szerkesztő: Marton Árpád
1. Kedves Hallgatóink! A 75 éve született, világhírű magyar basszista, Gregor József felvételeinek sorában ma egy operaritkaságot ismerhetünk meg. A szerző a könnyed olasz zenés vígjáték atyamestere, Rossini. A téma azonban jóval komolyabb, mint amit A sevillai borbély vagy A tolvaj szarka szerzőjétől megszokhattunk. A Mózes című, 1818-ban bemutatott operával Rossini egyszerre nyúl vissza a bibliai témájú, hatalmas Händel-oratóriumokhoz, ugyanakkor azt is fényesen bizonyítja, hogy az olasz melodika érett az olyan drámai konfliktusok kifejezésére, amelyek majd Verdi nagy drámai műveiben árasztják majd el a színt. A Mózes keletkezését az is rokonítja Händel Messiásával, hogy Rossini is elpártolt közönségét és pártfogóit próbálta visszahódítani. A témát a böjti szezon kínálta föl, nem szólva az egyiptomi tíz csapás és a kivonulás látványos jeleneteiről. Az operai hagyományok persze megköveteltek bizonyos módosításokat. Így teremtette meg a librettista, Andrea Leone Tottola a fáraó fia, Amenophis és a Mózes unokahúga, Anais közti szerelmi szálat. A cselekmény ettől fogva a hősi operák forgatókönyve szerint pereg: a nép szabadulása egyúttal a szerelmesek boldogságát veszélyezteti. Gregor József, aki színpadon is énekelte a szerepet, a Lamberto Gardelli által vezényelt, 1981-ben készült fölvételen remek partnerekkel kelti életre Rossini bibliáját: Amenophis és Anais B. Nagy János és Kalmár Magda; Mózes nővére Póka Eszter, fivére, Eliezer Molnár András, a fáraó szólamát Sólyom-Nagy Sándor énekli, mellettük Fülöp Attila, Begányi Ferenc, Hamari Júlia, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és a Magyar Állami Operaház Zenekara hallható a felvételen. Az opera első jelenetsorában Mózes követül küldi Eliezert a fáraó udvarába. Eliezer örömhírrel tér vissza: felsége közbenjárására a fáraó késznek mutatkozik, hogy szabadon bocsássa a zsidó népet. Mózes közben egy égi hang sugallatára átveszi a törvénytáblákat.
2. A Mózes színpadát most a szerelmi cselekmény foglalja el: Amenophis és Anais szerelmét beárnyékolja, hogy a lány atyját és népét kívánja követni, ha üt a szabadulás órája. A herceg megfogadja, hogy rábírja atyját, a fáraót: vonja vissza a zsidók engedélyét, hogy visszatérjenek őseik földjére.
Az első felvonás a hősi operák hagyományainak megfelelően a feszültség tetőpontján ér véget. A szabadulásukat ünneplő zsidók megtudják, hogy a királyfi terve döntése megmásítására késztette a fáraót. Mózes tehetetlenül hallja, hogy lánya az egyiptomi herceget szereti. Amikor a fáraó is színre lép, hogy megakadályozza a választott nép szabadulását, Mózes imádságára hatalmas vihar és jégeső sújt le Egyiptomra.
