Műsorújság

Tízéves az Ars Sacra Fesztivál, amely civil kezdeményezésként az európai zsidó-keresztény kultúra gyökereiből táplálkozó, ma is élő szakralitást tűzte zászlajára. A fesztivál határon innen és túl szeptember 16-tól 24-ig tart. Toroczkay Ilonával, az egyik alapítóval, szervezővel beszélgetünk az örök értékeket közvetítő művészetről és arról, vajon napokkal a kezdés előtt mi minden jár a szervezők fejében és szívében.

A műsorban szó lesz a sepsiszentgyörgyi PulzArt fesztiválról, egy egyelőre Békést bemutató videoblogról, az iskolakezdésről, valamint arról, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozatban tiltakoznak az ukrán parlament által elfogadott oktatási törvény ellen, amely három év átmeneti idő után gyakorlatilag megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől.

1. Oroszország és az USA viszonya, illetve a lehetséges globális következmények. Simai Mihály akadémikussal Pécsi Krisztina beszélget. 2. A szeptember 16-24 között megrendezésre kerülő Ars Sacra Fesztivál sajtótájékoztatóját követően dr. Osztie Zoltánnal, a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom plébánosával, az Ars Sacra Fesztivál jelentőségéről és a Nyitott Templomok Napjáról beszélgettünk. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Balla Ferenc összeállítása.

Gyermeki bizalommal Máriához - Idén 300 elsőáldozó zarándokolt el a bodajki Segítő Szűzanyához

Inklúzió díjat alapított a Bercsényi-iskola volt igazgatója. Hogy kiknek szánja és miért, elmondja a műsorban. A Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársai évről évre elkészítik az OKTV-re készülők számára a felhasználható irodalmak bibliográfiáját - ez a munka lesz a második beszélgetés témája. Majd az újraindult helyetörténeti sorozatról, a Szombathelyi sétákról beszélgetünk a műsorban.

Bátki László képzőművész, könyvillusztrátor a monori cigánytelepen tanított zenét a helyi gyerekeknek. Tapasztalatairól, a zene"tanítás" nem hétköznapi módjáról és az oda vezető útról vall a művész. A beszélgetés 2. része két hét múlva hallható.

Mai vendég Salamon Soma népzenész, harmonikás, a Budafolk és a Fanfara Komplexa zenekarok muzsikusa.

A Budapest Jazz Clubban működik a Harmónia Jazz Műhely. A jazz-szerető közönség számára biztos kézzel választja ki a legjobb magyar előadókat és együtteseket Kerekes György és Pallai Péter. A Jazz Műhely gazdái nem csak a bevált nagyságoknak, de a még sosem hallott ifjú tehetségnek biztosít rendszeres fellépési, találkozási lehetőséget. A színpadon rendszeresen fellépnek világsztárok is, együtt a magyar zenészekkel. Számos hazai dzsesszista külföldi karrierje kezdődött ilyen együttzenéléssel. A pályázatokból élő nonprofit Harmónia Jazz Műhely jövője már többedszer vált kérdésessé a lehetetlen pályázati feltételek miatt. A múltról, reményekről, tervekről beszél Kerekes György és Pallai Péter mai műsorunkban.

Budapest 19. kerületében terül el a Wekerle telep, amely város a városban. A világörökség részét képező építészeti együttes kiemelkedő alkotásait és a máig jól használható lakókörnyezet tervét mutatja be Zsolnai Éva, a Wekerlei Társaskör önkéntese. A mai műsorban az iskolák köré épült oktató központok épületei között sétálunk. A beszélgetés négy hét múlva a Koós Károly tér bemutatásával folytatódik.

I/ A magyar bor Ugyan a magyar szőlő szüreti szezonban is gyakran hiányzik a boltok polcairól, de a magyar borok kínálata mintha örvendetesen megszaporodott volna az utóbbi időkben (években?). Az uniós politikának köszönhetően sokhelyütt kivágták az szőlőt, mintha nem lenne érdemes bort készíteni? A szőlőterületek nagysága messze a megengedett kvóta alatt található. Vannak-e fiatal borászok? Mennyire tudja védeni az érdekeiket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa? Mennyire vagyunk sikeresek a nemzetközi piacon? Kevesen gondolnak bele itthon, de az osztrák bor kapósabb Európában, mint a magyar. Ez az - éghajlati és táji - adottságokat figyelembe véve nem kéne, hogy így legyen. Mikor jutunk el oda, hogy a made in Hungary a boros címkén az egyértelmű minőség jele lesz? Műsorunk vendége Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke II/ Az okos város Az okos városban este csak akkor ég a közvilágítás, ha a sétáló épp arra jár. Az elektromos BKV autóbuszt a megállóban tölti vezeték nélkül a töltő. A sofőr nem kéri a jegyeket, (ha az első ajtónál szállunk fel), mert annak ára automatikusan levonódik a bankszámlánkról. Az okos város lakosa az autójában nem pazarolja az idejét a dugóban – mert ilyen sincs. Meg az autóban sincs volán, mint ahogy vezető sem kell bele. A járművek maguk választják ki a leggazdaságosabb útvonalat, mindössze a célt kell bepötyögni a fedélzeti számítógépbe. Illetve dehogyis bepötyögni: csak bemondani. Az utazó nyugodtan intézheti a hazaút során a levelezését, nem kell a vezetéssel fárasztania magát. Az okos város házai is okosak, egymással is kommunikálnak, és a hűtőszekrény talán saját maga állítja be a megfelelő hőfokot, attól függően, hogy milyen élelmiszert raknak bele. Vagy ez túlzás? És a falu: okos falu is lesz? Vagy a városon kívül nincs élet? Kérdés, hogy az okos város lakója is olyan okos-e, mint a lakhelye. De erre tudjuk a választ: nem. Amit nem tudunk: az okos város lakója boldogabb lesz-e, mint most, amikor a városa még egy kicsit butácska.

Rakovszky Zsuzsa

A Budapest Jazz Clubban működik a Harmónia Jazz Műhely. A jazz-szerető közönség számára biztos kézzel választja ki a legjobb magyar előadókat és együtteseket Kerekes György és Pallai Péter. A Jazz Műhely gazdái nem csak a bevált nagyságoknak, de a még sosem hallott ifjú tehetségnek biztosít rendszeres fellépési, találkozási lehetőséget. A színpadon rendszeresen fellépnek világsztárok is, együtt a magyar zenészekkel. Számos hazai dzsesszista külföldi karrierje kezdődött ilyen együttzenéléssel. A pályázatokból élő nonprofit Harmónia Jazz Műhely jövője már többedszer vált kérdésessé a lehetetlen pályázati feltételek miatt. A múltról, reményekről, tervekről beszél Kerekes György és Pallai Péter mai műsorunkban.

I/ A magyar bor Ugyan a magyar szőlő szüreti szezonban is gyakran hiányzik a boltok polcairól, de a magyar borok kínálata mintha örvendetesen megszaporodott volna az utóbbi időkben (években?). Az uniós politikának köszönhetően sokhelyütt kivágták az szőlőt, mintha nem lenne érdemes bort készíteni? A szőlőterületek nagysága messze a megengedett kvóta alatt található. Vannak-e fiatal borászok? Mennyire tudja védeni az érdekeiket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa? Mennyire vagyunk sikeresek a nemzetközi piacon? Kevesen gondolnak bele itthon, de az osztrák bor kapósabb Európában, mint a magyar. Ez az - éghajlati és táji - adottságokat figyelembe véve nem kéne, hogy így legyen. Mikor jutunk el oda, hogy a made in Hungary a boros címkén az egyértelmű minőség jele lesz? Műsorunk vendége Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke II/ Az okos város Az okos városban este csak akkor ég a közvilágítás, ha a sétáló épp arra jár. Az elektromos BKV autóbuszt a megállóban tölti vezeték nélkül a töltő. A sofőr nem kéri a jegyeket, (ha az első ajtónál szállunk fel), mert annak ára automatikusan levonódik a bankszámlánkról. Az okos város lakosa az autójában nem pazarolja az idejét a dugóban – mert ilyen sincs. Meg az autóban sincs volán, mint ahogy vezető sem kell bele. A járművek maguk választják ki a leggazdaságosabb útvonalat, mindössze a célt kell bepötyögni a fedélzeti számítógépbe. Illetve dehogyis bepötyögni: csak bemondani. Az utazó nyugodtan intézheti a hazaút során a levelezését, nem kell a vezetéssel fárasztania magát. Az okos város házai is okosak, egymással is kommunikálnak, és a hűtőszekrény talán saját maga állítja be a megfelelő hőfokot, attól függően, hogy milyen élelmiszert raknak bele. Vagy ez túlzás? És a falu: okos falu is lesz? Vagy a városon kívül nincs élet? Kérdés, hogy az okos város lakója is olyan okos-e, mint a lakhelye. De erre tudjuk a választ: nem. Amit nem tudunk: az okos város lakója boldogabb lesz-e, mint most, amikor a városa még egy kicsit butácska.

A Zenei Kincsestárban Beethoven utolsó előtti, Asz-dúr szonátájával búcsúzik az ukrán zongoraművész, Emil Gilels. A 110-es opusszámú alkotás a kései Beethovenre jellemző autonóm formakezelés, a széles és szabad fogalmazás fontos példája. Mi sem jellemzőbb erre, mint a zárótétel fúgatémájának végletes megközelítésmódja. Beethoven Asz-dúr szonátája után Emil Gilels eljátssza a 3., g-moll Capricciót Brahms 116-os opusszámú fantáziafüzéréből.