Műsorújság

Szándékos vakság 2.

Andrássy út 60., Markó utca, Conti utca, Szabadság tér.Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ezek a helyszínek voltak Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása kálváriájának budapesti stációi. Nemzeti ünnepünk alkalmából ezeket a helyszíneket járjuk be mi is mai műsorunkban Bertáné dr. Varga Judit a Terror Háza történész-muzeológusa segítségével, miközben részletek hangoznak el a bíboros emlékirataiból. (kép:1956.blogspot.hu)

A reformáció kezdetének ötszázadik évfordulója alkalmából Zákeus-kupa elnevezéssel futballmeccset játszott október 8-án a katolikus papok és a protestáns lelkészek csapata Felcsúton a Pancho Arénában. A mérkőzést a katolikusok nyerték 4-0-ra, bár az eredmény másodlagos volt.

Berán Ferenc plébánossal Szerdahelyi Csongor beszélget.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket Szikora József kérdezte.

Vers és próza 56’ címmel hanganyagon jelent meg 2016-ban az a válogatás, ahol magyar költők 1956-ról írt verseit a Magyar Művészeti Akadémia színházművészei mondják el. A versek és prózák egyszerre emlékeznek a második világháború utáni magyar történelem legmegrendítőbb eseményére, emellett az elhangzó művek révén megidézik írók és költők, többek között Illyés Gyula, Nagy Gáspár, Gyurkovics Tibor, Tollas Tibor, Tamási Áron, Csoóri Sándor, Gérecz Attila alakját is. A kiadványról Rátóti Zoltán színművész, a Színházművészeti Tagozat vezetője beszél. Van egy világ. ezt a címet kapta Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművész-házaspár legújabb, 3 Zeneképzelet című CD-je. Erről és a zenei tehetségekről is beszélgetünk Várnagy Andrea zongoraművésszel.

Nagy nap volt 2017. október 20-a a Brenner János Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tanulói és tanárai számára, hiszen ezen a napon ünnepelte a mintegy ezerfős brenneres közösség az oktatási intézmény megalapításának 145., valamint újraindításának 25. évfordulóját. A jubileumi hálaadó szentmisét dr. Székely János szombathelyi illetve dr. Veres András győri megyéspüspök iskolánk jelenlegi és egykori fenntartója mutatták be. Részletek a mai szombathelyi Körképben!

Ma Rátonyi Róbert, Csepregi Gyula, Keith Jarrett, valamint Oláh Kálmán felvételei forognak.

1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk. Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A Nagykapos és Vidéke Társulás és a CSEMADOK Nagykaposi Alapszervezete Mécs László emléknapokat rendezett október 14-én és 15-én Dobóruszkán és Nagykaposon, amelyre sokan érkeztek az Ung-vidékről. Az ünnepi rendezvényeket követően Gabri Rudolffal, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnökével és Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával, Sallai Éva beszélgetett.

Arany János

Vers és próza 56’ címmel hanganyagon jelent meg 2016-ban az a válogatás, ahol magyar költők 1956-ról írt verseit a Magyar Művészeti Akadémia színházművészei mondják el. A versek és prózák egyszerre emlékeznek a második világháború utáni magyar történelem legmegrendítőbb eseményére, emellett az elhangzó művek révén megidézik írók és költők, többek között Illyés Gyula, Nagy Gáspár, Gyurkovics Tibor, Tollas Tibor, Tamási Áron, Csoóri Sándor, Gérecz Attila alakját is. A kiadványról Rátóti Zoltán színművész, a Színházművészeti Tagozat vezetője beszél. Van egy világ. ezt a címet kapta Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongoraművész-házaspár legújabb, 3 Zeneképzelet című CD-je. Erről és a zenei tehetségekről is beszélgetünk Várnagy Andrea zongoraművésszel.

1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékezünk. Salamon Konrád történésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A Nagykapos és Vidéke Társulás és a CSEMADOK Nagykaposi Alapszervezete Mécs László emléknapokat rendezett október 14-én és 15-én Dobóruszkán és Nagykaposon, amelyre sokan érkeztek az Ung-vidékről. Az ünnepi rendezvényeket követően Gabri Rudolffal, a Nagykapos és Vidéke Társulás elnökével és Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával, Sallai Éva beszélgetett.

A Zenei Kincsestárban egy olyan nemzet zenei kultúrájába nyerhetünk bepillantást, amelyet a történelem rendre a magyar nemzeti érdekekkel ellenséges oldalra állított. 1849-ben éppúgy, mint 1956-ban orosz csizmák tiporták el forradalmunk parazsát. Csakhogy az orosz nemzet maga is sokat szenvedett önkényurainak zsarnoksága alatt. Ami a művészetet illeti, Puskin, Tolsztoj, Turgenyev és Dosztojevszkij népe hatalmas, gazdag és egyedülálló kultúrát képvisel Európa és Ázsia, a nyugati és a keleti gondolkodás kapujában. Az orosz műzene szinte egyszeriben szökkent szárba a romantika idején, amikor a felvilágosodás elveit meggyökereztető törekvések eredményeképpen megerősödött a nemzet nagypolgári rétege. A műzene immár kilépett a cári palota és az olasz opera falai közül. Az ország kultúrájának két pólusát az orosz lelkületű Moszkva és a franciás Szentpétervár egyensúlya képviselte. Az új zene jelentékeny forrása volt a népi örökség. Ha a romantika világában a német romantika képviseli a magasba törő, metafizikus világot, a franciáké a fényűzést, az olaszoké pedig az életkedvet, az orosz romantikának jutott az a szerep, hogy kifejezésre juttassa a romantika egyik legfontosabb üzenetét: a honvágy és a hontalanság érzetét. Elsőként az orosz romantikus zene atyjától, Mihail Glinkától halljuk a Puskin nyomán 1842-ben komponált Ruszlán és Ludmilla című opera nyitányát. Az Orosz Nemzeti Zenekar élén Mihail Pletnyev. Mihail Pletnyev most a zongorához ül, ahol az orosz Ötök egyike, Milij Balakirev Islamey című kompozícióját játssza. Az 1869-ben írott „keleti fantázia” egy kaukázusi utazás zenei emlékeit sűríti egybe. Következzék két népszerű részlet, a Polovec táncok Alekszander Borogyin Igor herceg című operájából. A Göteborgi Szimfonikus Zenekar és Énekkar élén Neeme Järvi.