1-4. Tisztelt Hallgatóink! A nagy magyar karmesterek felvételeit fölvonultató sorozatunkban ma egy igazán tavaszi atmoszférát sugárzó szimfónia hangzik föl, amely ráadásul számos magyar vonatkozással büszkélkedhet. Gustav Mahler 1., úgynevezett Titán szimfóniáját a budapesti közönség hallhatta elsőként a világon 1889. november 20-án, négy évvel megelőzve Hamburg és Weimar publikumát. Mahler első szimfóniája bővelkedik még a természet mendelssohni ihletésű, idilli képeivel, melyeket azonban ironikus felhangok foglalnak idézőjelbe. Az első Mahler-szimfónia máris előlegezi tehát a tragikus korszakváltás válságjeleit - mégis élvezetes, örömteli és erőteljes muzsika még, teli a fiatalság hitével és duzzadó energiáival. Bruno Walter ezért is nevezi "Mahler Wertherjének", idézi ugyanakkor a komponista egy levelét, melyet 20 évvel a mű premierje után írt a karmesterhez: visszatekintve Mahler maga is megrettent a fiatalkori mű diadalmas formái mélyén húzódó tragikus törésvonalaktól. A mű címe egyes vélemények szerint egy Jean Paul-regényből, más vélekedések szerint a szimfónia hatalmas arányaiból ered. Eredeti szerzői programja szerint sok szállal kötődik Mahler Vándorlegény-dalaihoz is, ennyiben pedig a romantikus vándorlás-témához. Solti György és a Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara 1957-ben játszotta lemezre a D-dúr szimfóniát. Ez a magyarázata, hogy a mű ezen a fölvételen négy tételes. A szimfónia 2. tétele, a "Virágok" a Mahler által vezényelt pesti premier után kikerült a darabból, majd évtizedeken át lappangott, mígnem kézirata felbukkant egy 1959-es londoni aukción, és egy másik magyar karmester-óriás, Ormándy Jenő játszotta lemezre első ízben.
