Műsorújság

1. € vagy EURÓ? Jó-e Magyarországnak a közös pénz bevezetése, vagy nem jó? Vagy rossz? Mert előttünk a görög példa, ahol a gazdaságra nézve katasztrofálisak voltak a következményei a közös valutának? Mert az euró csak a nagyoknak jó? Még konkrétabban: csak Németországnak, az exportvilágbajnoknak? Mert ahol a német cégek megjelennek Európában, ott a hazaiaknak kevés lehetőségük marad? És a közös pénz pont ennek a jelenségnek nyit utat? Mert a saját pénz elvesztése egy lehetőséget is elvesz az országoktól, mely képessé teszi őket bizonyos kellemetlen gazdasági folyamatok kivédésére? Mert "Mit kivánt a magyar nemzet" 1848-ban a 12 pont közül a kilencedikben? "Nemzeti Bank"-ot. Vagy: mindennek pont az ellenkezője igaz? Elképzelhető, hogy pont az euró bevezetése hozza közel Európát gazdasági értelemben is? És felgyorsulhat Magyarország felzárkózása a legfejlettebb európai államokhoz? Nos, egyelőre nem tudjuk a válaszokat. Szokták mondani, hogy a puding próbája az evés. Csak itt egy kicsit nagyobb a tét. A témáról többször is szólunk majd a következőkben. A mai alkalommal a műsor vendége: Lóránt Károly közgazdász. 2. Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából Mi lett volna ha? A történészek mindig elmondják, hogy ez a kérdés nem tehető fel, de azért időnként szeretnek eljátszani a gondolattal. Mi lett volna, ha nem jön létre 1867-ben a kiegyezés? Nem lett volna a nagy fellendülés Magyarországon a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első évtizedében? Máshogy alakul az ország szerepe az I. világháborúban? Talán nem is lett volna Trianon? A kérdések történelmietlenek. Történt, ami történt. De vajon hogyan látja a történettudomány az eseményeket másfél évszázad távolából? Erről szól az a nemzetközi konferencia is, melyet a Magyar Történelmi Társulat, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Veritas Történetkutató Intézet szervez a "Megosztó kompromisszum – az 1867. évi kiegyezés 150 év távlatából" címmel szeptember 26-án. A műsor vendége Csorba László és Hermann Róbert történész.

Németh Ilona egész alkotó pályáján színházi emberként dolgozott – bábosként, színészként, jelmez-, látvány- és legfőképpen bábtervezőként. Azonban a Műcsarnokban augusztusban és szeptemberben látható kiállítása arra is lehetőséget adott, hogy annak lássuk őt, ami mindig is volt: képzőművésznek.

Idén 7. alkalommal rendezték meg a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményének eseményét. A megjelent alkotóművészek és az érdeklődők az Ars Sacra Fesztivál keretében meghirdetett programon Földi Péter Kossuth-díjas festőművész megnyíló kiállítását is megtekinthették. Spányi Antal püspök Földi Péter alkotásait méltatva elmondta, mindannyian rácsodálkozhatunk arra, ahogy a művész a világot látja és ábrázolja. Feltűnő a képein megjelenő, csak rá jellemző szín és formavilág. Egy sajátos univerzum, amit azonnal felismerünk, benne az állatokkal, az emberekkel, vagy akár a kereszthalált halt Krisztussal. Népmesei elemeket bemutató és szimbolikus képei a gyerekeket és a felnőtt korosztályt egyaránt megszólítja, hisz Földi Péter művészetének egyik inspirálója a gyerekrajzok.

Első publikációját huszonévesen a dél-somogyi burgonyatermesztésről írta. Már érett kori műve: a Hét szilvafa árnyékában, amely a nemesség alsó rétegének életét és mentalitását mutatja be - a rendi társadalom utolsó évizedeiben Magyarországon. Kollégái és tanítványai e két útjelző műből vonták össze a Professzor Úr hetvenedik születésnapjára kiadott, tisztelgő tanulmánykötet címét, amit fentebb idéztünk. Húsz éven át vezette az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékét. De tanítványai alighanem jóval többen vannak, mint annak az időnek az egyetemi hallgatói. Könyveiből és könyveiben a néprajz és kultúrhistória iránt érdeklődő olvasóközönség okulhat és gyönyörködhet. Gyökerek, hagyományok, nemzeti és egyetemes örökség. Életmód, mentalitás, civilizáció és kultúra. Mindez együtt a művelődéstörténet, amelynek tudós mestere munkájáról, életéről mesél.

Mai vendég Kollár Attila fuvolista-zeneszerző-zenekarvezető, a Solaris együttes muzsikusa és az Invocatio Musicalis zenekar alapítója.

A Kocka csoki műhelybe látogatunk, melyben autista fiatalok készítik az ízletes és szemgyönyörködtető finomságokat Dénes Ákos cukrászmester irányításával. A Műhely e mellett képzések helyszíne is. Az autista fiatalok és szüleik számára is segítséget nyújtanak a munka világába való beilleszkedéshez.

1.A Nemzeti Kastély-és Várfelújíttási program miniszteri biztosa Virágh Zsolt művészettörténész és jogász, műsorunkban elemzi e feladat jelentőségét, egyes munkafázisait és meg is említ néhány már elkészült, készülőben lévő, művelődési és turisztika célokat egyaránt szolgáló együttes programját.Az Ő nevéhez fűződik a mintegy 12 kötetben korábban megjelentetett kastélylexikon sorozat, amely részletes felmérést tartalmaz Magyarország ebben rejlő nemzeti kincseiről./DH/ Az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium kiadásában napvilágot látott könyv borítóján ez áll: „A Feiglerek – egy esztergomi polgárcsalád története.” A szerzők: Szalai Béla és Szalay Katalin. Mai műsorunkban e könyvről, azaz a családjáról mesél egy Feigler leszármazott, azaz az egyik szerző, Szalai Béla. /JK/

Idén 7. alkalommal rendezték meg a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményének eseményét. A megjelent alkotóművészek és az érdeklődők az Ars Sacra Fesztivál keretében meghirdetett programon Földi Péter Kossuth-díjas festőművész megnyíló kiállítását is megtekinthették. Spányi Antal püspök Földi Péter alkotásait méltatva elmondta, mindannyian rácsodálkozhatunk arra, ahogy a művész a világot látja és ábrázolja. Feltűnő a képein megjelenő, csak rá jellemző szín és formavilág. Egy sajátos univerzum, amit azonnal felismerünk, benne az állatokkal, az emberekkel, vagy akár a kereszthalált halt Krisztussal. Népmesei elemeket bemutató és szimbolikus képei a gyerekeket és a felnőtt korosztályt egyaránt megszólítja, hisz Földi Péter művészetének egyik inspirálója a gyerekrajzok.

Babits Mihály és Weöres Sándor

Németh Ilona egész alkotó pályáján színházi emberként dolgozott – bábosként, színészként, jelmez-, látvány- és legfőképpen bábtervezőként. Azonban a Műcsarnokban augusztusban és szeptemberben látható kiállítása arra is lehetőséget adott, hogy annak lássuk őt, ami mindig is volt: képzőművésznek.

A Kocka csoki műhelybe látogatunk, melyben autista fiatalok készítik az ízletes és szemgyönyörködtető finomságokat Dénes Ákos cukrászmester irányításával. A Műhely e mellett képzések helyszíne is. Az autista fiatalok és szüleik számára is segítséget nyújtanak a munka világába való beilleszkedéshez.

1.A Nemzeti Kastély-és Várfelújíttási program miniszteri biztosa Virágh Zsolt művészettörténész és jogász, műsorunkban elemzi e feladat jelentőségét, egyes munkafázisait és meg is említ néhány már elkészült, készülőben lévő, művelődési és turisztika célokat egyaránt szolgáló együttes programját.Az Ő nevéhez fűződik a mintegy 12 kötetben korábban megjelentetett kastélylexikon sorozat, amely részletes felmérést tartalmaz Magyarország ebben rejlő nemzeti kincseiről./DH/ Az esztergomi Laskai Osvát Antikvárium kiadásában napvilágot látott könyv borítóján ez áll: „A Feiglerek – egy esztergomi polgárcsalád története.” A szerzők: Szalai Béla és Szalay Katalin. Mai műsorunkban e könyvről, azaz a családjáról mesél egy Feigler leszármazott, azaz az egyik szerző, Szalai Béla. /JK/

A Zenei Kincsestárban a szimfónia-irodalom egyik sarkköve, Haydn 104., D-dúr szimfóniája szólal meg a Londoni Filharmonikusok és Eugene Jochum felvételéről. Az 1795-ben bemutatott, Londoni szimfóniaként ismert alkotás a legpompásabb fényűzési cikk, amellyel a londoni nagypolgárság az arisztokrata életérzést maga köré varázsolhatta.