Műsorújság

Műsorunkban az év eleji Országos Lelkipásztori-Teológiai Napokra látogatunk. Kiengesztelődés és gyógyulás címmel tartott előadást Czopf Éva Klára. Az ébrenléttől a tisztánlátásig tartó öt meglátást foglalja össze. Mi Ferenc pápa szándéka az irgalmasság szent évével és ennek mik a megjelenési lehetőségei az egyház, a plébánia, a család és az egyén életében? Orosz István ózdi görögkatolikus parókus, lelkigondozó előadásából hallhatnak részletet.

Mindig humán pályára vágyott, de "osztályidegen" származása miatt először fizikai munkára küldték, azután a Veszprémi Vegyipari Egyetemre mehetett. Nem érzi kényszerpályának sem ezt, sem üzemi újságírói múltját. Emberi egyéniségének és írói elhivatottságának is jót tett az élettapasztalat. Tíz éve vesztette el férjét: Lázár Ervint, de úgy érzi, társa ma is vigyáz rá odafentről. Nemrég megjelent Ki nevet a végén? című válogatott kötetét úgy állította össze, hogy történelmi és lélektani leckét adjon a fiatalabb nemzedékeknek, akik keveset tudhatnak a nyomorúságos ötvenes évekről és 1956 fénylő csillagáról.

1. Tóth Klára "Első generációs szabadság.Filmkrtikák, publicisztikák 1990-2016" címmel a Magyar Szemle Könyvek sorozatában legutóbb megjelent kötete adott alkalmat arra, hogy a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként is tevékenykedő szerzővel beszélgethessünk a magyar film értékeiről és jelenéről./DH/ 2. Aknay János, Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész 12 festményen örökítette meg Jézus életének történéseit, szentendrei galériájában ezekről kérdezzük a művészt.

A BringaAkadémia nyári táborában alsós gyerekek ismerkedtek az alapvető kerékpáros KRESZ szabályaival, valamint a biztos kerekezés alapjaival.A Kőbányai Bringa Parkban minden biciklizést kedvelő gyermek megtalálhatta a számára érdekes és hasznos programot. A tábort meglátogatta Varga Zsóka is, aki elsőként Abelovszky Tamást, a Vuelta Sportiroda munkatársát kérdezte a célokról és a programokról.

A tár­lat a két szob­rász­mű­vész – apa és fia – élet­mű­vé­nek ret­ros­pek­tív igé­nyű be­mu­ta­tá­sa. A Mű­csar­nok rep­re­zen­ta­tív szo­bor­csar­no­ká­ban, va­la­mint jobb­ról és bal­ról kap­cso­ló­dó ter­me­i­ben közel száz­har­minc al­ko­tá­son ke­resz­tül is­mer­he­ti meg a kö­zön­ség a Ko­lozs­vá­rott szü­le­tett Szer­vá­ti­usz Jenő és Szer­vá­ti­usz Tibor élet­mű­vét. Az 1983-ban el­hunyt Szer­vá­ti­usz Jenő mű­vé­sze­té­nek fó­ku­szá­ban a szü­lő­föld és a ma­gyar kul­tú­ra sze­re­te­te állt. Ki­vé­te­les kül­de­tés­tu­da­tát és a ma­gyar nép sorsa iránt ér­zett el­kö­te­le­ző­dé­sét fia Tibor is ma­gá­é­nak vall­ja. A Mű­csar­nok nyári tár­la­tán láthatjuk a Ko­lozs­vá­ri Mű­vé­sze­ti Mú­ze­um­ban őr­zött Szer­vá­ti­usz Jenő szob­ro­kat épp­úgy, mint Szer­vá­ti­usz Tibor mo­nu­men­tá­lis mun­ká­it: így a Ma­gyar Nem­ze­ti Ga­lé­ri­á­ban lévő fő­mű­vét, a Tüzes tró­non címet vi­se­lő Dó­zsa-szob­rot, és a rit­kán lát­ha­tó több mint 4 mé­te­res Ko­lozs­vá­ri Krisz­tust is. A ki­ál­lí­tás­ra közel 80 mű ér­ke­zett Szer­vá­ti­usz Tibor mű­ter­mé­ből, köz­tük a ha­tal­mas an­de­zit Ady-fej, vagy a bronz Szabó De­zső-fej. Együtt lát­ha­tó több Pe­tő­fi Sán­dort áb­rá­zo­ló műve, így a mű­te­rem­ből ér­ke­zők mel­lett a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um­ban őr­zött Is­pán­kút. A Nem­ze­ti Ga­lé­ria gömb­kő Mó­ricz feje és párd­arab­ja a ho­mok­kő­ből ké­szült Nap­is­ten lánya is sze­re­pel a tár­la­ton. A nagy­mé­re­tű fő­mű­vek lát­vá­nyát egé­szí­tik ki a ki­sebb, in­ti­mebb fa­ra­gá­sok és önt­vé­nyek, va­la­mint a slide-show se­gít­sé­gé­vel be­mu­tat­ott köz­té­ri művek. Szer­vá­ti­usz Jenő és Tibor mun­kái szá­mos eu­ró­pai nagy­vá­ros­ban vol­tak már lát­ha­tók, azon­ban iga­zán je­len­tős, át­fo­gó be­mu­ta­tá­suk­ra év­ti­ze­dek óta nem volt példa. A mos­ta­ni ki­ál­lí­tás ilyen ér­te­lem­ben min­den ko­ráb­bi­nál komp­le­xebb­:. egy­részt ki­te­kin­tést ad Szer­vá­ti­usz Tibor leg­utób­bi al­ko­tá­sa­i­ra, más­részt a Ko­lozs­vá­ron és bu­da­pes­ti köz­gyűj­te­mé­nyek­ben lévő művek együtt most szerepelnek együtt először. (forrás: Műcsarnok)

Mai adásunk második felében egy kapitális amurról, a nádi pontyozás szépségeiről és a hamisítatlan balatoni halászléről lesz szó, első összeállításunk pedig akár a táborjáró alcímet is viselhetné, tekintettel arra, hogy a következő percekben négy, valamiért általunk különlegesnek tartott nyári programba engedünk bepillantást.

A Szent Márton rockpassió alkotóival beszélgetünk a darab ősbemutatójáról. A somlai címmel jelent meg Ambrus Lajos új könyve, mely a Somló és a Ság hegy borkultúráját ismerteti. Szent Márton élettörténetének felidézését folytatjuk Horváth József pápai prelátussal.

A képeken a San Clemente bazilika apszismozaikja.

Ifj. Dávid Károly építészmérnök munkásságáról beszélgetünk.

1. Az 1956-os szabadságharcra emlékezve folytatja a beszélgetést Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina. Most az1956 júliusi történteket felelevenítve. 2. Vendégünk Fülöpné dr. Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akivel a keresztény értékrend közvetítéséről, az értékorientált minőségű képzésről, a pótfelvételi jelentkezés lehetőségeiről, valamint a pedagógus továbbképzésekről beszélget Sallai Éva.

Mai adásunk második felében egy kapitális amurról, a nádi pontyozás szépségeiről és a hamisítatlan balatoni halászléről lesz szó, első összeállításunk pedig akár a táborjáró alcímet is viselhetné, tekintettel arra, hogy a következő percekben négy, valamiért általunk különlegesnek tartott nyári programba engedünk bepillantást.

Lisztóczky László: A mindenség illata

A tár­lat a két szob­rász­mű­vész – apa és fia – élet­mű­vé­nek ret­ros­pek­tív igé­nyű be­mu­ta­tá­sa. A Mű­csar­nok rep­re­zen­ta­tív szo­bor­csar­no­ká­ban, va­la­mint jobb­ról és bal­ról kap­cso­ló­dó ter­me­i­ben közel száz­har­minc al­ko­tá­son ke­resz­tül is­mer­he­ti meg a kö­zön­ség a Ko­lozs­vá­rott szü­le­tett Szer­vá­ti­usz Jenő és Szer­vá­ti­usz Tibor élet­mű­vét. Az 1983-ban el­hunyt Szer­vá­ti­usz Jenő mű­vé­sze­té­nek fó­ku­szá­ban a szü­lő­föld és a ma­gyar kul­tú­ra sze­re­te­te állt. Ki­vé­te­les kül­de­tés­tu­da­tát és a ma­gyar nép sorsa iránt ér­zett el­kö­te­le­ző­dé­sét fia Tibor is ma­gá­é­nak vall­ja. A Mű­csar­nok nyári tár­la­tán láthatjuk a Ko­lozs­vá­ri Mű­vé­sze­ti Mú­ze­um­ban őr­zött Szer­vá­ti­usz Jenő szob­ro­kat épp­úgy, mint Szer­vá­ti­usz Tibor mo­nu­men­tá­lis mun­ká­it: így a Ma­gyar Nem­ze­ti Ga­lé­ri­á­ban lévő fő­mű­vét, a Tüzes tró­non címet vi­se­lő Dó­zsa-szob­rot, és a rit­kán lát­ha­tó több mint 4 mé­te­res Ko­lozs­vá­ri Krisz­tust is. A ki­ál­lí­tás­ra közel 80 mű ér­ke­zett Szer­vá­ti­usz Tibor mű­ter­mé­ből, köz­tük a ha­tal­mas an­de­zit Ady-fej, vagy a bronz Szabó De­zső-fej. Együtt lát­ha­tó több Pe­tő­fi Sán­dort áb­rá­zo­ló műve, így a mű­te­rem­ből ér­ke­zők mel­lett a Pe­tő­fi Iro­dal­mi Mú­ze­um­ban őr­zött Is­pán­kút. A Nem­ze­ti Ga­lé­ria gömb­kő Mó­ricz feje és párd­arab­ja a ho­mok­kő­ből ké­szült Nap­is­ten lánya is sze­re­pel a tár­la­ton. A nagy­mé­re­tű fő­mű­vek lát­vá­nyát egé­szí­tik ki a ki­sebb, in­ti­mebb fa­ra­gá­sok és önt­vé­nyek, va­la­mint a slide-show se­gít­sé­gé­vel be­mu­tat­ott köz­té­ri művek. Szer­vá­ti­usz Jenő és Tibor mun­kái szá­mos eu­ró­pai nagy­vá­ros­ban vol­tak már lát­ha­tók, azon­ban iga­zán je­len­tős, át­fo­gó be­mu­ta­tá­suk­ra év­ti­ze­dek óta nem volt példa. A mos­ta­ni ki­ál­lí­tás ilyen ér­te­lem­ben min­den ko­ráb­bi­nál komp­le­xebb­:. egy­részt ki­te­kin­tést ad Szer­vá­ti­usz Tibor leg­utób­bi al­ko­tá­sa­i­ra, más­részt a Ko­lozs­vá­ron és bu­da­pes­ti köz­gyűj­te­mé­nyek­ben lévő művek együtt most szerepelnek együtt először. (forrás: Műcsarnok)

1. Az 1956-os szabadságharcra emlékezve folytatja a beszélgetést Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina. Most az1956 júliusi történteket felelevenítve. 2. Vendégünk Fülöpné dr. Erdő Mária, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akivel a keresztény értékrend közvetítéséről, az értékorientált minőségű képzésről, a pótfelvételi jelentkezés lehetőségeiről, valamint a pedagógus továbbképzésekről beszélget Sallai Éva.

Pompa, fény, elegancia, méltóság és ünnep. Egy héttel ezelőtt ezekkel a kifejezésekkel jellemeztük az angol barokk legnagyobb muzsikusa, Georg Friedrich Händel zenéjét. A Zenei Kincsestárban hamarosan fölhangzó, felejthetetlen Händel-szerzemény a komponista műveinek újabb jellemzőjére irányítja figyelmünk. Ez pedig a megragadó, letisztult formába öntött érzelmesség. A Xerxes című Händel-opera híres Largója egyike a zeneirodalom legemelkedettebb tételeinek, akár áriaként, akár zenekari átiratban szólal meg. Most az előbbire hallunk példát a Consortium Salzburg felvételén. Händel kamarazenéjét kissé elfeledtetik az utókorral nagyszabású operái és oratóriumai. Pedig elsőrangú zenei örömforrások, ráadásul a londoni polgári házimuzsikálás korai példái. Rudolf Fischer, Werner Riessmann és Edelgard Walch a hegedűre, oboára és kíséretre írt c-moll triószonátát játsszák Händel 2. opuszából. A kakukk és a csalogány. Madárhangokat imitáló szólamai okán ezt az alcímet viseli Händel 13., F-dúr orgonaversenye. Előadják: Johann Biber és a Müncheni Kamarazenekar, Georg Hlinka vezényletével.