1. Kedves Hallgatóink! A vasárnap muzsikusai, világhírű magyar zeneművészek érdekes zenei kapcsolatokról adnak számot mai műsorunkban. Haydn, Brahms és Dvořák szerepel e szellemi kapcsolatrendszer sarkpontjain. Brahms, aki Bécsbe való áttelepülésével is kifejezésre juttatta a klasszikus mesterek és a klasszika zenei formái iránti tiszteletét,1872-ben szerzett Haydn-variációiban mintegy a folyamatosságot kívánta demonstrálni a régiek és a maga jövendőbeli szimfonikus életműve között. A Változatok egy eredeti Haydn-témára, a B-dúr fúvós divertimento részletére épülnek. A Nyugat-Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának élén Fricsay Ferenc.
2-5. Brahms Haydn iránti tiszteletének emlékműve, a Haydn-variációk után következzék most Brahms pártfogoltjának, Antonin Dvořáknak opus 97-es, Esz-dúr vonósötöse. Brahms, akinek minden bizonnyal eszébe jutott, miként segítette őt egykor Schumann egy lelkes kritikával, bécsi ösztöndíjhoz és kiadási lehetőségekhez juttatta a prágai brácsást és komponistát. Bizalma fényesen megtérült: Dvořák egy szempillantás alatt világszerte körülrajongott komponista lett. Meghódította Londont, majd 1892-től három éven át a New York-i Konzervatórium igazgatói posztját töltötte be. Ezen éveinek legismertebb zenei lenyomata 9. szimfóniája Az Újvilágból, ám az amerikai tónusok más szerzeményeiben is tetten érhetők. Így ebben a kvartettben is: a moll pentatonskála és a szinkopált, nyújtott ritmusok olykor szinte vadnyugati hangulatot kölcsönöznek a szerzeménynek. Dvořák első amerikai nyarán, egy Iowa állambeli cseh kolónia körében komponálta, és 1894 januárjában mutatta be New Yorkban. Dedikációja Dvořák vendéglátójának, Jeanette Thurbernek szólt, aki nem kis anyagi áldozatot hozott az amerikai hangversenyzene megteremtéséért. Dvořák ezúttal nem tagadja meg brácsajátékosi múltját: a kvintett több témáját ez a meleg hangú vonóshangszer intonálja. A vonósötöshöz a Keller Kvartett Anna Deevával bővül ki.
