Műsorújság

A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája mai műsorunk helyszíne. Szolgálat és szeretet irányítja itt az élte minden mozzanatát. Fehér Anna nővér, az intézmény vezetőj vezetésével ismerkedünk az itt lakókkal és a Mátyás király úti Otthon életével.

Hogy a zseniális koreográfus, Seregi László életművét az emberek emlékezetében ébren tartsák, érdekes új programmal jelentkezik az Operaház 3. emeleti cukrászdájában. Műismertetés filmbejátszásokkal. A legközelebbi ilyen előadás május 19-én lesz. A téma: Seregi László Szentivánéji álom. Seregi 80 évesen így fogalmazott: „Életem alkonyán készítettem el a Szentivánéji álom című darabomat, s csodálatos emlékek fűznek ehhez az alkotáshoz. Amit leginkább kedvelek, s amit a koreográfia legsikerültebb részének is szoktak nevezni, az a két szerelmespár intrikákkal és varázslással bonyolított jelenete.” Seregi legendás Shakespeare-trilógiájának (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Makrancos Kata) középső darabja az avoni hattyú egyik legnépszerűbb vígjátéka nyomán készült Mendelssohn közismert muzsikájára. Előadó: Hatala Boglárka. Vendég: Rujsz Edit balettmester. A május 26-i program: Seregi László Rómeó és Júlia. Előadó: Karczag Márton. „Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot.” A balett koreográfusa, Seregi László fogalmazott így a bemutató idején, ám az egyik leghíresebb magyar balett-klasszikus alaposan rácáfolt erre az önironikus mondatra. Seregi vállaltan Zeffirelli-ihletettségű, látványos, színpompás balettje alapjaiban reformálta meg a hagyományos történetmesélő táncjátékot, vérbő reneszánsz történetet álmodott színpadra, amely a remekbe formált szituációk, a festői kulisszák mellett eleven emberi tartalmával, az apró rezdülések iránti figyelemmel nyerte meg a hazai és külföldi nézőket egyaránt. Csillogása azóta sem fakult meg, népszerűsége, sikere évtizedek óta töretlen. Május 29. Seregi László Makrancos Kata. Előadó: Karczag Márton Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közül fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készült művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből. Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére.

A Veresegyházi Medveotthon számos érdekes és izgalmas programmal várja a családokat. Most hétvégén élőzenével és sok meglepetéssel készülnek. Céljuk, olyan hogy közösségi teret biztosítsanak a visszatérő, és az újonnan érkező vendégeknek, ahol a család minden tagja jól érezheti magát. Bankó Lászlót, a Medveotthon igazgatóját Varga Zsóka telefonon érte el.

(fotó forrása facebook, Csodaceruza)

Mai műsorunkban három beszélgetést ajánlunk figyelmükbe: az egyikből például kiderül, miért és mekkora mértékű szervizdíj bevezetését javasolja a honi szállodaszövetség. Egy különleges halászati kiállításról is megtudhatnak néhány érdekességet, elsőként ugyanakkor azzal az Erdal Şalikoğlu-val váltunk pár szót, aki két évvel ezelőtt munkásságáért megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. A török orvos a ugyanis sokáig a budapesti Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben képezte magát, ahol olyan szintre jutott a magyar nyelv ismeretében, hogy a közelmúltban lefordította törökre az Egri Csillagokat.

Együttműködési megállapodást kötött az ELTE Savaria egyetemi központja, a II. János Pál Katolikus Kollégium és Szakkollégium, valamint a Győri Hittudományi Főiskola, ennek a céljairól beszélnek az intézményvezetők a műsorban.

A képeken Váradi Brigitta: Jelölés című kiállításának műtárgyai láthatók.

Ma Szulák Andrea, Majsai Gábor, Berki Tamás és Micheller Myrtill felvételei forognak.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sediánszky Nóra Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A Kotsis-fivérek című kiállítás a Lechner Tudásközpontban. Kotsis Iván és Kotsis Endre építészek munkásságáról beszélgetünk.

1.1849. május 21-én ért véget Budavár ostroma. A Görgey Artúr vezette honvéd hadsereg ezen a napon foglalta vissza az ország ősi fővárosát. Ennek előzményéről, a tavaszi hadjáratról Marossy Endre hadtörténésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Különleges ünnepre készül a Tokaji Borvidék május 27-28-án, Szent Orbánnak, a szőlő- és a bor Európa-szerte tisztelt védőszentjének csontereklyéje ismét körbejárja a borvidék településeit a Tokaji Borbarátnők Társasága és a Monoki Önkormányzat szervezésében. Vendégünk Béres Klára, a Tokaji Borbarátnők Társasága alapítója, a Béres Alapítvány elnöke, akivel a Szent Orbán tiszteletére május 25-28-ig szervezett programsorozatról Sallai Éva beszélget.

Mai műsorunkban három beszélgetést ajánlunk figyelmükbe: az egyikből például kiderül, miért és mekkora mértékű szervizdíj bevezetését javasolja a honi szállodaszövetség. Egy különleges halászati kiállításról is megtudhatnak néhány érdekességet, elsőként ugyanakkor azzal az Erdal Şalikoğlu-val váltunk pár szót, aki két évvel ezelőtt munkásságáért megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. A török orvos a ugyanis sokáig a budapesti Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben képezte magát, ahol olyan szintre jutott a magyar nyelv ismeretében, hogy a közelmúltban lefordította törökre az Egri Csillagokat.

Kalász Márton

(fotó forrása facebook, Csodaceruza)

Desmond Doss. A fegyvertelen katona. Ő volt az első, aki lelkiismereti okokból megtagadta a fegyveres szolgálatot az Egyesült Államos hadseregében. Úgy segítette bajtársait a világháború poklában, hogy ő maga soha nem fogott fegyvert a kezébe, mégis megkapta Amerika legmagasabb katonai kitüntetését. Hihetetlen történetéből a Passió rendezője Mel Gibson készített filmet. Most a boltok polcaira kerül az a könyv, amiből a két Oscar díjat nyert film készült. Desmond Doss megrendítő, lebilincselően izgalmas, igaz története, ami hitre, elköteleződésre, bátorságra és önfeláldozásra indít. A fegyvertelen katona című könyvet megjelentető Casparus Kiadó vezetőjével Korcsmáros Gáborral beszélgetünk.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sediánszky Nóra Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

1.1849. május 21-én ért véget Budavár ostroma. A Görgey Artúr vezette honvéd hadsereg ezen a napon foglalta vissza az ország ősi fővárosát. Ennek előzményéről, a tavaszi hadjáratról Marossy Endre hadtörténésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Különleges ünnepre készül a Tokaji Borvidék május 27-28-án, Szent Orbánnak, a szőlő- és a bor Európa-szerte tisztelt védőszentjének csontereklyéje ismét körbejárja a borvidék településeit a Tokaji Borbarátnők Társasága és a Monoki Önkormányzat szervezésében. Vendégünk Béres Klára, a Tokaji Borbarátnők Társasága alapítója, a Béres Alapítvány elnöke, akivel a Szent Orbán tiszteletére május 25-28-ig szervezett programsorozatról Sallai Éva beszélget.

A Zenei Kincsestár régizenei félórájában Vivaldi Velencéjének fényei gyulladnak, a Tenger Királynőjének sejtelmei csalogatnak három remek concerto hangjaira. Vivaldi kutatója, Walter Kolneder írja: „Ahogy Monteverdi, Mozart, Verdi és a drámai zene többi nagy mestere zenéje döntő impulzusait az énekes be- és kilégzéséből nyerték, úgy lélegzik Vivaldi zenéje is, realizálódjék ez bár hangszerek végtelennek tetsző lélegzetével, mégis az emberi test alapvető adottságaitól nyeri belső tagolását.” Jean-Pierre Rampal és a Velencei Szólisták remek felvétele is ezt bizonyítja, Claudio Scimone vezényletével. A piccolo fuvolára szerzett C-dúr koncert jegyzékszáma a 443-as. 4-6. A Vivaldi-jegyzék következő, 444-es sorszáma ugyancsak egy C-dúr fuvolaversenyt takar. 7-9. Befejezésül egy több szólóhangszerre: fuvolára, oboára, hegedűre és kíséretre szerzett, G-dúr koncert szólal meg: A pásztorlányka. A korábbi előadókhoz Pierre Pierlot és Robert Gendre csatlakozik szólistaképpen.