Műsorújság

Jávor Béla: Hej halászok! Szépapám, Taub Ignác József, ükapám, Taub József és még náluk is koraibb sok-sok felmenőm halász volt Baján. Árendába vették a Duna egy-egy szakaszát a Kalocsai érsektől, akié volt a nagy víz és halásztak. Kecével, milingóval, varsával, kerítőhálóval és sokféle más eszközzel. Mit halásztak? Dunai fogast, harcsát, csukát, kecsegét, pontyot, mikor mit. A múlt századokban még vizát is. Ebből éltek, a halat eladták, árából felnevelték gyermekeiket. Nem könnyű mesterség a halászat, télen-nyáron vízen lenni, sokszor beleállni, kemény fizikai munka. Meg kell ragadni az evezőt és árral szemben is húzni a csónakot s nem kevés erő kell egy nagy kerítőháló behúzásához is. Romantikus festményeken a halász ül a ladikjában vagy a halásztanyán és a napsütésben hálóját foldozza. Vagy főzi a jó halászlét, persze ilyen is van vagy inkább csak volt. Mindez január elsejével megszűnt, törvény jött, amely megtiltotta az ország szabad vizeiben a halászatot. Passzióból még szabad egy-két varsát kirakni, pöndölhálóval is foghatsz annyi halat, amennyit a családod megeszik, de megélni ebből a mesterségből immár többé nem lehet. Vizeinken január 1-től a horgászok az urak, ők fogják a halakat, de ők sem adhatják el, csak saját használatra. Mi következik ebből? Dunából, Tiszából, Balatonból, Drávából, Murából, Rábából, Bodrogból halász nem adhat el halat, horgász nem adhat el halat következésképpen január elsejétől már senki emberfia, aki nem halász vagy horgász nem ehet balatoni süllőt, dunai nyurga pontyot, tiszai harcsát, balatoni gardát vagy keszeget. Hazai szabadvízi halainkat eladásra már csak egyetlen emberfajta fogja ki – az orvhalász vagy ahogy magyarul mondják: a rabschitz. Az, akit nem zavar a tiltás, mert élete maga a tiltás tagadása, aki engedély nélkül halászik és a kifogott halat árulja. Nem a piacon, adót fizetve, hanem ismerősei, barátai körében, vendéglősöknek, halsütőknek, akiknek mindig lesz számlájuk 3-4 kg kazah süllőről, de nem azt árulják, mert az ízetlen, vacak, hanem a balatonit, a dunait. Ismét sikerült kontraproduktív törvényt hozni az országgyűlésnek, nyomorba dönteni egy klasszikus, ősi foglalkozást, a halászatot és felvirágoztatni egy adócsaló sötét társaságot, az orvhalászokat. Most 400.000 hazai horgász uralja majd országunk vizeit és ki törődik azzal a pár száz halásszal, aki eztán munkanélküli lesz és fogalma sincs arról, hogy fogja eltartani a családját. Felelőtlenség embereket egy tollvonással megfosztani a munkájuktól. Megint egy végig nem gondolt intézkedés – de miért csodálkozunk, amikor a Magyar Horgász Szövetség elnöke egy prominens fideszes képviselő és az ország első embere, az államelnök is bevallottan lelkes horgász. Mindennek megvan az elégséges oka – mondta volt Aquinói Szent Tamás. Ez így volt 800 éve és így van ma is. Vessünk hát egy búcsúpillantást arra a hivatásra, amely talán a legrégibb ezen a földön. Mióta az ember kiemelkedett az állatvilágból bizton halászott és vadászott, mint ahogy az sem véletlen, hogy a Mester nem birkát, nem marhát, hanem halat szaporított ott a Genezáreti-tó partján, mert a hal mindenhol ismert a világban, s ha azt akarta az Úr, hogy az evangélium szerte a földön megértésre találjon, akkor olyan eszközt választott a csodához, amit mindenhol ismernek. Kenyeret és halat. Hogy írta Márk? „Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András – halászok lévén – épp hálót vetnek a vízbe. Megszólította őket: Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket’ Pár nemzedék múlva ezt a magyar templomokban így fogják tanítani: „Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András – horgászok lévén – épp hálót vetnek a vízbe. Megszólította őket: Gyertek, kövessetek, és emberek horgászává teszlek benneteket”. Miért hagyjuk, hogy bolondot csináljanak belőlünk? Miért nyelünk le mindent? A taxisoknak könnyű, több százan elállták a belvárosi utcakereszteződéseket és engedett a kormány, de mit csináljon az a pár száz halász? Maroknyian, kiszolgáltatva, érdekérvényesítésre képtelenül. Simon, András, Jakab, János, mind ti szent halászok, ora pro nobis!

A rendezővel, Csoma Sándorral, a most futó Magyar Filmhéten Varga Zsóka beszélgetett.

Simonovics Ildikó művészettörténésztől a Moszkva tér/Széll Kálmán tér története című kiállítás kurátorától Hámori Kinga érdeklődött az ötletről és az emlékgyűjtésről.

Egy kevéssé ismert székelyföldi kistájnak, Gyergyónak a zenei világát mutatja be Enyedi Ágnes új pódiumműsora, mely március 16-án Budapesten, a Bethlen Téri Színházban lesz látható. Az Édesanyám sok szép szava című előadás kapcsán Enyedi Ágnessel és öccsével, Tamással beszélgetünk nemcsak egy kamaraprodukcióról, hanem egy generációkon át hordozott népzenei örökségről is. Steve McCurry nevét nem biztos, hogy mindannyian ismerjük, de az igéző zöld szemű afgán lányról készített fotójával már biztosan valamennyien találkoztunk. Az akkor 12 éves Sharbat Gula portréja 1985-ben a National Geographic címlapján jelent meg és egy csapásra híres lett, az idők folyamán a menekültek és az elnyomottak jelképévé vált. Steve McCurry mintegy 5o legendás ázsiai fényképében ezúttal a Műcsarnokban gyönyörködhetünk. Sétánkon most Bán András kurátor kísér minket.

Szombathelyen öt évvel ezelőtt alakították ki a Szent Márton Történelmi Sétautat. Ezt végigjárva bárki megismerheti a szent kultuszát, az életéhez kötődő helyszíneket, és egyúttal város ókeresztény múltjába is betekintést nyer. A műsor második felében a dr. Veres András megyéspüspökkel a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász 25. évfordulójáról beszélgetünk.

Amikor beköszönt a tavasz, és a napfényből egyre több energiát nyerünk, ismét eszünkbe juthatnak szilveszteri fogadalmaink, melyek nem egyszer az étkezés megreformálásáról, és a rendszeres mozgás elkezdéséről szólnak. Talán sokan az évnek ebben a szakában látják elérkezettnek az időt arra, hogy változtassanak. Műsorunkban a mozgásról, az étrendváltásról, és ezek összefüggéséről beszélgetünk.

Szószóló A Magyar Orvosi Kamara Heves megyei vezetősége több területen kritikát fogalmazott meg az egri Markhot Ferenc Kórház működésével kapcsolatban. Ezeket és a felvetésekre kapott válaszokat hallhatják mai műsorunkban. A szerkesztő: Bérczessy András. Az erdő fohásza Három nap a Valdáj Nemzeti Parkban címmel tartott előadást Fitala Csaba, a Bükki Nemzeti Park igazgatóság természetvédelmi őre az egri Líceumban. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Műsorvezető: Tikovits Ernő

Az előadók: Sebestyén Márta, a Ghymes, Deep Forest, Szörényi Levente, Herczku Ágnes, a Makám, Szkítia, Carpathya Project.

1.Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz. Ezzel a címmel jelent meg Köő Artúr történész, doktorandusz hallgató könyve, amelyből kirajzolódik előttünk a XX század elejei magyar oktatáspolitika, azon belül is a nemzetiségi oktatáspolitika kérdései. A történész másik kutatási témája: migráció a magyar történelemben, ezen belül is a román jelenlét Erdélyben. Köő Artúrral Pécsi Krisztina beszélget. 2. Külpolitikai összefoglaló. Szerkesztő: Vörös Szabolcs.

Demeter István: Éveim

Jávor Béla: Hej halászok! Szépapám, Taub Ignác József, ükapám, Taub József és még náluk is koraibb sok-sok felmenőm halász volt Baján. Árendába vették a Duna egy-egy szakaszát a Kalocsai érsektől, akié volt a nagy víz és halásztak. Kecével, milingóval, varsával, kerítőhálóval és sokféle más eszközzel. Mit halásztak? Dunai fogast, harcsát, csukát, kecsegét, pontyot, mikor mit. A múlt századokban még vizát is. Ebből éltek, a halat eladták, árából felnevelték gyermekeiket. Nem könnyű mesterség a halászat, télen-nyáron vízen lenni, sokszor beleállni, kemény fizikai munka. Meg kell ragadni az evezőt és árral szemben is húzni a csónakot s nem kevés erő kell egy nagy kerítőháló behúzásához is. Romantikus festményeken a halász ül a ladikjában vagy a halásztanyán és a napsütésben hálóját foldozza. Vagy főzi a jó halászlét, persze ilyen is van vagy inkább csak volt. Mindez január elsejével megszűnt, törvény jött, amely megtiltotta az ország szabad vizeiben a halászatot. Passzióból még szabad egy-két varsát kirakni, pöndölhálóval is foghatsz annyi halat, amennyit a családod megeszik, de megélni ebből a mesterségből immár többé nem lehet. Vizeinken január 1-től a horgászok az urak, ők fogják a halakat, de ők sem adhatják el, csak saját használatra. Mi következik ebből? Dunából, Tiszából, Balatonból, Drávából, Murából, Rábából, Bodrogból halász nem adhat el halat, horgász nem adhat el halat következésképpen január elsejétől már senki emberfia, aki nem halász vagy horgász nem ehet balatoni süllőt, dunai nyurga pontyot, tiszai harcsát, balatoni gardát vagy keszeget. Hazai szabadvízi halainkat eladásra már csak egyetlen emberfajta fogja ki – az orvhalász vagy ahogy magyarul mondják: a rabschitz. Az, akit nem zavar a tiltás, mert élete maga a tiltás tagadása, aki engedély nélkül halászik és a kifogott halat árulja. Nem a piacon, adót fizetve, hanem ismerősei, barátai körében, vendéglősöknek, halsütőknek, akiknek mindig lesz számlájuk 3-4 kg kazah süllőről, de nem azt árulják, mert az ízetlen, vacak, hanem a balatonit, a dunait. Ismét sikerült kontraproduktív törvényt hozni az országgyűlésnek, nyomorba dönteni egy klasszikus, ősi foglalkozást, a halászatot és felvirágoztatni egy adócsaló sötét társaságot, az orvhalászokat. Most 400.000 hazai horgász uralja majd országunk vizeit és ki törődik azzal a pár száz halásszal, aki eztán munkanélküli lesz és fogalma sincs arról, hogy fogja eltartani a családját. Felelőtlenség embereket egy tollvonással megfosztani a munkájuktól. Megint egy végig nem gondolt intézkedés – de miért csodálkozunk, amikor a Magyar Horgász Szövetség elnöke egy prominens fideszes képviselő és az ország első embere, az államelnök is bevallottan lelkes horgász. Mindennek megvan az elégséges oka – mondta volt Aquinói Szent Tamás. Ez így volt 800 éve és így van ma is. Vessünk hát egy búcsúpillantást arra a hivatásra, amely talán a legrégibb ezen a földön. Mióta az ember kiemelkedett az állatvilágból bizton halászott és vadászott, mint ahogy az sem véletlen, hogy a Mester nem birkát, nem marhát, hanem halat szaporított ott a Genezáreti-tó partján, mert a hal mindenhol ismert a világban, s ha azt akarta az Úr, hogy az evangélium szerte a földön megértésre találjon, akkor olyan eszközt választott a csodához, amit mindenhol ismernek. Kenyeret és halat. Hogy írta Márk? „Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András – halászok lévén – épp hálót vetnek a vízbe. Megszólította őket: Gyertek, kövessetek, és emberek halászává teszlek benneteket’ Pár nemzedék múlva ezt a magyar templomokban így fogják tanítani: „Amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András – horgászok lévén – épp hálót vetnek a vízbe. Megszólította őket: Gyertek, kövessetek, és emberek horgászává teszlek benneteket”. Miért hagyjuk, hogy bolondot csináljanak belőlünk? Miért nyelünk le mindent? A taxisoknak könnyű, több százan elállták a belvárosi utcakereszteződéseket és engedett a kormány, de mit csináljon az a pár száz halász? Maroknyian, kiszolgáltatva, érdekérvényesítésre képtelenül. Simon, András, Jakab, János, mind ti szent halászok, ora pro nobis!

Egy kevéssé ismert székelyföldi kistájnak, Gyergyónak a zenei világát mutatja be Enyedi Ágnes új pódiumműsora, mely március 16-án Budapesten, a Bethlen Téri Színházban lesz látható. Az Édesanyám sok szép szava című előadás kapcsán Enyedi Ágnessel és öccsével, Tamással beszélgetünk nemcsak egy kamaraprodukcióról, hanem egy generációkon át hordozott népzenei örökségről is. Steve McCurry nevét nem biztos, hogy mindannyian ismerjük, de az igéző zöld szemű afgán lányról készített fotójával már biztosan valamennyien találkoztunk. Az akkor 12 éves Sharbat Gula portréja 1985-ben a National Geographic címlapján jelent meg és egy csapásra híres lett, az idők folyamán a menekültek és az elnyomottak jelképévé vált. Steve McCurry mintegy 5o legendás ázsiai fényképében ezúttal a Műcsarnokban gyönyörködhetünk. Sétánkon most Bán András kurátor kísér minket.

1.Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz. Ezzel a címmel jelent meg Köő Artúr történész, doktorandusz hallgató könyve, amelyből kirajzolódik előttünk a XX század elejei magyar oktatáspolitika, azon belül is a nemzetiségi oktatáspolitika kérdései. A történész másik kutatási témája: migráció a magyar történelemben, ezen belül is a román jelenlét Erdélyben. Köő Artúrral Pécsi Krisztina beszélget. 2. Külpolitikai összefoglaló. Szerkesztő: Vörös Szabolcs.

1-4. Köszöntjük Kedves Hallgatóinkat! A Zenei Kincsestár régizenei sorozatában ma arra mutatunk példát, miként kelnek új életre egy mára kihalt hangszer-összeállításra szerzett remekművek mai fölfogásban. Johann Sebastian Bach viola da gambára és csembalóra szerzett szonátái közül következik kettő Leonard Rose csellóján és Glenn Gould zongoráján. Noha a szvitek eredetileg is két hangszerre születtek, formailag mégis a triószonátákkal mutatnak rokonságot, köszönhetően a gamba és a csembaló maximális kihasználtságának, ami a megszólaltatható szólamok számát illeti. Ebből következik, hogy ezekben a szerzeményekben nemigen beszélhetünk fő- illetve kísérőszólamokról. A két hangszer és a két játékos folytonos összeolvadásban váltogatja a hangsúlyokat. Következzék az 1027-es jegyzékszámú, négy tételes, G-dúr szonáta. 5-7. Leonard Rose és Glenn Gould most az 1029-es, g-moll gambaszonátát játssza.