Műsorújság

Kovács Ákost, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének (MAKÚSZ) filmes munkacsoportjának vezetőjét európai elnökének választotta a katolikus média világszövetség (SIGNIS). A műsorban Kovács Ákossal beszélgetünk.

Újabb szakaszba lépett a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bizottság júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében. Az eljárásról, az új fejleményekről Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk. A 2017-es felsőoktatási ponthatárokat szerdán hirdették ki. Stéger Csillával,az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettesével beszélgetünk.. Átmeneti teljesítménycsökkenés volt a paksi atomerőműben. Petz Ernőnek, a paksi atomerőmű egykori vezérigazgatójának véleményét kértük. Ingyenes közműcsatlakozásra, gyorsabb kivitelezői munkára, olcsóbb ügyintézésre van lehetőség a jövőben. A kormányrendeletről Tarnai Richárd pest megyei kormánymegbízottat kérdeztük. A magyar külpolitika vezérlő csillaga a magyar érdek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A kijelentés kapcsán beszélgetünk Nógrády Györggyel, a Corvinus Egyetem tanárával. A Safer Internet Program első félévi oktatási eredményét elkészítette a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, a program hazai központja. Kurkó Zsuzsanna projekt koordinátorral a célokról és eredményekről beszélgetünk. A 25 éves "Magyar Örökség"-díjjal kitüntetett Balaton Akadémia pár nappal ezelőtt Keszthelyen tartotta nyilvános tanulmányi napját, amelynek témája az emberiség számára nagy kihívást jelentő kérdés volt: a biodiverzitás és a génmegőrzés szerepe az élelmiszerellátásban és az élhető környezet fenntartásában a klímaváltozás idején. A tanácskozás szakmai elnökét, Bardócz Zsuzsannát, a táplálkozástudomány professzorát kérdeztük. 23. alkalommal rendezi meg az ELTE egyhónapos Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetemét. A külföldi résztvevők a magyar nyelvvel, kultúrával, történelemmel és művészetekkel ismerkedhetnek meg. A részleteket Gaál Nórától, az ELTE Nemzetközi Irodájának vezetőjétől hallják. Az Auer Lipót emlékének szentelt III. Veszprémi Auer Hegedűfesztiválra világhírű művészeket várnak a szervezők. A fesztivál főszervezője Kováts Péter hegedűművész, a Mendelssohn Kamarazenekar vezetője.

Műsorunkban beszámolunk a képeslevelezőlap-gyűjtők szombathelyi országos kiállításáról. Hallhatnak arról is, hogy 245 éve tették le a város első gimnáziumának alapkövét.

Egy vándorkiállítás kapcsán Molnár Ferenc 110 évvel ezelőtt született regényéről, a Pál utcai fiúkról beszélgetünk. Majd képzeletben az ország két gyönyörű vidékén kalandozva, két nagyszabású zenei rendezvényt ajánlunk a figyelmükbe: témánk lesz a 26. Zempléni Fesztivál és a Paloznaki Jazzpiknik is.

Ahogyan a történelem, a zenetörténet maga is bővelkedik ellentmondásokban, amelyeket hol eloszlat, hol még élesebb fénybe állít az idő múlása. A Herbert von Karajan vezényletével hamarosan felhangzó két népszerű operarészlet a bécsi aranykor operaművészetének efféle ellentmondását példázza. A két komponista, Gluck és Mozart – bár egyazon zenei örökség talaján, ugyanazon közönség számára alkottak –meglehetősen eltérő operafelfogást testesít meg. A helyzet annál is inkább érdekes, mivel az ifjú Mozart épp Gluck miatt veszítette el vendéglátója, Grimm báró pártfogását, aki a párizsi közönséget megosztó, híres operavitában Gluck ellenlábasa, Piccini pártját fogta. Mozart ellenben Gluck nézeteit osztotta. Alig több mint fél évtized elteltével Gluckot és Mozartot mégis a bécsi operavilág ellenpólusain találjuk, habár kölcsönös nagyrabecsülésüknek mindketten számos jelét adják. Gluck – híven a párizsi olasz-párttal szemben megfogalmazott elveihez – továbbra is abban a szellemben alkot, amelynek értelmében a zenének nem szabad öncélúan gyönyörködtetnie, hanem a cselekmény fő hordozójának kell lennie. Különös, de ebbéli törekvéseihez Gluck éppúgy az antik mitológiából merít történeteket, mint az általa agyoncicomázottnak ítélt barokk szerzők. Nem csoda, ha nemes és átszellemült alakjai inkább festői, semmint drámai erényekkel büszkélkedhetnek. Mozart ellenben bátran fordul az ember eleven, érző és változékony természete felé. Alakjai kitörnek a mitológiai tablók statikus közegéből, ennek megfelelően zenei megformálásuk is jóval szeszélyesebb, sokrétűbb. Az elmondottak bizonyságául hallgassunk meg egy-egy részletet Gluck Orfeusz és Euridicéjéből illetve Mozart Figarójából. Az Orfeusz harmadik felvonását Giulietta Simionato, Sena Jurinac, a Bécsi Staatsoper Énekkara és a Bécsi Filharmonikusok adják elő. Gluck Orfeusza, e megindító és emelkedett mitikus opera után szólaljon meg a zenetörténet első mélyenszántó operája az emberi lélek útvesztőiről. Mozart Figaro házassága című vígoperájának második felvonása tűzijáték gyanánt ontja a remek áriákat és együtteseket. Karajan szólistái: Elisabeth Schwarzkopf, Eric Kunz, Irmgard Seefried, Marjan Russ, Elisabeth Höngen, Sena Jurinac, George London és Erich Majkut, közreműködik a Bécsi Staatsoper Énekkara és a Bécsi Filharmonikusok.

Műanyagmentesség a konyhában.

Egy száz éves balatoni házban bukkantam a mai műsor főszereplőjére. Kárpáti Levente ugyanis egy lehangolódott pianínót szedett rendbe egy esős hétvégén. A fiatal hangszerész pályaválasztásáról, a hangszeren végzendő munkákról, és a zongorák világán túli profán megélhetéséről is mesélt az öreg nyaraló falai közt.

Rádiós meseregény, szinkronszerepek és persze a színház. Mesterien játszik hangjával a fiatal színésznő, Gáspár Kata. Vele beszélgetünk. Mint/hogy, mert/hogy, mint/ha, hogy/ha… Kötőszók találkozásáról szól nyelvész szakértőnk, H. Tóth Tibor jegyzete.

Bizonyára nem tud róla még, de örömmel súgom a fülébe, hogy van egy olyan mozgalom, aminek a neve Kertnézőben; szülőatyja egy fiatalember, akit Rácz Péternek hívnak. Saját magáról így vall: „Sokrétű tapasztalat kellett ahhoz, hogy eredményes kerttervező legyek. Figyeltem az embereket és a természetet, próbáltam megérteni egymáshoz való viszonyukat. Vélhetően ez a tapasztalás segít abban, hogy megérezzem azokat a helyeket, ahol szívesen tartózkodunk, és megértsem, miért érezzük ott jól magunkat, miért tudunk ott feltöltődni. Ilyen kertek megtalálása, megmutatása vezérelt abban, hogy elindítsuk a Kertnézőben programot. Hiszem, hogy számtalan rejtett kincs van országunkban, amik arra várnak, hogy másoknak is örömet okozzanak. Kívánom, hogy sokan csatlakozzanak hozzánk, és izgalmas inspiráló kertekért ne kelljen feltétlenül külföldre utaznunk.” Varga Zsóka beszélgetett Rácz Péterrel a Kertnézőben, 2017. május 30-án a Kert, Fák Lugasok című műsorban. A honlap itt található, minden tudnivalóval: kertnezoben.hu … természetesen ékezetek nélkül. . : Szár ősi, Árpádkori település a Vértes-hegység északkeleti oldalában. Szent István királyunk unokaöccsének, Szár Lászlónak adományozta ezt a vidéket, így a település első tulajdonosától kapta a nevét. Az első két évszázad virágzó életének a tatár pusztítás vetett véget, 1241-ben a lakók vagy áldozatul estek, vagy elmenekültek, épületeik rommá válva elenyésztek. Az első pontos adatunk a 1700-as évek elejéről származik, ekkor Pilisvörösvárról jövő német anyanyelvű lakosok telepednek le itt. Ők a tatai Esterházy József akkori jobbágyaiként és hűbéreseiként érkeznek és alapítják meg a falut. Maguk építenek házakat, művelik a földeket, egyben elindul a gazdasági és vallási élet. Tisztelet és hála őseink áldozataiért: És itt, ennek a községnek a templomában most újra megszólalt az orgona. Hogyan és miként, ennek történetéről beszél LAUB János kántor Cs. Nagy Tamásnak.

Anyanyelvi műsorunkban ma H. Tóth Tibor jegyzetét is hallhatják. Új példánk, melynek megfejtését augusztus 9-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő: "A magyar szent korona Európa egyik legrégebben használt és a mai napig épségben megmaradt koronája. A magyar államiság jelképévé vált, mely végigkísérte a mgyar történelmet. Kétezer január elseje óta -a jogarral és az országalmával együtt- a Parlament kupolacsarnokában őrzik."

Vendégünk az Operaház karmestere, sokoldalú muzsikus, akivel zongora mellett beszélgetünk .

Átiratok, feldolgozások Kelemen Barnabás és Kocsis Zoltán "Hommage Á Fritz Kreisler" című albumából: Chanson XIII. Lajos és Pavane Louis Couperin stílusában, Andante cantabile Csajkovszkij D-dúr kvartettjéből, Indián sirató, Szláv táncok, Humoreszk - Dvorzsák nyomán.