Műsorújság

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, ócsai madármegfigyelő állomáson jártunk. Madarat fogtunk, megnéztük a gyűrűzést, és bepillantottunk a madárvártán zajló vidám életbe, a fontos és összetett kutató-munkába. Aki mindezt megmutatja: az Ócsai Madárvárta alapítója, Dr. Csörgő Tibor ornitológus, egyetemi tanár és munkatársai: Csipak Áron ornitológus, Suller Barnabás és Laczkó Tamás önkéntes madarászok. Fotók (nem sorrendben): a színpompás gyurgyalag; Laczkó Tamás "kiműti" a gyurgyalagot a hálóból; a mókás nyaktekercset Suller Barnabás tartja; gyűrűt kap a hosszúlábú haris; a szerkesztő a fürjjel; Dr. Csörgő Tibor madarat fotóz

1.. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk dr. Széplaki György, az ELTE Tanárképző Kar nyugdíjas tanára, a "33 egész egyharmad - Bolyongás 1956.04.04 -11.04." című önéletrajzi elemeket is tartalmazó regény szerzője. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

A székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház szeptemberben és októberben is a klubfoglalkozásai mellett kulturális, tudományos és könnyedebb szórakoztató programokkal várja a látogatókat. Jakubek Ágnes igazgatónő örömmel tájékoztatta a sajtót, hogy a művelődési házat egyre többen látogatják, megszerették a havi rendszerességgel zajló eseményeket. A vezetőnő beszélt néhány kiemelt rendezvényről: az Európa és migráció Dr. Nógrádi György nemzetbiztonság-politikai szakértő, közgazdász, egyetemi tanár előadásáról, a Kultúrszalon „Csak tiszta forrásból” zenés összeállításáról Kodály Zoltán írásaiból, a Szent László király köszöntése képzőművészeti pályázatról, az I. Székesfehérvári Horvát Bálról, Pécsi Rita neveléskutató őszi előadássorozatáról valamint dr. Janka Ferenc filozófus, teológus, főiskolai tanár a keresztény életöröm távlatairól szóló estjeiről. Egészség, társadalom, történelem címmel tart majd előadást prof. Dr. Kásler Miklós főigazgató főorvos, egyetemi tanár (Országos Onkológiai Intézet). Fábry Kornél is vendége lesz a háznak, aki „Legyetek tehát irgalmasok” Minden forrásom belőled fakad (Zsolt 87,7) Mi-NEK? Ki-NEK? NEK 2020. címmel beszél a hazánkban megrendezésre kerülő nemzetközi eucharisztikus kongresszusról. Lesz makett és vasútmodell kiállítás, Szent László nyomában fotókiállítás és látogatható lesz Földi Péter tárlata a Szent Korona Galériában. Továbbra is várják a kicsiket és a nagyokat is a klubfoglalkozásokra, az Akusztikus Zenei Klubba, a Korona Foltvarró Körbe, a Kreatív Foltvarró Klubba. Az események pontos idejéről a Szent István Hitoktatási és Művelődési, vagy a Székesfehérvári Egyházmegye honlapjáról tájékozódhatnak az érdeklődők. Jakubek Ágnes igazgatónővel Berta Kata beszélgetett.

Volt ölbéli játék, hancúrozás, lovacskázás, közös éneklés és mese a Dajkáló zeneovi bemutató foglalkozásán a budapesti Ferencvárosban. A 3-6 éves korosztálynak szóló alkalmak a dalos játékok segítségével a gyerekek zenei fejlesztését célozza a Kodály módszer alapján Forrai Katalin elvei mentén. A tudatos zenei fejlesztés sok egyéb terület mellett a kreativitást, az alkotókészséget, a személyiséget fejleszti, és egyfajta zenei ízlést is segít kialakítani. A Dajkáló zeneoviról a vidám hangulatú, játékos foglalkozások megálmodója Fiserné Koplányi Eszter mesél.

50 éves a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vas megyei szervezete. A Jubileum alkalmából visszatekintésre kértük a csoport egykori és mai tagjait. A műsor második felében Garas Kálmán fotográfus kiállítására kalauzoljuk Önöket.

Mai vendég Zolbert, szaxofonos, zeneszerző, zenekarvezető, a smooth-jazz hazai nagykövete.

1. € vagy EURÓ? Jó-e Magyarországnak a közös pénz bevezetése, vagy nem jó? Vagy rossz? Mert előttünk a görög példa, ahol a gazdaságra nézve katasztrofálisak voltak a következményei a közös valutának? Mert az euró csak a nagyoknak jó? Még konkrétabban: csak Németországnak, az exportvilágbajnoknak? Mert ahol a német cégek megjelennek Európában, ott a hazaiaknak kevés lehetőségük marad? És a közös pénz pont ennek a jelenségnek nyit utat? Mert a saját pénz elvesztése egy lehetőséget is elvesz az országoktól, mely képessé teszi őket bizonyos kellemetlen gazdasági folyamatok kivédésére? Mert "Mit kivánt a magyar nemzet" 1848-ban a 12 pont közül a kilencedikben? "Nemzeti Bank"-ot. Vagy: mindennek pont az ellenkezője igaz? Elképzelhető, hogy pont az euró bevezetése hozza közel Európát gazdasági értelemben is? És felgyorsulhat Magyarország felzárkózása a legfejlettebb európai államokhoz? Nos, egyelőre nem tudjuk a válaszokat. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés. Csak itt egy kicsit nagyobb a tét. A témáról többször is szólunk majd a következőkben. A mai alkalommal a műsor vendége: Lóránt Károly közgazdász. 2. Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából Mi lett volna ha? A történészek mindig elmondják, hogy ez a kérdés nem tehető fel, de azért időnként szeretnek eljátszani a gondolattal. Mi lett volna, ha nem jön létre 1867-ben a kiegyezés? Nem lett volna a nagy fellendülés Magyarországon a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedében? Máshogy alakul az ország szerepe az I. világháborúban? Talán nem is lett volna Trianon? A kérdések történelmietlenek. Történt, ami történt. De vajon hogyan látja a történettudomány az eseményeket másfél évszázad távolából? Erről szól az a nemzetközi konferencia is, melyet a Magyar Történelmi Társulat, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Veritas Történetkutató Intézet szervez a "Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából" címmel szeptember 26-án. A műsor vendége Csorba László és Hermann Róbert történész.

Volt ölbéli játék, hancúrozás, lovacskázás, közös éneklés és mese a Dajkáló zeneovi bemutató foglalkozásán a budapesti Ferencvárosban. A 3-6 éves korosztálynak szóló alkalmak a dalos játékok segítségével a gyerekek zenei fejlesztését célozza a Kodály módszer alapján Forrai Katalin elvei mentén. A tudatos zenei fejlesztés sok egyéb terület mellett a kreativitást, az alkotókészséget, a személyiséget fejleszti, és egyfajta zenei ízlést is segít kialakítani. A Dajkáló zeneoviról a vidám hangulatú, játékos foglalkozások megálmodója Fiserné Koplányi Eszter mesél.

Rainer Maria Rilke: Őszi nap

1. € vagy EURÓ? Jó-e Magyarországnak a közös pénz bevezetése, vagy nem jó? Vagy rossz? Mert előttünk a görög példa, ahol a gazdaságra nézve katasztrofálisak voltak a következményei a közös valutának? Mert az euró csak a nagyoknak jó? Még konkrétabban: csak Németországnak, az exportvilágbajnoknak? Mert ahol a német cégek megjelennek Európában, ott a hazaiaknak kevés lehetőségük marad? És a közös pénz pont ennek a jelenségnek nyit utat? Mert a saját pénz elvesztése egy lehetőséget is elvesz az országoktól, mely képessé teszi őket bizonyos kellemetlen gazdasági folyamatok kivédésére? Mert "Mit kivánt a magyar nemzet" 1848-ban a 12 pont közül a kilencedikben? "Nemzeti Bank"-ot. Vagy: mindennek pont az ellenkezője igaz? Elképzelhető, hogy pont az euró bevezetése hozza közel Európát gazdasági értelemben is? És felgyorsulhat Magyarország felzárkózása a legfejlettebb európai államokhoz? Nos, egyelőre nem tudjuk a válaszokat. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés. Csak itt egy kicsit nagyobb a tét. A témáról többször is szólunk majd a következőkben. A mai alkalommal a műsor vendége: Lóránt Károly közgazdász. 2. Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából Mi lett volna ha? A történészek mindig elmondják, hogy ez a kérdés nem tehető fel, de azért időnként szeretnek eljátszani a gondolattal. Mi lett volna, ha nem jön létre 1867-ben a kiegyezés? Nem lett volna a nagy fellendülés Magyarországon a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedében? Máshogy alakul az ország szerepe az I. világháborúban? Talán nem is lett volna Trianon? A kérdések történelmietlenek. Történt, ami történt. De vajon hogyan látja a történettudomány az eseményeket másfél évszázad távolából? Erről szól az a nemzetközi konferencia is, melyet a Magyar Történelmi Társulat, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Veritas Történetkutató Intézet szervez a "Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából" címmel szeptember 26-án. A műsor vendége Csorba László és Hermann Róbert történész.

A Zenei Kincsestárban a romantikus zongorairodalom egyik csúcsteljesítményét, Liszt h-moll szonátáját hallhatjuk Martha Argerich felvételéről. A zongora művészete Beethoven után végképp eljegyezte magát a nagyszabású, filozófiai mélységű, mélységesen személyes szerzői közlés szándékával. Az olyan komponisták, mint Chopin, Schumann vagy Liszt, akik saját előadásban mutatták be szerzeményeiket, a zongorafantáziák és nagy szonáták műfajában mintegy a szellemi és a fizikai teljesítmény közös csodáját valósították meg. Amikor az alkotó lépett pódiumra egy nagyobb időtartamú szerzeménnyel, a közönség mintegy beavatást nyert a zenei gondolatok születésébe, burjánzásába, építkezésébe. A szólózongora e nagy alkotásai tehát voltaképpen a szerző-előadók apoteózisát jelentették a XIX. század szemében. Jellemző, hogy a szerzők egymást igyekeztek felülmúlni eredetiségben és monumentalitásban. Liszt a h-moll szonátával Schumann neki ajánlott C-dúr fantáziáját igyekezett viszonozni. A mű 1854-ben látott napvilágot nyomtatásban, bemutatása pedig Hans von Bülow érdeme.