Műsorújság

„Impresszionizmus a zenében” címmel folytatódik a Remekművek 3 tételben elnevezésű sorozat, ahol a korszak két kiemelkedő zeneszerzője, Debussy és Ravel műveit hallhatja a közönség. A koncerten fellépő hárfaművésszel, Vigh Andreával részint a programról beszélgettünk, részint rektori feladatairól a Zeneakadémián. Találkozásaim – Frankl Péter zenés délutánja. A Londonban élő Frankl Péter zongoraművész e zenés délutánon életéről és legizgalmasabb találkozásairól mesél. Beszélgetőtársa dr. Székely György, az orvosokból álló Semmelweis Vonósnégyes tagja, a Szent János Kórház Gasztroenterológiájának osztályvezető főorvosa. Elhangzanak Frankl Péter előadásában a számára legkedvesebb szóló- és kamaraművek. És egy személyes találkozás: négykezes zongorajáték Vásáry Tamással (képünkön). A műsorban közreműködik Szutrély Katalin szoprán énekesnő, Bársony Péter brácsaművész, valamint a Semmelweis Vonósnégyes. A koncert bevételét a művészek a Szent János Kórház Gasztroenterológiai Osztálya javára ajánlják fel. A Zeneakadémián március 8-án rendezik meg a 30 éves Nemzeti Énekkar jubileumi koncertjét. A programról Antal Mátyás karnagy mondja el gondolatait. Március 9-én lesz a Klebelsberg Kultúrkúria, a Marczibányi Téri Művelődési Központ és a Kecskeméti Katona József Színház közös produkciója. Vajda Anikó a szerzője a Pimasz angyalok – Karády és Marlene című két egyfelvonásosból álló előadásnak, amelynek rendezője Cseke Péter. Két híres színésznő, két legenda elevenedik meg. Két fényesen ragyogó csillag, Karády Katalin és Marlene Dietrich olykor irigylésre méltó, másszor szívszaggató, de mindenképpen kalandos életébe nyerhetünk bepillantást. A sikeres, ünnepelt színész- és énekesnő is ember, még hozzá olyan problémákkal és terhekkel, amelyeket elviselni csak a nem mindennapi teremtések tudnak. Útjaik, történeteik egy egészen különleges világba vezetnek be bennünket, ahol nem csak a népszerűségért, de az életben maradásért is keményen meg kell küzdeni. Öröm, bánat, könnyek, mosoly, szerelem, háború, feneketlen mélységek, szédítő magasságok… mindez a méltán népszerű dalok kíséretében, Piros Ildikó és Tóth Enikő tolmácsolásában… Zongorán közreműködik: Neumark Zoltán

1. Kedves Hallgatóink! A vasárnap muzsikusai, világhírű magyar zeneművészek érdekes zenei kapcsolatokról adnak számot mai műsorunkban. Haydn, Brahms és Dvořák szerepel e szellemi kapcsolatrendszer sarkpontjain. Brahms, aki Bécsbe való áttelepülésével is kifejezésre juttatta a klasszikus mesterek és a klasszika zenei formái iránti tiszteletét,1872-ben szerzett Haydn-variációiban mintegy a folyamatosságot kívánta demonstrálni a régiek és a maga jövendőbeli szimfonikus életműve között. A Változatok egy eredeti Haydn-témára, a B-dúr fúvós divertimento részletére épülnek. A Nyugat-Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának élén Fricsay Ferenc. 2-5. Brahms Haydn iránti tiszteletének emlékműve, a Haydn-variációk után következzék most Brahms pártfogoltjának, Antonin Dvořáknak opus 97-es, Esz-dúr vonósötöse. Brahms, akinek minden bizonnyal eszébe jutott, miként segítette őt egykor Schumann egy lelkes kritikával, bécsi ösztöndíjhoz és kiadási lehetőségekhez juttatta a prágai brácsást és komponistát. Bizalma fényesen megtérült: Dvořák egy szempillantás alatt világszerte körülrajongott komponista lett. Meghódította Londont, majd 1892-től három éven át a New York-i Konzervatórium igazgatói posztját töltötte be. Ezen éveinek legismertebb zenei lenyomata 9. szimfóniája Az Újvilágból, ám az amerikai tónusok más szerzeményeiben is tetten érhetők. Így ebben a kvartettben is: a moll pentatonskála és a szinkopált, nyújtott ritmusok olykor szinte vadnyugati hangulatot kölcsönöznek a szerzeménynek. Dvořák első amerikai nyarán, egy Iowa állambeli cseh kolónia körében komponálta, és 1894 januárjában mutatta be New Yorkban. Dedikációja Dvořák vendéglátójának, Jeanette Thurbernek szólt, aki nem kis anyagi áldozatot hozott az amerikai hangversenyzene megteremtéséért. Dvořák ezúttal nem tagadja meg brácsajátékosi múltját: a kvintett több témáját ez a meleg hangú vonóshangszer intonálja. A vonósötöshöz a Keller Kvartett Anna Deevával bővül ki.

Ludwig Klára hazánkban egyedülálló módon gyermekpékséget hozott létre, ahol a kicsik szakszerűen megsüthetik a maguk kenyerét. A 90-es évek elején nyitotta meg első kicsiny pékségét Pilisszentivánon, egy alig 50 négyzetméteres műhelyben. Német pékmester férjével az egészséges, adalékmentes alapanyagokra épülő kenyérkultúrát kivánta meghonositani Magyarországon. Ma Jókenyér nevű vállalatánál több mint 100 alkalmazottat foglalkoztat. De maradt, ami volt: szerény, kedves, meleg szivű fiatal nő, édesanya.

Asztalos Zoltán fotósból lett borász . Aktív borkészítőként egyre nagyobb figyelmet kezdett szentelni a borokhoz, különösen a furminthoz párosítható ételekhez. Az újraéledő tokaji táj már vonzza a fiatal szakembereket, de még nincsenek elegen. Asztalos Zoltán egy szakdolgozatban mérte fel a az étel, bor és ember hármasának és egymásra hatásának jelenlegi állapotát.

Mesterségem címere Széphalmi Jurkó László miskolci iparművésszel a Cleveland-i kiállításáról beszélget a szerkesztő, Farkas Erzsébet. Mustármag Beszámolunk az egri főegyházmegye fenntartásában működő közoktatási intézmények igazgatói és lelkipásztorai számára tartott szakmai napról. Szerkesztő: Papp Ildikó Zenei szerkesztő: Paróczai Bernadett Műsorvezető: Farkas Erzsébet

Noha ügyvédként is előny, ha valaki szépen beszél, mégis sokat nyert a színházi szakma, hogy Ruttkay Laura Jászai Mari-díjas színművésznő, a Magyar Színház társulatának tagja, nem szülei elvárását követte, és a neki eredetileg kiszemelt pályát színészi hivatására cserélte. Választása persze nem volt tudatos, ám annál elementárisabb, a színház foglyul ejtette és mostanra már több mint 20 éve nem engedte el. Mai műsorunkban a kezdetekről, és munkáiról beszélgetünk. Horváth Katalin nyelvész jegyzetében a gyógyul, gyógyít igék eredetét kutatja és persze játszani is hívjuk Önöket.

Mai magazinunk tulajdonképpen egyetlen Dél-somogyi kirándulás. Egyfelől a három év múlva alapításának ezredik évfordulóját ünneplő, könyvtáráról is ismert település, Csurgó fejlesztési terveiről tudósítunk. Másik összeállításunk a Dráváról szól. Természetvédő szervezetek szerint ugyanis valóságos ökológiai katasztrófával érne fel, ha a szomszédos Horvátországban vízi erőműveket építenének a folyó mentén.

Vendégünk a MÜPA vezérigazgatója. Mégsem protokolláris beszélgetést kínálunk majd a hallgatónak, hiszen a műsor részvevőit több mint húsz éves barátság, megannyi közös zenei élmény köti össze. Így remény van arra, hogy olyasmi is szóba kerül, ami valóban unikum és közérdeklődésre tarthat számot.

Beethoven: F-dúr vonósnégyes No.1. Op.18 /1 Előadja a Bartók Quartet.