Műsorújság

I/ Vizi E. Szilveszter - a csokornyakkendős agykutató. Annak az iskolának a tagja, mely a 19. századra visszamenőleg híressé tette a magyar agykutatást - mind a mai napig. Napi egy-két óra tenisz, közéleti tevékenység, tudományos kutatás, folyóirat szerkesztés, kapcsolattartás a külföldi kollégákkal. Mindössze ennyi? Kiderül, ha meghallgatják a beszélgetést. II/ Talán a rendszerváltozás óta nem volt ennyire megalapozott az ország költségvetése, és tán soha nem volt ennyire tág a mozgástér. És bár 2018 választási év lesz, a költségvetés nem választási költségvetés. Erről is beszél műsorunk vendége Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

Messerschmitt Kabin, és Zündapp Janus. Törpeautók az 1950-es évekből. Képzelhetik, micsoda idők lehettek, amikor a vadászrepülőiről híres gyár - a vesztes háború után néhány évvel - törpeautót gyártott. Ami külsőre olyan volt, mint a repülőgép - csak nem voltak szárnyai. De lesznek modern autók is a műsorban. - Egy SUV: ma ez a divat. Peugeot 2008 - Egy sikertörténet: Suzuki Vitara

Gemenc. Az árterek világa. Egy különleges természetvédelmi terület, amit nagyrészt a Duna folyó birtokol. Erről a csodálatos természeti kincsünkről készített filmet Olma Frigyes és stábja, akik tíz évvel ezelőtt érkeztek Gemencre, hogy természetfotókat készítsenek. A térség szépségei rabul ejtették őket és nem sokkal később már egy természetfilm elkészítésének ötlete fogalmazódott meg bennük. A végeredmény május 18-tól több mint 40 moziban tekinthető meg országszerte. Olma Frigyes rendezővel beszélgetünk.

Előképzettség nélkül, 50 évesen kezdett alkotni és azonnal elismert művész lett. Egyszerűen csak szeretett volna valami szépet létrehozni, de szívvel-lélekkel készült falusi életképei, megragadó jelenetei hamarosan nagyon népszerűek lettek. Takács Istvánné Ambrus Éva népművész kukoricacsuhé munkáiból nyílt állandó kiállítás Székesfehérváron. Az ünnepek, hétköznapok, életképek kiállításon a művésznő csodás időutazásra hívja a látogatókat! Életképei segítenek felidézni a múltat, megelevenedik a kukoricahántás, a kukorica betakarítása, a húsvéti locsolkodás, a szilvalekvárfőzés, a nagymosás. Látjuk az emberi élet jeles eseményeit, mint a lakodalmat, és a munkás hétköznapokat is: a halászok, a favágók életét. De a művésznő nemcsak megőrzi és elevenné teszi számunkra a népi kultúrát, a régi falusi életet, szokásokat, a vallásos élet hagyományait, hanem valami mást is üzen. A saját tetszésre és mások örömére ajándékba készített tárgyak arra bíztatnak, az Isten adta tehetséget kibontani, álmainkat megvalósítani sosem késő.

A mai szombathelyi Körképben a következő témákról hallhatnak: - Szombathelyen találkoztak az egyházmegye fiataljai. - Az ELTE és szombathelyi egyházi felsőoktatási intézmények együttműködési megállapodást írtak alá. - Ministránstalálkozót tartottak a zalaegerszegi Mindszenty iskolában. - A kommunista üldözés mártírjainak állít emléket egy misztériumjáték, amelyet Szombathelyen is bemutattak. - Folytatódott a Szombathelyi Egyházmegye mentorprogramja a 2017. május 15-ei hétvégén. Az egyházmegye mentor-jelöltjeit ezúttal Sipos Edit, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola pedagógia-kateketika tanszékének tanára várta, aki kétnapos élménypedagógia-foglalkozást tartott a résztvevőknek.

Tarján Veronikával, a Veronaki Zenekar énekesnőjével, alapítójával beszélgetünk új, Kiugrott a gombóc című lemezükről.

Mai vendég Égerházi Attila gitáros-zeneszerző, a Djabe együttes vezetője.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sediánszky Nóra Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Hogy a zseniális koreográfus, Seregi László életművét az emberek emlékezetében ébren tartsák, érdekes új programmal jelentkezik az Operaház 3. emeleti cukrászdájában. Műismertetés filmbejátszásokkal. A legközelebbi ilyen előadás május 19-én lesz. A téma: Seregi László Szentivánéji álom. Seregi 80 évesen így fogalmazott: „Életem alkonyán készítettem el a Szentivánéji álom című darabomat, s csodálatos emlékek fűznek ehhez az alkotáshoz. Amit leginkább kedvelek, s amit a koreográfia legsikerültebb részének is szoktak nevezni, az a két szerelmespár intrikákkal és varázslással bonyolított jelenete.” Seregi legendás Shakespeare-trilógiájának (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Makrancos Kata) középső darabja az avoni hattyú egyik legnépszerűbb vígjátéka nyomán készült Mendelssohn közismert muzsikájára. Előadó: Hatala Boglárka. Vendég: Rujsz Edit balettmester. A május 26-i program: Seregi László Rómeó és Júlia. Előadó: Karczag Márton. „Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot.” A balett koreográfusa, Seregi László fogalmazott így a bemutató idején, ám az egyik leghíresebb magyar balett-klasszikus alaposan rácáfolt erre az önironikus mondatra. Seregi vállaltan Zeffirelli-ihletettségű, látványos, színpompás balettje alapjaiban reformálta meg a hagyományos történetmesélő táncjátékot, vérbő reneszánsz történetet álmodott színpadra, amely a remekbe formált szituációk, a festői kulisszák mellett eleven emberi tartalmával, az apró rezdülések iránti figyelemmel nyerte meg a hazai és külföldi nézőket egyaránt. Csillogása azóta sem fakult meg, népszerűsége, sikere évtizedek óta töretlen. Május 29. Seregi László Makrancos Kata. Előadó: Karczag Márton Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közül fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készült művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből. Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére.

Előképzettség nélkül, 50 évesen kezdett alkotni és azonnal elismert művész lett. Egyszerűen csak szeretett volna valami szépet létrehozni, de szívvel-lélekkel készült falusi életképei, megragadó jelenetei hamarosan nagyon népszerűek lettek. Takács Istvánné Ambrus Éva népművész kukoricacsuhé munkáiból nyílt állandó kiállítás Székesfehérváron. Az ünnepek, hétköznapok, életképek kiállításon a művésznő csodás időutazásra hívja a látogatókat! Életképei segítenek felidézni a múltat, megelevenedik a kukoricahántás, a kukorica betakarítása, a húsvéti locsolkodás, a szilvalekvárfőzés, a nagymosás. Látjuk az emberi élet jeles eseményeit, mint a lakodalmat, és a munkás hétköznapokat is: a halászok, a favágók életét. De a művésznő nemcsak megőrzi és elevenné teszi számunkra a népi kultúrát, a régi falusi életet, szokásokat, a vallásos élet hagyományait, hanem valami mást is üzen. A saját tetszésre és mások örömére ajándékba készített tárgyak arra bíztatnak, az Isten adta tehetséget kibontani, álmainkat megvalósítani sosem késő.

Szolzsenyicin

Gemenc. Az árterek világa. Egy különleges természetvédelmi terület, amit nagyrészt a Duna folyó birtokol. Erről a csodálatos természeti kincsünkről készített filmet Olma Frigyes és stábja, akik tíz évvel ezelőtt érkeztek Gemencre, hogy természetfotókat készítsenek. A térség szépségei rabul ejtették őket és nem sokkal később már egy természetfilm elkészítésének ötlete fogalmazódott meg bennük. A végeredmény május 18-tól több mint 40 moziban tekinthető meg országszerte. Olma Frigyes rendezővel beszélgetünk.

A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája mai műsorunk helyszíne. Szolgálat és szeretet irányítja itt az élte minden mozzanatát. Fehér Anna nővér, az intézmény vezetőj vezetésével ismerkedünk az itt lakókkal és a Mátyás király úti Otthon életével.

A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sediánszky Nóra Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Hogy a zseniális koreográfus, Seregi László életművét az emberek emlékezetében ébren tartsák, érdekes új programmal jelentkezik az Operaház 3. emeleti cukrászdájában. Műismertetés filmbejátszásokkal. A legközelebbi ilyen előadás május 19-én lesz. A téma: Seregi László Szentivánéji álom. Seregi 80 évesen így fogalmazott: „Életem alkonyán készítettem el a Szentivánéji álom című darabomat, s csodálatos emlékek fűznek ehhez az alkotáshoz. Amit leginkább kedvelek, s amit a koreográfia legsikerültebb részének is szoktak nevezni, az a két szerelmespár intrikákkal és varázslással bonyolított jelenete.” Seregi legendás Shakespeare-trilógiájának (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Makrancos Kata) középső darabja az avoni hattyú egyik legnépszerűbb vígjátéka nyomán készült Mendelssohn közismert muzsikájára. Előadó: Hatala Boglárka. Vendég: Rujsz Edit balettmester. A május 26-i program: Seregi László Rómeó és Júlia. Előadó: Karczag Márton. „Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot.” A balett koreográfusa, Seregi László fogalmazott így a bemutató idején, ám az egyik leghíresebb magyar balett-klasszikus alaposan rácáfolt erre az önironikus mondatra. Seregi vállaltan Zeffirelli-ihletettségű, látványos, színpompás balettje alapjaiban reformálta meg a hagyományos történetmesélő táncjátékot, vérbő reneszánsz történetet álmodott színpadra, amely a remekbe formált szituációk, a festői kulisszák mellett eleven emberi tartalmával, az apró rezdülések iránti figyelemmel nyerte meg a hazai és külföldi nézőket egyaránt. Csillogása azóta sem fakult meg, népszerűsége, sikere évtizedek óta töretlen. Május 29. Seregi László Makrancos Kata. Előadó: Karczag Márton Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közül fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készült művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből. Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna. Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére.

A Zenei Kincsestárban Wagner zenedrámáiból hallunk három részletet korunk egyik legnevesebb Wagner-tenorja, Jonas Kaufmann előadásában, a Berlini Deutschen Oper Zenekarának közreműködésével, Donnald Runnickles vezényletével. Amióta csak megteremtette a német mitológia talaján álló totális zenés színházát, Wagner életműve viták kereszttüzében áll. Rajongói és ellenzői a kezdetek kezdetétől fogva hajlamosak vérre menni azon vitatkozván, Wagner végeláthatatlan dallamkígyói, delejező hangfolyama a legmagasabb szellemiség gigászi csúcsteljesítménye vagy inkább arcátlan hatásvadászat. Wagner maga is sokat tett azért, hogy személye és alkotása a legszélsőségesebb nézeteket váltsa ki. Tolsztoj például lesújtó véleményt formál róla Mi a művészet? című esszéjében: „a király sokoldalú támogatásával élve nagy hozzáértéssel használta fel a művészethamisításnak hosszú gyakorlása során kidolgozott összes eszközeit, és mintaszerű hamisított műalkotást hozott létre. (…) Ez a zene eltér minden korábban elfogadott törvénytől, s teljesen váratlan és teljesen új modulációk jelennek meg benne – ami nagyon könnyű és teljesen lehetséges az olyan zenében, amelynek nincs belső törvényszerűsége. (…) Nyilvánvalóan nem tudja, mi az igazi művészi alkotás. (…) Mindez annyira ostoba, vásári, hogy az ember azon csodálkozik, hogy hét éven felüli emberek hogyan tudják komolyan végignézni.” Tolsztoj nézete mindenesetre nem kezdte ki Wagner kultuszát, mint az oly gyakorta megesik ellentétes álláspontot elfoglaló alkotók halhatatlansága esetén. Elsőként szólaljon meg Tannhäuser Római elbeszélése a 3. felvonásból. Wolfram szerepében Markus Brück. 2. Jonas Kaufmann második Wagner-részlete Walter dala A nürnbergi mesterdalnokok 1. felvonásából. 3. Befejezésül Lohengrin Grál-elbeszélése szólal meg a zenedráma 3. felvonásából. Markus Brück ezúttal a Király szerepében jelenik meg a címszereplő Jonas Kaufmann mellett.