközi Éva osztályfőnököt és Juhász Attila diákot.

Körmünk rendkívül beszédes testrész: sokszor árulkodik munkánkról, foglalkozásunkról, egészségünkről és betegségeinkről. Marosi Kinga mai Életmód-jegyzetében praktikus tanácsokat ad a köröm megfelelő ápolásához.

"Hazatérnek.....A magyar katona 1914-1918" és a "Megtizedelt évek" című köteteket az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a Kecskeméti Katona József Múzeum mutatta be. A moderátor Békés Márton volt, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. Vele beszélget Pécsi Krisztina.

Részlet a kiállításból (forrás :NSKI, Forrás Galéria )

Idén is több mint ötven versenyző mérte össze kreativitását és precíz kézügyességét a pergelt torta készítésben. Milyen jövője van ennek a különleges édességnek a cukrásztermékek között?

a Bárdos Lajos Zenei Hetek művészeti vezetője.

Mai vendég Berecz István népművész, néptáncos-koreográfus, a Fonó Budai Zeneház művészeti vezetője.

Vendégünk a stúdióban Szöllősi György a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöke, a FourFourTwo magazin főszerkesztője és a napokban megjelent Az Aranycsapat kincseskönyve alkotója.

Pünkösdkor vissza emlékezünk az első pünkösdre, arra az eseményre, hogy Jézus húsvétját követő ötvenedik napon kiáradt a Szentlélek, betöltötte az apostolokat, és útjára indult az apostoli egyház. De pünkösd ünnepén nemcsak visszaemlékezünk az első pünkösdre, hanem azt is ünnepeljük, hogy a Szentlélek áradása folytatódik az Egyházban. A Szentlélek ajándékaival újra és újra eltölt bennünket. Az első pünkösdkor az apostolokra leszállt a Szentlélek, ettől bátorságot nyertek, hogy hirdessék Jézus örömhírét. Ferenc pápa december 8-i kezdettel meghirdette az isteni irgalmasság jubileumi évét. Az isteni irgalmasság tisztelete Szent II. János Pál pápa és Ferenc pápa számára is alapvető volt. Pünkösdi beszélgetésünkben Sztrilich Ágnes szociális testvérrel az isteni irgalmasságról és a Szociális Testvérek Társasága számára alapvető Szentlélek tiszteletről beszélgetünk. Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek. A szentmise egyik állandó része a dicsőség, egyre gyakrabban hallható magyar nyelven. Hogy a latin szövegbe mi is be tudjunk kapcsolódni, az imát Szőke Agnes latintanár tanítja meg nekünk. Miben állt Ádám bűne? Mit jelent az eredeti állapot haláltól való mentessége? Mit ír a Szentírás az ember eredeti állapotáról és a bűn következményeiről. Erről Puskás Attila teológia tanárral beszélgetünk (2/2).

Idén is több mint ötven versenyző mérte össze kreativitását és precíz kézügyességét a pergelt torta készítésben. Milyen jövője van ennek a különleges édességnek a cukrásztermékek között?

Ányos Pál (Pálos költő)

Gazdaság, gazdagság, kereszténység Ferenc pápának a szegénység elleni fellépést sürgető, a szegények egyházát emlegető, a jelenlegi gazdasági és pénzügyi világrendszert bíráló kijelentései felvetik azt a régi kérdést, hogy milyen is a keresztény tanítás viszonya az evilági gazdagság, gyarapodás, birtoklás kérdéseihez. Ma sokakban él az a tévhit, hogy az egyház álláűspontja a szegénység és az elesettség dicsőítése, a gazdagság, a vagyonszerzés kárhoztatása, az anyagi javakról és értékekről való lemondás aszkézise. Pedig aligha erről van szó. Krisztus követői erkölcsi kötelességének tekintik az elesettek, a kisemmizettek, a társadalom peremén élők felkarolását, de nem kárhoztatják, utasítják el a Szentírás szerint Isten ajándékának tekintett gazdagságot, a bőséget sem, hiszen a Katekizmus szerint „a gazdasági tevékenységnek és az anyagi gyarapodásnak az ember és a társadalom szolgálatában kell állnia; ha valaki a hit, a remény és a szeretet áltak Krisztus tanítványává szegődik, képessé lesz a gazdaságot és a gyarapodást is a szentség és a megszentelődés helyévé tenni.” A gazdaság világában, az emberi munka eredményeként létrejövő gazdagság, bőség igen is jó dolog; baj akkor származik belőle, ha az így létrejövő értékek és javak megszerzése vagy elosztása, legyen szó egyénekről, társadalmi csoportokról vagy egész nemzetekről, igazságtalan, méltánytalan, egyenlőtlen, vagy akkor, ha ez a gazdagság nem jár együtt a vele járó felelősség és erkölcsi kötelezettség felismerésével. Amig a gazdagság forrása a gazdasági folyamatokban testet öltő emberi munka és a belőle származó, további gyarapodást új érték létrejöttét, a köz javát szolgáló tőke, addig - bár természetes, hogy lesznek, akik többet, mások kevesebbet teljesítenek, egyesek többet, mások kevesebbet szereznek maguknak - addig az igazságosság és a társadalmi szeretet elve nem sérül. Baj akkor van, ha egyesek gyarapodása mások rovására, kárára történik, ha a gazdagság bérceire mások nyomorúsága árán igyekszünk felkapaszkodni. A gazdagság, a szerzés másik kockázata a vagyon öncélúvá, minden erkölcsi gátlást elsöprővé válása, amikor a tulajdon gyarapítása, a mások gazdagságával való versengés életformává, életcéllá válik, a modern fogyasztói társadalom rabjává téve azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy beszálljanak ebbe a vetélkedésbe. A gazdagság harmadik veszedelme, amikor a felhalmozott érték megszűnik mások, a közösség javát is szolgálni, amikor a vállalkozásból származó haszon a tulajdonos tisztes gyarapodása mellett már nem teremt mások számára is munkát és megélhetési lehetőséget, hanem a pazarlás, az öncélú luxus világában talál helyet magának, off shore bankszámlákon landol, tőzsdei, pénzpiaci műveletek kusza szövevényében fial tovább. Ez semmissé teszi azokat az erkölcsi megfontolásokat és kötelmeket, amelyekkel a gazdagságnak, a vagyonnak rendeltetése szerint együtt kellene járnia. A gazdagság így lesz pusztán jog és kiváltság, felelősség, kötelezettség, a jó gazda gondossága, a másokért, a köz javáért való cselekvés késztetése nélkül. Ilyenkor a gazdagság deformált fogalmából közöny és önzés, az anyagi javak iránti mohó vágy és azok feltétlen imádata, a mások iránti szolidáris szeretetről való tudatos megfeledkezés következik. Csak ha mindezek együtt vannak, akkor bontakozik ki egy olyan gazdagság képe, amelyben áthatolhatatlan válaszfalak választják el a gazdagokat és a szegényeket, amely a pénz pénzt szül logikájának engedelmeskedve rabul ejti, a virtuális váló pénzvilág és a bírvágy csapdályába csalja az embert. Ma, amikor VI. Pál pápának az a megállapítása látszik igazolódni, hogy „a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lesznek”, lelkiismereti kötelesség a gazdagság, a bőség, a szegénység és szűkösség jelenségeinek ujragondolása. Az egyháznak az a küldetése, hogy ne a gazdagság és a bőség, hanem annak torzulásai és erkölcsi kártevése ellen emelje fel a szavát. Ha teheti, álljon a szegények oldalára, de ne fordítson hátat a gazdagoknak. Szolgálja a maga eszközeivel annak az Istentől kapott valódi, emberi, erkölcsi, lelki és anyagi gazdagságnak az elérését az emberi közösség egésze javára, amely mindenki, egyének, családok, társadalmak, nemzetek és régió gyarapodását ígéri. Olyan gyarapodást, amely az anyagiakon túl az igazi gazdagság, az igazságosság és szolidáris szeretet globalizációját kínálja a mai gazdagoknak és szegényeknek, lelki, szellemi, morális, társadalmi, gazdasági, pénzügyi krízisekkel, egyenlőtlenségekkel, igazságtalanságokkal terhelt világunknak.

Pál Feri rendszeres kedd esti alkalmai a budapesti MOM Kulturális Központban jó ideje már, az életünket megnehezítő belső mintázatainkról, vagyis az úgy nevezett sémákról szólnak. Az előadásokat követve műsorainkban arról ejtünk szót, hogy miként értelmezhetjük úgy a különböző sémákból eredő sérüléseinket vagy zavarainkat, hogy általuk fejlődni tudjunk.

Részlet a kiállításból (forrás :NSKI, Forrás Galéria )

Pünkösdkor vissza emlékezünk az első pünkösdre, arra az eseményre, hogy Jézus húsvétját követő ötvenedik napon kiáradt a Szentlélek, betöltötte az apostolokat, és útjára indult az apostoli egyház. De pünkösd ünnepén nemcsak visszaemlékezünk az első pünkösdre, hanem azt is ünnepeljük, hogy a Szentlélek áradása folytatódik az Egyházban. A Szentlélek ajándékaival újra és újra eltölt bennünket. Az első pünkösdkor az apostolokra leszállt a Szentlélek, ettől bátorságot nyertek, hogy hirdessék Jézus örömhírét. Ferenc pápa december 8-i kezdettel meghirdette az isteni irgalmasság jubileumi évét. Az isteni irgalmasság tisztelete Szent II. János Pál pápa és Ferenc pápa számára is alapvető volt. Pünkösdi beszélgetésünkben Sztrilich Ágnes szociális testvérrel az isteni irgalmasságról és a Szociális Testvérek Társasága számára alapvető Szentlélek tiszteletről beszélgetünk. Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség a jóakaratú embereknek. A szentmise egyik állandó része a dicsőség, egyre gyakrabban hallható magyar nyelven. Hogy a latin szövegbe mi is be tudjunk kapcsolódni, az imát Szőke Agnes latintanár tanítja meg nekünk. Miben állt Ádám bűne? Mit jelent az eredeti állapot haláltól való mentessége? Mit ír a Szentírás az ember eredeti állapotáról és a bűn következményeiről. Erről Puskás Attila teológia tanárral beszélgetünk (2/2).

Műsorunkban Hidas Frigyes: Missa is honorem Reginae Pacis című misekompozíciója hangzik el. Előadja: Lipták Mária, Bardócz Erzsébet, Basky István, Korpás Ferenc és a Kőbányai Szent László templom kórusa. Orgonán közreműködik: Horváth Márton Levente, vezényel: Varsányi István.