Műsorújság

Egy elfeledett barokk festőművész, Stettner Sebestyén, Buda egyik vezető mestere volt a 18. században és az Országház utca 18. alatt lakott. Felfedezője, Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátor mesél róla.

A foci rangadón a DVSC ellen az FTC 2-1-re nyert a Groupama Arénában, Herczeg András a Loki vezetőedzője, a debreceniek csapatkapitánya Tőzsér Dániel (képünkön) , a második gól szerzője Priskin Tamás valamint a cserejátékos Hajnal Tamás értékeli a mérkőzést. Győzött tehát a Fradi, de a balhés szurkolók miatt sokat veszíthet. Hétfőn elindultak a vívók Rómába a kerekesszékes vívó világbajnokságra. A viadalon 12 magyar sportoló vesz részt 16 versenyszámban. Az elutazás előtt néhány órával Dani Gyöngyi (képünkön) világbajnoki ezüst- és bronzérmes, Európa bajnoki aranyérmes latolgatja az esélyeket.

Balla Ferenc járt a bemutatón.

Szívszorító filmet készített "Elrabolt évek nyomában " címmel Pilló Ákos, Czank Szilvia és Siket Tibor. A dokumentumfilm főszereplőit- Gyarmati Gézát, Gulyás Károlyt és Balogh Sándort- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből hurcolták el 1944 novemberében malenkij robotra, szovjet lágerekbe. Hárman beszélnek tehát életük meghatározó és keserves időszakáról. A filmben szakértők és fiatalok is megszólalnak, érzékeltetve azt is: az utolsó pillanatban vagyunk , hogy a magyarság történetének egy kínkeserves, drámai időszakát megoszthassuk velük. A beszélgetést annak apropóján adjuk közre ismét, hogy az alkotást a Lakiteleki filmes seregszemle döntőseinek mezőnyében november 7-én vetítik. Friss: Különdíjas az Elrabolt évek nyomában c. dokumentumfilm a Lakiteleki Filmszemlén! Az Eiben István operatőr emlékére meghirdetett XVII. Lakiteleki Filmszemlére krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni. A felhívásában kiírt határidőig a Kárpát-medencéből 114 alkotás érkezett. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába 27 alkotás jutott. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum különdíját, valamint a Heti Válasz különdíját az Elrabolt évek nyomában c. dokumentumfilmünk kapta! :) A képen Pilló Ákos rendező (jobbra) veszi át a díjakat. (forrás: facebook )

Az értelmező szótár szerint: az apa az a férfi akinek biológiai vagy szociális úton gyermeke van. Fontos szerepe van a gyermekek testi és szellemi fejlődésének, neveltetésének és oktatásának biztosításában. Az apa az anyával együtt megfelelő társadalmi mintákat szolgáltat a gyermekek számára. Ám mindezt sokszor mintha elfelejtenénk, és az édesapák feladatát csupán a család anyagi biztonságának megteremtésében látnánk. Miként vehetnének minél többen részt elég jó apaként a gyermekek nevelésében, a családi életben – erre keresi a választ az Apa Akadémia. A modern apaság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó kezdeményezés alapítója Léder László.

Éger Csaba, Szombathelyen élő fiatal, ambiciózus pszichológus a mai Körkép vendége, aki ősszel ismét várja a hallgatóságot a Martineum Felnőttképző Akadémiára, hogy a Családi HadErőforrásaink című előadássorozatának keretein belül a családon belüli problémákról, azok megoldásáról beszéljen és beszélgessen az érdeklődő közönséggel. A következő hetekben keddenként vele beszélgetek, ezúttal a mamahotelről...

Ma Szőke Nikoletta, Shirley Horn, Micheller Myrtill és Vörös Niki felvételei forognak.

Szereposztás: Fiatal Márton - Szatmári Attila Apa - Epres Attila Anya - Györgyi Anna Rabszolgák: Borbiczki Ferenc és Dunai Tamás Hang - Kaszás Gergő Ének: Leskó Zoltán Szerkesztő: Varga Zoltán Gyártásvezető: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Zene: Győrffy Ákos és Elek Judit Sára Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

1. A Mecséri per történetét olvashatjuk Marossy Endre nemsokára megjelenő könyvében. Az 1956 utáni legnagyobb, 52 vádlottat felvonultató katonaperben első fokon 11 halálos ítéletet hoztak. A per elsőrendű vádlottja Mecséri János ezredes volt. Őt 1958 november 15-én végezték ki. A történész nemrég megjelent Jutadombi történetek c. könyve, a jelen munkának szinte első kötetének tekinthető. Következő műsorunkban a per történetéről beszélget Marossy Endrével Pécsi Krisztina. Ma a jutadombi harcokat elevenítik fel. 2. Vendégünk Engel Mária mesterpedagógus, a Pécsi Tudományegyetem történelem szakos vezetőtanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökségi tagja, akivel az egyesület továbbképzéseiről, a "Pénzügyi és munkavállalói ismeretek tanítása" című országos képzés-sorozatról beszélget Sallai Éva.

Az értelmező szótár szerint: az apa az a férfi akinek biológiai vagy szociális úton gyermeke van. Fontos szerepe van a gyermekek testi és szellemi fejlődésének, neveltetésének és oktatásának biztosításában. Az apa az anyával együtt megfelelő társadalmi mintákat szolgáltat a gyermekek számára. Ám mindezt sokszor mintha elfelejtenénk, és az édesapák feladatát csupán a család anyagi biztonságának megteremtésében látnánk. Miként vehetnének minél többen részt elég jó apaként a gyermekek nevelésében, a családi életben – erre keresi a választ az Apa Akadémia. A modern apaság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó kezdeményezés alapítója Léder László.

Szabó Lőrinc

Szívszorító filmet készített "Elrabolt évek nyomában " címmel Pilló Ákos, Czank Szilvia és Siket Tibor. A dokumentumfilm főszereplőit- Gyarmati Gézát, Gulyás Károlyt és Balogh Sándort- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből hurcolták el 1944 novemberében malenkij robotra, szovjet lágerekbe. Hárman beszélnek tehát életük meghatározó és keserves időszakáról. A filmben szakértők és fiatalok is megszólalnak, érzékeltetve azt is: az utolsó pillanatban vagyunk , hogy a magyarság történetének egy kínkeserves, drámai időszakát megoszthassuk velük. A beszélgetést annak apropóján adjuk közre ismét, hogy az alkotást a Lakiteleki filmes seregszemle döntőseinek mezőnyében november 7-én vetítik. Friss: Különdíjas az Elrabolt évek nyomában c. dokumentumfilm a Lakiteleki Filmszemlén! Az Eiben István operatőr emlékére meghirdetett XVII. Lakiteleki Filmszemlére krónika, korkép, művelődés, portré, fikciós műsorok kategóriákban lehetett nevezni. A felhívásában kiírt határidőig a Kárpát-medencéből 114 alkotás érkezett. Az előzsűri döntése alapján a filmszemle versenyprogramjába 27 alkotás jutott. A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum különdíját, valamint a Heti Válasz különdíját az Elrabolt évek nyomában c. dokumentumfilmünk kapta! :) A képen Pilló Ákos rendező (jobbra) veszi át a díjakat. (forrás: facebook )

Szereposztás: Fiatal Márton - Szatmári Attila Apa - Epres Attila Anya - Györgyi Anna Rabszolgák: Borbiczki Ferenc és Dunai Tamás Hang - Kaszás Gergő Ének: Leskó Zoltán Szerkesztő: Varga Zoltán Gyártásvezető: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Zene: Győrffy Ákos és Elek Judit Sára Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

1. A Mecséri per történetét olvashatjuk Marossy Endre nemsokára megjelenő könyvében. Az 1956 utáni legnagyobb, 52 vádlottat felvonultató katonaperben első fokon 11 halálos ítéletet hoztak. A per elsőrendű vádlottja Mecséri János ezredes volt. Őt 1958 november 15-én végezték ki. A történész nemrég megjelent Jutadombi történetek c. könyve, a jelen munkának szinte első kötetének tekinthető. Következő műsorunkban a per történetéről beszélget Marossy Endrével Pécsi Krisztina. Ma a jutadombi harcokat elevenítik fel. 2. Vendégünk Engel Mária mesterpedagógus, a Pécsi Tudományegyetem történelem szakos vezetőtanára, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökségi tagja, akivel az egyesület továbbképzéseiről, a "Pénzügyi és munkavállalói ismeretek tanítása" című országos képzés-sorozatról beszélget Sallai Éva.

Leonard Bernstein, a legendás zeneszerző-karmester és zenei ismeretterjesztő aligha téved, amikor nyelvi sajátosságokból eredezteti az egyes nemzetek zenei karakterét. Ami azt illeti, csakugyan nem lehet véletlen, hogy a vokális zeneirodalom bölcsője épp a dallamos olasz nyelv hazájában, Itáliában ringott. Az operáé pedig egyenest Nápolyban, ahol a köznép fiai, halászok és hajósok évszázadok óta zengik áriákat megszégyenítő szenvedéllyel elragadó canzonettáikat. A Zenei Kincsestárban ma nápolyi dalokat hallunk élvonalbeli tenoristák felvételeiről. Az első három canzonetta előadója Giuseppe di Stefano. De Curtis, Costa és Valente egy-egy dalát a Londoni Új Szimfonikus Zenekarral, Iller Pattacini vezényletével adja elő. Bár származására nézve katalán, az olasz dal José Carreras számára is zenei anyanyelv. Lehet-e ez másképp, ha két Tosti-dalt követően a Bajazzók komponistájától, Leoncavallótól énekel egy canzonettát az Angol Kamarazenekarral, Eduardo Muller vezényletével? S ha a dalirodalom olasz termését vesszük számba, elmaradhat-e a mindenki által elsőként idézett O sole mio? Méghozzá a három nagy tenor: Carreras, Pavarotti és Domingo közös előadásában, Zubin Mehta vezényletével, az összevont római és firenzei operazenekar közreműködésével?