Móra Ferenc: Aranykoporsó
Felolvassa: Cseke Péter
Hangmérnök: Varga Károly
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Dramaturg: E. Román Kata
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (39/36.)
Teljességre hangolva
beszélgetés Pál Ferivel
Szerkesztő: Gerbei Anita
Pál Feri atya kedd esti alkalmai immáron új helyszínen, a budapesti Dürer Rendezvényházban az életünket megnehezítő sémákról szólnak. Néhány hete már a könyörtelen mérték, hiperkritikusság sémáról beszélgetünk. Ma is erről kérdezzük az atyát.
Lehet-e elutasítottság esetén oly módon elhagyni a hazát, hogy szövetségeseket keresünk ellene, (követelve akár az Európai Unióból való kitaszíttatását is) és Coriolanus drámai szereplése mennyiben lehet modellje Niedermüller Péter fellépésének a LIBE vitáján?
Az uniós csúcs előtt Niedermüller Péter, a DK EU-képviselője követelte, hogy Magyarország ellen a LIBE járjon el, mint olyan ország ellen, amely nem tiszteli az uniós értékeket. Erről Coriolanus jutott eszembe, akit a rómaiak száműztek, az ellenséggel szövetkezve ezután Rómára támadott. Kerestem, mit írt erről Márai Sándor. Nos, 1952-ből való 30. Vasárnapi krónikája említi Coriolanust, összevetve az ókori helyzetet a magyar emigráció helyzetével, és leszögezi: a mostani magyar emigráció emberei egyetértenek abban, hogy a rossz rendszert el kell(ett) hagyniuk, de nem rázzák öklüket a haza felé, mert a szovjetek kiszolgálói "idegenek" - ők viszont a nemzetet és a hazát szolgálni szeretnék. Honvágyuk azért nincs, mert pillanatnyilag nincs "hon", de szívesen szolgálnák a hont és a nemzetet. Niedermüller Péter és DK-s társai sem lettek Coriolanussá, mert kezdeményezésüket elutasították. Szívesen lettek volna azzá, de nem olvasták végig a darabot - abban ugyanis Coriolanust a Rómára támadó harcosok megölik árulása miatt.
Megújult a máriagyűdi kegyhely. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek szabadtéri szentmise keretében áldotta meg október 8-án a megszépült Mária-kegyhelyet, amelynek turisztikai fejlesztése uniós forrásból valósult meg. A kegyhely plébánosa Rosner Zsolt.
Elkészült a „magyarok Bibliája”, a kézzel másolt, magyar nyelvű Szentírás, amelyet a másolók az október 14-én, Rómában, az általános kihallgatáson adtak át Ferenc pápának. A kézírásos bibliamásolat a Szeged-tarjánvárosi Szent Gellért-templom felszentelésének 40. évfordulója alkalmából készült el. Magyarországról és a határon túlról mintegy ötezren csatlakoztak a bibliamásoló kezdeményezéshez, Benyik György plébános, biblikus tanár felhívására.
Hitünk legfontosabb igazságainak összefoglalását Apostoli Hitvallásnak nevezzük, mert elemeiben az apostolokra megy vissza. Hitünk eme ősi szabálya, a Hiszekegy nemcsak csak hitvallás, hanem imádság is. Latinul Szőke Ágnes latintanár tanítja meg nekünk (3/2). A második rész következik.
Boldog IV. Károly apostoli magyar király, osztrák császár 1916-1918. között uralkodott. II. János Pál pápa 2004-ben Rómában avatta boldoggá. Emléknapja nem a halála, hanem Zita hercegnővel való házasságkötése napja, október 21-e. A Szentatya a figyelmet ezzel is példás házaséletére irányította, hangsúlyozva, hogy a szentté válás egyik útja a házasság. Boldog IV. Károly királyról Kovács Gergely történész beszél.
szerkesztő: Nagy Imre
Norvégia lesz Magyarország ellenfele a labdarúgó EB pótselejtezőjében.
Széchenyi Vízi Emléktúrával indult a 2016-os Széchenyi emlékév rendezvénysorozata.
Az Európai Labdarúgó-Szövetség nyoni központjában vasárnap elkészítették a 2016-os Európa-bajnokság pótselejtezőjének párosítását. A magyar válogatott Norvégiát kapta meg, az első mérkőzést idegenben játsszuk le november 12.-én a visszavágót pedig 15.-én az Üllői úton. Magyarország 34 éve nem győzte le a norvégokat. Legutóbb 2012-ben találkozott egymással a két csapat, akkor Budapesten az északiak 2–0-ra nyerni tudtak. A továbbjutási esélyekről szakértőnket, Várhidi Pétert (képünkön) kérdeztük telefonon.
Jövőre, Széchenyi István születésének 225. évfordulóját ünnepelve a Gróf Széchenyi Család alapítvány a 2016-os évet Széchenyi Emlékévvé nyilvánította. Az emlékévet a Széchenyi Vízi Emléktúrával nyitották meg október elején – emlékezve arra, hogy hazánkban Széchenyinek az evezős sport megteremtésében is jelentős szerepe volt. A 30 km-es túrán Vácról indultak a hajók - többségében evezősök – akik aztán a Margitszigetre érve teljesítették a távot. Az alapítvány a versenyt a Budapesti Sportszövetségek Uniójával, a Magyar Evezős szövetség rendezésében a Magyar Kajak-kenu szövetséggel együttműködve rendezte meg a vízi sportok magyarországi népszerűsítéséért. Helyszíni összeállításunkban egy versenyzőt követően megszólal Dr. Gyalog Cecília, a Magyar Evezős szövetség főtitkára, Hirling Zsolt, világbajnok evezős valamint Dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester helyettes. A témában stúdiónk vendége Széchenyi Tímea (képünkön), a Gróf Széchenyi Család alapítvány elnöke.
A munkahelyi stressz okozta kockázatok az európai és a magyar munkavállalóknak is több mint a negyedét érintik. Ez derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség felméréséből. Kisházy Gergely munkahelyi stressz-szakértővel Zimonyi Melinda beszél.
Verdi Requiemje csendül fel október 23-án a Szent István Bazilikában.
Egy rejtélyes fejtörő közös megoldására invitálják az érdeklődőket a Műszaki Tanulmánytárba.
Orosz Zoltán harmónikaművésszel közelgő koncertje kapcsán beszélgetünk.
Fák, kertek, lugasok A Pilis természeti és kulturális kincsei szerkesztő: Varga Zsóka
A Pilisben járva számos újdonságot fedezhet fel magának a kiránduló. Többek között érdemes meglátogatni a pilis-tetői Boldog Özséb- kilátót, vagy a Budakeszi Vadasparkot, ahol megújult fogadóépület várja az érkezőket.
Varga Zsóka Lomniczi Gergellyel, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivőjével beszélgetett.
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vincze
Fotó: parkerdo.hu
Az előadók:
Princess, Orosz Zoltán (harmonika) és együttese. Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar, a Hot Jazz Band, Petri Alanko Lowland zenekara, Kulka János (ének), Szekeres Tamás (gitár), Ray Conniff ének és zenekara, Mága Zoltán ( hegedű) és együttese.
debreceni és kiskőrösi összeállítás
- Merüljön el a Dusnoki önképzőkör évadnyitó kiállításában
- Kepes András Kalocsán vendégeskedett
- Nagyszabású projektben vett részt a Debreceni Egyetem: a Fogorvostudományi Kar is hozzátett a pályázathoz
Akadémiai barangolások c. műsorunkban a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat néhány programját ajánljuk figyelmükbe, majd a fényről és A Fény Nemzetközi Évéről Kroó Norbert akadémikussal beszélgetünk. A szerkesztő: Horváth Veronika
szerkesztő: Bogdáni József
Lemezbemutató sorozatunkban, Rudán Joe 2014-es, Én ez vagyok című stúdió albumáról és a Deep Purple együttes, 2015-ös, A felkelő nap Tokióban című dupla koncert albumáról válogatunk.
02. rész.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.25 éve, 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották Magyarországon az első szabad önkormányzati választást. Az elmúlt évtizedek választásairól, kampányairól Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget.
2. Csépe Valéria kutatóprofesszorral, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja Agyi Képalkotó Központjának kutatócsoportvezetőjével a zenei nevelés, a hangszeres játék "agyfényesítő" szerepéről beszélget Sallai Éva.
irodalom gyerekeknek
Mezey Katalin: Kivala Palkó Nemlehet országban.
Felolvassa: Kristán Attila
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata (11/2.)
Ki gondolná, milyen bonyolult feladat egy jó báb elkészítése? Nem elég, ha szép és kifejező, de könnyűnek és tartósnak is kell lennie. A tervezéstől a rivaldafényig követjük a bábokat. Végiglátogatjuk a Budapest Bábszínház összes bábkészítő műhelyét. Tervező, mechanikus, festő, és bábvarró mesél a bábok születéséről.
(Fotók: Pozsgai Csanád)
Verdi Requiemje csendül fel október 23-án a Szent István Bazilikában.
Egy rejtélyes fejtörő közös megoldására invitálják az érdeklődőket a Műszaki Tanulmánytárba.
Orosz Zoltán harmónikaművésszel közelgő koncertje kapcsán beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.25 éve, 1990. szeptember 30-án és október 14-én tartották Magyarországon az első szabad önkormányzati választást. Az elmúlt évtizedek választásairól, kampányairól Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget.
2. Csépe Valéria kutatóprofesszorral, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja Agyi Képalkotó Központjának kutatócsoportvezetőjével a zenei nevelés, a hangszeres játék "agyfényesítő" szerepéről beszélget Sallai Éva.
1-6. A Zenei Kincsestárban egy különleges hangszer-összeállításra: hegedűre, brácsára és fuvolára szerzett szerenádot hallunk a Stuttgarti Kamaraegyüttes előadásában. A mű a 25-ös opusszámot viseli, és nem szerzője legjellemzőbb alkotásai közt tartja számon a zenetörténet. A komponista ugyanis Beethoven, aki nem elsősorban az efféle, kifinomult és tapintatos kamaramuzsikák szerzőjeként vívta ki a forradalmi stílusteremtő, a zenei hérosz jelzőket. Annál is inkább érdekes, ha szembesülhetünk vele, mennyire ismerte Beethoven korának társasági zenéjét. Ez az üde és kedves szerenád – más néven divertimento – 1797-ben keletkezett, ám szerzője a vonóstrióra szerzett szerenád és a Tavaszi szonáta sikere után, átdolgozva tárta csak a világ elé. A brácsajátékos szerző hű marad az ünnepi divertimentók szokásrendjéhez, amennyiben indulószerű bevezetéssel, menüettel vagy éppen a Dreher nevű, 3/8-os lejtésű népi tánccal teremt vérbeli nyáresti hangulatot.