Műsorújság

- Közeledik az iskolakezdés! Szívesen részt venne kulturális, művészeti képzésben, de még nem tudott dönteni? Hallgasson minket! - Andor Edit a Théba Művészeti Akadémia megálmodója, igazgatója beszél az intézmény munkásságáról, képzéseiről.

Székesfehérváron is bemutatták az „Énekek Szent István király tiszteletére” című reprezentatív énekes- és olvasókönyvet, amely első uralkodónk ezer éves kultuszát gyűjtötte össze a magyar zenetörténet emlékeiből. A mű országalapítónk szentté avatása, 1083 és a 20. század eleje között keletkezett legértékesebb liturgikus, epikus és népi alkotásokat tárja az olvasó elé, mai helyesírással és közérthető magyarázatokkal. A nagyszabású alkotás segítségével méltóan ismerhetjük meg államalapítónk életét és művét. A könyv tartalmát úgy állították össze, hogy iskolai oktatásra, közösségi éneklésre, akár család használatra is megfeleljen.

Egyetlen tudósításunktól (ami a jégkárokkal és a jégelhárítással foglalkozik) eltekintve a búzáról, a kenyérről és a borról szól mai műsorunk, amelynek tematikáját magától értetődően idén is nemzeti ünnepünkhöz, az államalapítás és az új kenyér öröméhez igazítottuk.

Mai Dallamív című műsorunkban augusztusban született muzsikusokra emlékezünk. Olyan művészekre, akik kerek évfordulójukat ünneplik a nyár utolsó hónapjában.

Mai vendég Berkes Balázs, Liszt Ferenc díjas nagybőgőművész, tanár, zeneszerző, aki boldogult Vukán György zongoristánk állandó zenésztársa volt 1962-től.

Dramaturg: Deres Péter Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente Szerkesztő: E. Román Kata Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde Rendezte: Lázár Csaba

1. rész: Nagy László költőről beszélgetünk családtagjaival. 2. rész: Fény, szín, zene – Virtuózok címmel augusztus 28-án koncertezik a 17. Pesthidegkúti Nyári Művészeti Fesztiválon a Klebelsberg Kultúrkúria Szabadtéri nagyszínpadán a Rendhagyó Prímástalálkozó nevű zenei társulás (képünkön). Történetük 2005 májusában kezdődött, amikor Lakatos Róbert összehívta zenészbarátait egy révkomáromi koncertre. Akkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy ez ne csupán egyszeri alkalom legyen, hanem folytassák, hiszen a produkció hihetetlen energiákat képes felszabadítani a színpadon. A Rendhagyó Prímástalálkozóban a magyar zenei élet kimagasló egyéniségei muzsikálnak együtt, akik ugyan különböző zenei műfajokat képviselnek, közös zenei anyanyelvük azonban a magyar népzene. A zenekar tagja a hegedűvirtuóz Pál István Szalonna, az egyedülálló stílusban hegedülő Vizeli Balázs, a világ egyik legjobb cimbalmosaként számon tartott Balogh Kálmán, valamint Bede Péter (szaxofon) és Both Miklós (gitár), Doór Róbert nagybőgős, Mester László brácsás, a „koncertmester” pedig a komoly- és népzenét egyaránt magas szinten művelő Lakatos Róbert. A Prímástalálkozó két kiváló énekesnője: Herczku Ágnes és Korpás Éva. HERCZKU ÁGNES énekesi pályája sokféleségéről mesél /JK/

Székesfehérváron is bemutatták az „Énekek Szent István király tiszteletére” című reprezentatív énekes- és olvasókönyvet, amely első uralkodónk ezer éves kultuszát gyűjtötte össze a magyar zenetörténet emlékeiből. A mű országalapítónk szentté avatása, 1083 és a 20. század eleje között keletkezett legértékesebb liturgikus, epikus és népi alkotásokat tárja az olvasó elé, mai helyesírással és közérthető magyarázatokkal. A nagyszabású alkotás segítségével méltóan ismerhetjük meg államalapítónk életét és művét. A könyv tartalmát úgy állították össze, hogy iskolai oktatásra, közösségi éneklésre, akár család használatra is megfeleljen.

Szalatnai Rezső Jókairól

A Szociális Testvérek Társaságának XV. általános káptalanja augusztus 6-22. között tartotta ülését. A tanácskozáson a küldöttek meghatározták a Társaság következő hat évi irányát, amelynek kiemelkedő része a társadalom krisztusi elvek szerinti formálása a lelkekben. A káptalan újraválasztotta Pataki Ágnes általános elöljárót. Műsorunkban vele beszélgetünk.

- Közeledik az iskolakezdés! Szívesen részt venne kulturális, művészeti képzésben, de még nem tudott dönteni? Hallgasson minket! - Andor Edit a Théba Művészeti Akadémia megálmodója, igazgatója beszél az intézmény munkásságáról, képzéseiről.

Dramaturg: Deres Péter Hangmérnök: Horváth János, Urbán Péter, Biksza Levente Szerkesztő: E. Román Kata Zeneszerző:Laczó Zoltán Vince A zenekar: Bolla Milán, Bögös Henrietta, Cs. Nagy Tamás, Csáki András A rendező munkatársa: Poór Tünde Rendezte: Lázár Csaba

1. rész: Nagy László költőről beszélgetünk családtagjaival. 2. rész: Fény, szín, zene – Virtuózok címmel augusztus 28-án koncertezik a 17. Pesthidegkúti Nyári Művészeti Fesztiválon a Klebelsberg Kultúrkúria Szabadtéri nagyszínpadán a Rendhagyó Prímástalálkozó nevű zenei társulás (képünkön). Történetük 2005 májusában kezdődött, amikor Lakatos Róbert összehívta zenészbarátait egy révkomáromi koncertre. Akkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy ez ne csupán egyszeri alkalom legyen, hanem folytassák, hiszen a produkció hihetetlen energiákat képes felszabadítani a színpadon. A Rendhagyó Prímástalálkozóban a magyar zenei élet kimagasló egyéniségei muzsikálnak együtt, akik ugyan különböző zenei műfajokat képviselnek, közös zenei anyanyelvük azonban a magyar népzene. A zenekar tagja a hegedűvirtuóz Pál István Szalonna, az egyedülálló stílusban hegedülő Vizeli Balázs, a világ egyik legjobb cimbalmosaként számon tartott Balogh Kálmán, valamint Bede Péter (szaxofon) és Both Miklós (gitár), Doór Róbert nagybőgős, Mester László brácsás, a „koncertmester” pedig a komoly- és népzenét egyaránt magas szinten művelő Lakatos Róbert. A Prímástalálkozó két kiváló énekesnője: Herczku Ágnes és Korpás Éva. HERCZKU ÁGNES énekesi pályája sokféleségéről mesél /JK/

A Zenei Kincsestárban Ludwig van Beethoven 1., F-dúr, opus 18. no.1-es vonósnégyesét játsszuk le a Budapest Vonósnégyes 1958-ban rögzített fölvételéről. Első kvartettjével Beethoven a műfaj nagy újítójának útjára lép. 28 éves korában, 1798 őszén kezd bele a komponálásba. Ekkorra már három vonóstrió és három zongoratrió szerzője. A kvartett műfajában azonban olyan megkerülhetetlen Haydn és Mozart tekintélye, hogy mielőtt eleget tenne Lobkowitz herceg fölkérésének, szorgosan tanulmányozza két elődje műveit, sőt Haydn opus 20-asáról és Mozart Haydn-kvartettjeiről másolatokat is készít. Hat kvartett születik szoros egymásmellettiségben, és a sorszámok nem is jelentenek időbeli egymásutániságot. Az 1-es számot a komponista egyik hegedűs barátja, Schuppanzigh javaslatára adta az F-dúr szerzeménynek, amely kitűnik a csoportból látványos és ragyogó mivoltában. Beethoven mindazonáltal már a nyitótételben bátor újítást alkalmaz: a meglehetősen takarékos, szikár főtéma, akár egy elcsitíthatatlan lelki késztetés, szinte mindvégig jelen van a tétel elhangzása során. Nem csoda, hogy a művet egy korabeli zenei szaklap nehezen játszhatónak és legalább ilyen nehezen befogadhatónak minősítette, noha a Rómeó és Júlia sírjelenetétől ihletett lassútétel elégikus szépsége igazán behízelgő, a dinamikus Scherzo után pedig életteli, füzértáncra emlékeztető Allegro zárja a darabot.