A vén bohóc históriája
Eduard Bass novelláját F. Kováts Piroska fordította.
Felolvassa: Seress Zoltán
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Szerkesztő: E. Román Kata
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (2/1.)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. A migráció történeti előzményeiről, a jelen helyzetről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. Simai Mihály a1990-es évek elején Helsinkiben dolgozott, a Világgazdasági Fejlesztési Kutató Intézet igazgatójaként. Vezetésével, az ENSZ megbízásából készült el egy felmérés, hogy mi is várható foglalkoztatottság terén 25-30 év múlva. A dokumentumot elfogadta az ENSZ 1995-ös koppenhágai szociálpolitikai és fejlődési konferenciája. A bejátszásban az akadémikust hallják.
2. Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetségének igazgatójával, a népművészet helyzetéről, az idei Mesterségek Ünnepéről, a kézműves hagyományokról és arról beszélgetünk, hogyan segíthető elő az alkotóházak, az alkotóközösségek bemutatása, termékeik piacra kerülése. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
Országos találkozót tart a Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége. A közösség világi elnökét Bartalné Veronkát Hámori Kinga kérdezte a közösség feladatáról, céljáról és az idei találkozóról
A Keresztény Édesanyák Szent Mónika Közössége Madridban alakult 1987-ben. Több katolikus édesanya elhatározta, hogy naponta imádkozik saját gyermekei és minden gyermek hitéért, és a hét egy tetszés szerinti napján egyénileg, templomban is elmondják ezt az imájukat. Magyarországon 1992-ben Kalocsán alakult meg a Közösség első csoportja, majd azóta több száz imaközösség alakult. Évente egyszer országos találkozót tartanak Szent Mónika napja körül. Idén augusztus 29-én Újpalotára, a Boldog Salkaházi Sára templomba várják az édesanyákat 9 órától. A 11 órai szentmisét Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek mutatja be majd délután megemlékeznek a közösség lelki vezetőjéről a június 21-én elhunyt Róna Gábor jezsuita atyáról. A közösség világi elnökét Bartalné Veronkát Hámori Kinga kérdezte a közösség feladatáról, céljáról és az idei találkozóról.
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Királyi sörrel lepte meg Spányi Antal megyés püspök Székesfehérvárt
Feléledt a százéves hagyomány, ismét kapható lesz a Szent István Porter sör Székesfehérváron. Spányi Antal megyés a Székesfehérvári Királyi Napok keretében lepte meg a város vezetését és a polgárokat a bejelentéssel. A 2013-as jubileumi Szent István Évben a szent király tiszteletére készült hagyománytörténeti kutatások fedezték fel ismét, a Kőbányai Polgári Serfőzde kiváló termékét, a Szent István Porter Sört. Spányi Antal megyés püspök indította el a gondolatot, hogy az egykori „Élvezeti és gyógysör különlegességet” újraélesszék. A főpásztor a sörkülönlegességeket elsősorban ajándéknak szánja a Fehérváriaknak és mindazoknak a vendégeknek, akik a Székesfehérvári Püspökség által fenntartott Szent Gellért Hotel sörözőjébe betérnek. A Szent István Porter, Szent Imre és Szent Gellért sörök 2015. augusztustól már fogyaszthatók és kaphatók a helyszínen. Spányi Antal megyés püspökkel és Németh Antal sörfőző mesterrel Berta Kata beszélgetett.
napi interjú
A Magyar Művészeti Akadémia jótékonysági gyűjtésének eredményeképp 13 kárpátaljai művészeti iskola magyar diákjai kaptak anyagi támogatást tanulmányaik folytatásához. Az összeget Beregszászon adták át. Nyíri Kata összeállítása
Csehország és Németország után Ausztria lesz a főszereplője a szeptember 11-én kezdődő harmadik Bridging Europe Fesztiválnak a Müpában.
A Könyvmecénás támogatói program már a negyedik kötetéhez keres lelkes mecénásokat.
A műsor első felében Nagy Rebeka textilrestaurátor az ő példáján keresztül mesél a 16-17. századi öltözetekről, a korszak főnemesi viseleteiről.
A Körkép második felében Fekete Győző Sopron történetéről szóló összeállítását hallgathatják meg.
Sági Ferenc bölcsőhelye Eszterháza. A fertődi kastály falán elhelyezett emléktáblán az ő édesapjának neve is szerepel, hiszen egyike volt az ott dolgozó növénynemesítőknek.
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
A címszerepben: Mikó István
(36/23.)
Dramaturg: Deres Péter
Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente
Szerkesztő: E. Román Kata
Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince
A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András
A rendező munkatársa: Poór Tünde
Rendezte: Lázár Csaba
- Meglett a Hajósi Pincefaluért Egyesület munkájának gyümölcse
- Budapesten nyílik kiállítása az uszódi polgármesternek
- China Tibor, Debrecen főépítésze nyilatkozott rádiónknak a debreceni strandfürdő ötletpályázatáról
irodalom gyerekeknek
Cigány népmesék Bari Károly gyűjtéséből
Az égben keresztelt juhászlegény (3/3)
Mióta van magason az ég
Felolvassa: Jónás Judit és Daróczi Ágnes.
Zenei improvizációk: Rostás Mihály és Lakatos Mónika. Hangmérnök: Horváth János. Rendező: E. Román Kata (5/3.)
Adja tovább a mikrofont! Aki kapja: Terjék Lajos tokaji borász. Szerkesztő-műsorvezető: Mezei Károly, társriporter: Radnóti László
Terjék Lajos, tokaji borász egyike azoknak, aki nem hisz a Tokajra is befurakodott profithajhász multicégek "modern" borkészítési módszereiben, hanem úgy csinálja világhírű borait, ahogyan ősei, több száz évvel ezelőtt.
Az ő pincéjét kereste Mezei Károly kollégánk a tokajhegyaljai Mádon. Műsorában - sok más mellett - szó lesz az évszázados tokaji hagyományokról, a magyar borok elleni támadásokról, és egy különös tokaji borról, a ma már alig föllelhető purcsin szőlőből készült vörös aszúról.
Csehország és Németország után Ausztria lesz a főszereplője a szeptember 11-én kezdődő harmadik Bridging Europe Fesztiválnak a Müpában.
A Könyvmecénás támogatói program már a negyedik kötetéhez keres lelkes mecénásokat.
Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci
A címszerepben: Mikó István
(36/23.)
Dramaturg: Deres Péter
Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente
Szerkesztő: E. Román Kata
Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince
A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András
A rendező munkatársa: Poór Tünde
Rendezte: Lázár Csaba
Köszöntjük a Zenei Kincsestár kedves hallgatóit! Jörg Demus zongoraművész kiváló Schumann-összkiadásából ma egy viszonylag ritka műfaj darabjait emeljük ki. Igaz, a novelletta megnevezés atyja éppen Schumann, aki ezt a címet adta 1838-ban komponált, 21-es opusszámú 8 karakterdarabjának. Schumann ebben az időben dolgozik a Gyermekjeleneteken, a C-dúr fantázián és a Kreislerianán, tehát ciklikus, programszerű zongoradarabjaihoz keres új formákat. A zongora mellett fantáziáló fiatal Schumannra az elemzők szerint „aforizmaszerű témák és fordulatok” jellemzőek, „melyeket az ujjai fedeznek föl, majd mozaikszerűen fűződnek össze olyasféle apró kompozíciókká, amilyenek Schubert rövid, lírai zongoradarabjai voltak.” Míg a novelletta kifejezés szó szerinti értelmében novellácskát, rövid történetet jelent, a komponista vallomásoknak minősíti e műveit feleségéhez írott leveleiben.
