irodalom virrasztóknak
Mikes Kelemen: Törökországi levelek
Felolvassa Rubold Ödön és Nagy Gábor
Hangmérnök Varga Károly, zenei szerkesztő Dévény Mária, rendezte E. Román Kata. (7/5.)
közéleti elemző műsor. Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
-Sikeres volt az Anya, apa, gyerekek aláírásgyűjtő kampány. A Nemzeti Választási Iroda meghozta az európai polgári kezdeményezés során Magyarországon gyűjtött aláírások ellenőrzéséről szóló döntését. Frivaldszky Edit, az Anya, apa, gyerekek európai polgári kezdeményezés magyar szervezője nyilatkozik.
-Hová, mennyi időre és milyen célból utaztunk 2016-ban? Magyarország mennyire célország a külföldi turisták számára? Mik a turizmus legfőbb makrogazdasági jellemzői? Ezekre a kérdésekre ad választ a Központi Statisztikai Hivatal Jelentés a turizmus és a vendéglátás 2016. évi teljesítményéről címet viselő kiadványa. Kovács Csaba a Turizmus- és belkereskedelmi osztály vezetője ismerteti a részleteket.
-Számos gyermek táborozott a nyáron a Katolikus Karitász jóvoltából, lassan azonban kezdődik az iskola. Écsy Gábor országos igazgatót kértük összegzésre.
-A családok 5-10 százalékának nagy erőfeszítést jelent a gyermek beiskolázáshoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a családok hitelt vesznek fel, vagy az ételen, rezsi befizetésen igyekeznek spórolni. A Kutatópont idén is elkészítette az iskolakezdéshez kapcsolódó felmérését. Székely Levente kutatási igazgatót hallják a részletekről.
-Fogyatékos embereket és családjukat segítő civil szervezetek kezdeményezéseit támogatja a kormány – jelentette be az EMMI szakállamtitkára. Az évente kiírt, most 171 és fél millió forint keretösszegű pályázatra azok a szervezetek jelentkezhettek, amelyek az elszigetelődés ellen indítanak helyi, térségi vagy országos programokat.
-Közel 1400 Kárpát-medencei diák és tanár táborozott idén a Rákóczi Szövetséggel. A Szövetség nagy hagyományú rendezvényeinek célja a magyar-magyar kapcsolatok erősítése. Csáky Csongor főtitkárt kérdeztük.
-Idén 33 versenymunka érkezett az Ország Kenyere versenyre. A búzakenyér kategória, egyben az idei Szent István-napi kenyér győztese a Kurdi Pékség Görböc kenyere lett. Kurdiné Nagy Klárával beszélgetünk.
Folytatjuk a szombathelyi és Vas megyei vízi emlékek bemutatását Hamza István hidrológussal. Szóba kerül az is, hogy a megye különösen gazdag termálvizekben
kulturális programajánló
Szerkesztő: Jálics Kinga
Interjú Császár Angela színművésszel és Hedry Mária íróval (képeinken)
Műsorunkban két elhivatott, alkotó emberrel, művésszel, pontosabban művésznővel beszélgetek. A színésznő Császár Angelával és az író Hedry Máriával. Szakmai társaiktól némileg eltérő pályán tevékenykednek, saját útjukat járva. Feltétlenül érdemesek a figyelemre. A mai Meghívóban a színésznő – örömünkre – egyszer-másszor dalra is fakad.
Az igelitutrgia, vagyis az olvasmányok, az evangélium, a szentbeszéd, a hiszekegy és a könyörgések. Pákozdi István liturgikus szakemberrel beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Mai összeállításunk ismét bizonyítja a huszadik század egyik legnagyobb karmester-óriása, Herbert von Karajan sokoldalúságát. A szimfonikus és operadirigensként is korszakos maestro nem csak a világ legnagyobb zenekarainak pulpitusán, de a legkülönfélébb zenetörténeti korszakokban és műfajokban is otthonosan mozgott. Ma előbb oratóriumot vezényel a bécsi klasszika korából, majd a romantika zenei tájaira kalauzol bennünket. Karajan 1969-ben játszotta lemezre Haydn Teremtés-oratóriumát a Berlini Filharmonikusokkal, a Bécsi Zenebarátok Kórusával és olyan kiváló szólistákkal, mint Gundula Janowitz, Christa Ludwig, Fritz Wunderlich, Werner Krenn, Dietrich Fischer-Dieskau és Walter Berry. Most az oratórium első részének keresztmetszetét halljuk erről a kivételesen gazdag tónusú, láttató erejű felvételről.
Haydn és a Teremtés-oratórium után Karajan és a berliniek most a romantika avatott tolmácsolóiként folytatják Edward Grieg 2. Peer Gynt szvitjével. A felvétel 1972-ben született.
szerkesztő: Pozsgai Nóra; zenei szerkesztő: Csiba Lajos
Szent István ebédje
Sarolt vagy Gizella receptjeit nem tudjuk megosztani, és fogalmunk sincs, mi volt szent királyunk kedvenc étele - hiszen ebből az időből nem maradt fönn ilyen dokumentum.
De azért a Középkor-kutató sok érdekességet tud mesélni arról, mi minden kerülhetett István asztalára, hogyan étkeztek akkoriban - volt-e például evőeszköz -, és együtt ebédelt-e a királyi család.
Vendégünk F. Romhányi Beatrix régész, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
szerkesztő: Tallián Hedvig
Magyar mezőgazdaság és vidék tények és lehetőségek Raskó Györggyel
Dr. Raskó György agrárközgazdász, gazdálkodó nemrégiben egy tizenegy részből álló gondolatfolyamban elemezte a legnagyobb közösségi portálon az elmúlt 25 évben a magyar mezőgazdaságban és vidéken történt folyamatokat: A magyar mezőgazdaság lehetőségeihez képest alul teljesít, eltűnt a magyar faluból 800 ezer család. S bár 2004-2014 között 6500 milliárd forintnyi támogatás jutott a mezőgazdaságnak, de nem látszik a hasznosulása. Jelenleg 250 ezer porta áll üresen. A tényfeltárás végén azonban megoldási javaslatokat tesz a szakemeber, melyek egyik fontos eleme a falu struktúrájának megváltoztatása és az organikus gazdálkodás, mely komoly versenyelőnyt jelenthetne és komoly haszonnal is járna. Ha időben megindul a cselekvés.
anyanyelvi műsor
szerkesztő: Gerbei Anita
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Mai műsorunkban egy nagyon érdekes témával foglalkozunk. A filmnyelv és az anyanyelv kapcsolatával. Vagyis hogy mennyi szerepe van és milyen fontossága egy filmben a szövegnek. Erről beszélgetünk dr. Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendezővel. Buvári Márta nyelvész jegyzetében nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódik. Műsorunk végén pedig játszani is hívjuk Önöket.
Az idén 90 éve alapított ferences szegénygondozó nővérekről Ivácson Ritával beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor. Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A magyar tudomány ünnepéről az MTA már 1997 óta megemlékezik,[1] hivatalosan azonban 2003 óta ünnepeljük minden év november 3-án. 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ez volt a sorsdöntő lépés és az anyanyelv állapota több nyelvészünk szívbéli ügye maradt. 2016- decemberében. Az anyanyelv állapotáról szóló elmélkedések, tanulmányok ma sem szorulnak háttérbe, legalábbis tudományos körökben. Hogyan vélekedik az anyanyelv betöltendő szerepéről Kiss Jenő az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék professor emeritusa, az MTA rendes tagja? Erről is kérdezi Szikora József szerkesztő.
Folytatva a gondolatsort … még 2009-ben Haumann Péter Prima primissima díjat kapott. Ebből a telefonos beszélgetésünkből idézek egy kis részletet, ami annak idején az Ajándékkosár c. műsorban volt hallható....
Pannon panoráma
szerkesztő: Gulyás Lóránt
zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter
Mai magazinunkban egy dombóvári horgász Dél-amerikai élménybeszámolója mellett megtudhatják, hogyan őrzik Berzsenyi emlékét Niklán, Fekete Istvánét pedig Göllében. Első összeállításunk ugyanakkor két balatoni régészeti szenzációról tudósít.
Részletek Ferencz Éva "Idvezlégy Bódog Szent István királ! " című albumából.
Közreműködik: Kobzos Kiss Tamás, Szabó András, Somogyi István,
a pasaréti Ferences templom kórua. Vezényel: Déri András, Ébner László.
