Lev Tolsztoj: Pánov apó karácsonya
Felolvassa: Papp János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Hangmérnök: Horváth János
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
Urunk születésének ünnepén a karácsony muzsikái csendülnek föl a Megváltás kétezer esztendejének zenetörténetéből. Elsőként az ókeresztény kor himnuszaiból hallunk hármat. A gregorián örökség eme, legősibb rétege a Krisztus utáni első két évszázadból való. A karácsony ebben az időben nem a gyermek Jézus megszületését, hanem az isteni Ige megtestesülését és kinyilvánítását helyezte gondolkodásának középpontjába. Az első antifóna Szent István vértanú látomását idézi meg, amelynek szentírási szövege a magyar néphagyományban is tovább él karácsony idején: „Nyitva látám mennyeknek kapuját.” Ezt az Ige megtestesülését ünneplő responzórium követi a domonkos szertartás szerint, majd a hármas tagolású Kyrie egy korai példáját halljuk a karoling korból. A Schola Cantorum Karolus Magnus gregorián schola élén Stan Hollaardt.
Az ókeresztény kor himnuszai után most a késő középkori katedrálisok karácsonyi fényeit lobbantjuk föl a Clemencic Consort közreműködésével. A XIV. század jeles mestere, Guillaume de Machaut előbb a vágáns dalok és szerelmes chansonok hangján köszönti a Szent Szüzet, majd a zarándokok tánca köszönti a Kisdedet.
Másfél évszázaddal Machaut után immár a többszólamú reneszánsz kóruséneklés egyik atyamestere, Orlando di Lasso szerzeményei zengik a karácsony örömét. A Tölzi Fiúkórus élén Gerhard Schmidt-Gaden.
Újabb évszázadot lépünk előre a zenetörténeti időben. A következő karácsonyi motetta a pásztorok és az angyalok találkozásának egyik kedves megzenésítése. A komponista a francia aranykor nagy zeneszerzője, Lully vetélytársa: Marc-Antoine Charpentier. Az Aradia Együttest halljuk.
Következzék két kedves Pastorale a XVII. illetve a XVIII. század meghitt barokk világából. Szerzőik Francesco Piccone illetve Giovanni Battista Gervasio, előadóik pedig Ugo Orlandi, Alessandro Bono és a Bresciai Mandolinzenekar muzsikusai.
Zenés karácsonyi utazásunk utolsó állomása, a régi Ausztria immár szinte hazai tájnak tetszik: karácsonyi dalaink jelentékeny hányada innét, a biedermeier világából származik. Szerzőik hol ismeretlen osztrák, cseh vagy szlovák komponisták, hogy olyan neves személyiségek, mint maga I. Lipót császár őfelsége. A Clemencic Consort muzsikál.
Vendéglátónk ma Felber Gabriella, a Magyar Állami Operaház szoprán énekese. Szót ejtünk a mindennapokról, és azokról is, amikor a lelki felkészülés az ünnep része, amit mindegyikünknek át kellene élnie, ennek kapcsán a néma, a fehér szerzeteseket is megidézte a múvésznő. Természetesen főztünk is, egy kicsit másképp ....A beszélgetés örömét szeretné Önökkel is megosztani Felber Gabriella és Hegyesi Andrea.
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Mári Szabó Eszter
István és János: a névnapozás népszokása
Szent István udvarán-udvarán vagyon egy szép almafa. Föld adja gyökerét, gyökér adja fáját, fája adja ágát, ága adja bimbóját, bimbó adja virágát, virága adja almáját, almáját, dicsérjük a boldogságos Szűz Máriát. Zala megyében, Csácsbozsokon köszöntötték így az Istvánokat december 26-án, nevük napján. Másnap a Jánosok kerültek sorra. De a Máriáknak és a Zsuzsannáknak is jókívánságokkal teli versikékkel kívántak bőséges és hosszú életet névnapjukon. A hagyományos paraszti társadalomban fontos, közösségteremtő szerepe volt a jeles, közkedvelt névnapok megülésének. Később ez a szokás a munkahelyeken is megjelent, alkalmat adva arra, hogy kicsit a magánéletükbe is beavassák egymást a munkatársak.
Mióta és miért köszöntjük fel egymást a névnapokon? Milyen szokások kapcsolódnak az István és a János névnapokhoz? Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatóval beszélgetünk.
Vasárnapi novella
Móra Ferenc: Jézuska öltöztetéséről
Levél őneki magának
Felolvassa: Kubik Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Léleksimogató címmel tartott előadást az élő hagyományról az óvodában, iskolában Tálas Ágnes néptáncoktató óvodapedagógus. A Pesti Vigadóban tartott "Anyanyelvű kultúránk - zene, tánc, kézművesség" című konferenciáján. Az anyanyelv mellett az anyaláb, vagyis a tánc, a népi hagyomány, népi játékok, mondókák kapják a főszerepet mai műsorunkban Tálas Ágnessel beszélgetve. H. Tóth Tibor nyelvész ma a normális melléknevünkről beszél és persze játszani is hívjuk Önöket.
Szerkesztő: Gerbei Anita
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A ciszterci nővérek érdi közösségének története, de puszta léte is csoda. Mi a titkuk? Ennek járt utána a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor,zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa
Bob Hartman: A zsonglőrfiúcska
Felolvassa: Györgyi Anna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
Nagy Gáspár: Boldog karácsonyom, 1955
Felolvassa: Lázár Csaba
Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Ottlik Géza: A karácsonyi néma
Felolvassa: Kubik Anna
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Ünnepi műsorunkat tesszük le mindenki karácsonyfája alá...
Üzenőfüzet
szerkesztő: Sallai Éva, zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Műsorunk tartalmából:
Korzenszky Richárd bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság elöljárójának karácsonyi gondolatait követően Semjénné Menus Gabriellával, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium tanárával, a Szent Angéla kórus vezetőjével, a keresztény értékrenden alapuló nevelésről beszélgetünk. Béres Melinda legújabb, Veszélyben a sulifa című könyvét mutatja be. Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.
újdonságok, régiségek, különlegességek, aktualitások, művészek és művek - villanófényben
Csiba Lajos és Juhász Előd műsora
Vendég: Tulassay Zsolt professzor
Tulassay professzor úrral nem egészségügyi témákról lesz szó, hanem legkedveltebb felvételeiről, melyekkel a Szenteste hangulatát varázsolja elénk.