Édes Anna
Kosztolányi Dezső regényéből Nagy-Kálózy Eszter olvas fel.
Hangmester: Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Szerkesztő-rendező: E. Román Kata
(20/6.)
Mintegy száz fogvatartott vehetett részt azon a szentmisén, melyet Erdő Péter bíboros, prímás érsek mutatott be a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai részlegében. December 22-én az éjféli misével megegyező liturgiával készülhettek a három fegyintézetből érkezett nők és férfiak Karácsonyra. Összeállításunkban megszólal: Erdő Péter bíboros, prímás; Tóth László diakónus; Ferencik Ernő elítélt és Cséri Zoltán büntetés-végrehajtási dandártábornok, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka.
Pályám emlékezete
szerkesztő: Liptay Katalin
"Mindenkinek őriznie kell azt, amit rábíztak."
Vendég: Ritoók Zsigmond ókortörténész, klasszika filológus
Ritoók Zsigmond a tudós tanár varázslatos mintaképe. Pedagógusként és szaktudósként egyaránt beírta magát a magyar kultúra aranykönyvébe. 88 évesen is munkálkodik, jelenleg Homéroszról szóló könyvének befejezésén dolgozik. Már nem tanít sem középiskolában, sem egyetemen, de a mai napig sokan vallják mesterüknek. A görög valamint a latin nyelv és irodalom tanulmányozása és értelmezése volt élete fő tartalma, ezt a tevékenységet - vallomása szerint - mindig határtalan élvezettel művelte. Tudja, hogy a klasszikus műveltség oktatása, továbbadása végóráit éli és abban látja a megoldást, hogy a tudósok ne csak kutassanak, hanem legyenek jó tolmácsai az örök emberi mondanivalónak, amelyet a görögség és latinság szerzőinek művei tartalmaznak és változatlan erővel sugároznak.
művek és művészek
Szerkesztő: Dvorszky Hedvig és Jálics Kinga
1.Interjú Sunyovszky Sylviával
2. Interjú Dresch Mihállyal (képünkön)
1. Sunyovszky Sylviával a Hermina Szalon vezetőjével beszélgetünk közelmúlt béli és jelenlegi munkáiról, a mai fiatalság elé állítható példaképekről, a Széchenyi-leszármazottakkal közös programjaikról./DH:/
2. Nem lehet rossz év ez, ha az elején Dresch Quartet koncert van – ez olvasható a Fonó Budai Zeneház honlapján. És valóban, január 20-án 20 órától játszik Dresch Mihály muzsikustársaival a Fonóban. /JK/
- A szombathelyi önkormányzat, a Recski Szövetség Nyugat-dunántúli Szervezete és a Szombathelyi Egyházmegye január 12-én kegyeleti megemlékezést tart a doni áttörés 75. évfordulója tiszteletére.
- Természet család békesség, ennek a hármasnak a harmóniájában él hat éve a legközelebbi lakott településtől is távol Paulics Péter és családja.
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Pétery József élete 2.rész
Vendég: Dobos Marianne, író
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
- A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum Gépipari és Informatikai Szakgimnáziumban folyó munkáról, a választható szakirányokról és képzésekről beszélgetünk.
- Ha továbbra sem lesz fagy, félő, hogy az idén a tervezettnél előbb kell elkezdeni a permetezési munkákat.
Istenes Szent János, az újkori betegápolás apostola alapította az Irgalmas rendet. Az egykori magyar rendtartomány legnyugatibb rendháza és kórháza Kismartonban található. Itt ma is szolgál egy magyar szerzetes. Nála járt kollégánk, Szerdahelyi Csongor.
Budapesten a Projekt Galériában nyílottúj kiállítás.Bartos Erika, az elmúlt évtized elhivatott magyar gyermekkönyvírója és illusztrátora. Meséivel megnyugtató, harmonikus világot közvetít. Könyvei a legnépszerűbbek, legkeresettebbek országszerte. A kiállításmegnyitón Balla Ferenc járt.
napi interjú
A Százgyökérű szív címmel január 19-én - Sík Sándor születésének évfordulója alkalmából- összművészeti előadás lesz a Budapesti Történeti Múzeumban a piarista pap-költő műveiből. Az előadást Dóczy Péter színművész állította össze és rendezte, akivel Hámori Kinga beszélget.
kulturális paletta
Vendégünk Várkonyi Csilla, akivel szakrális szobrok felújításáról és legközelebbi falfestéséről is beszélgetünk.
szerkesztő: Zanati Zsófia
Nem csak a keresztény értékek védelméről szól Várkonyi Csilla története, hanem a hitről , kitartásról, türelemről és az elkötelezettségről is. Várkonyi Csillát egyre több faluból, városból hívják a településeken lévő romos vagy rendkívül elhanyagolt állapotú feszületek, keresztek , szakrális szobrok felújítására, szebbé tételére. Mostanában elsősorban Vas megyében végzett ilyen munkát, amelyből szerencsére mindig akad, sőt, nem csak kültéri de beltéri munkákkal is megbízzák. A dekorációs falfestéssel is foglalkozó Várkonyi Csilla közel egy évtizede foglalkozik a keresztek felújításával, de intenzívebben csak tavaly fogott hozzá, ahogyan egy korábbi interjúban mesélte: ezeknek az újjászületése őt is megerősítik a hitében. Emellett újabb falfestéssel is megörvendezteti a gyerekeket, ezúttal a Heim Pál Gyermekkórház Onko-Haematológiai osztálya kis betegeinek gyógyulását elősegítendő, amelyet dr. Péter György főorvossal egyeztetett a közelmúltban. A restaurálási munkákról és a falfestésről is szót váltottunk a mai Akvarellben. (Az alkotóval és munkáival egyébként honlapján is megismerkedhetnek a www.falfestes-wallpainting.hu weboldalon.)
Két középiskolásoknak szóló pályázati felhívást ismerhetnek meg a hallgatók. Az egyiket a Weöres Sándor Színház hirdette meg: mininovellákat várnak a Családom és egyéb állatfajták című felhívásukra. A másik a Berzsenyi Dániel Könyvtáré, az intézmény A vers világa című illusztrációs pályázatával kortárs költők versei alapján készített alkotásokat kér a fiataloktól.
mesés irodalom
Móra Ferenc: Mindenki Jánoskája
Felolvassa: Schnell Ádám
A műsort készítette: Dévény Mária, Biksza Levente, Varga Andrea és E. Román Kata (12/9.)
Móricz Zsigmond: A galamb papné
A regényből Kálloy-Molnár Péter olvas fel.
Hangmester: Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Szerkesztő: E. Román Kata
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna (15/5.)
- Megjelent a kalocsai költő új gyermekverses kötete
- Az Anda Present Kft. kalocsai cég számos elismeréssel gazdagodott 2017-ben, szépen menetelnek felfelé
- Számos családi kapcsolat jellemző a debreceni zenészek között
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Nemzetpolitika - szorítóban. Aspektus - határok nélkül 2002-2017 című könyv kapcsán beszélget a kötet szerzőjével, Gecse Gézával Pécsi Krisztina.
2. Dr. Bardócz László 93 éves gépészmérnök, Karácsony Sándor (1891.jan.10-1952. febr. 2.) egyetemi tanár bibliaóráinak rendszeres hallgatója volt egyetemistaként és fiatal mérnökként, de Karácsony Sándor pedagógiai és filozófiai munkássága nagy hatással volt egész életére. Erről beszélget Sallai Évával.
mesés irodalom
Móra Ferenc: Mindenki Jánoskája
Felolvassa: Schnell Ádám
A műsort készítette: Dévény Mária, Biksza Levente, Varga Andrea és E. Román Kata (12/9.)
kulturális paletta
Vendégünk Várkonyi Csilla, akivel szakrális szobrok felújításáról és legközelebbi falfestéséről is beszélgetünk.
szerkesztő: Zanati Zsófia
Nem csak a keresztény értékek védelméről szól Várkonyi Csilla története, hanem a hitről , kitartásról, türelemről és az elkötelezettségről is. Várkonyi Csillát egyre több faluból, városból hívják a településeken lévő romos vagy rendkívül elhanyagolt állapotú feszületek, keresztek , szakrális szobrok felújítására, szebbé tételére. Mostanában elsősorban Vas megyében végzett ilyen munkát, amelyből szerencsére mindig akad, sőt, nem csak kültéri de beltéri munkákkal is megbízzák. A dekorációs falfestéssel is foglalkozó Várkonyi Csilla közel egy évtizede foglalkozik a keresztek felújításával, de intenzívebben csak tavaly fogott hozzá, ahogyan egy korábbi interjúban mesélte: ezeknek az újjászületése őt is megerősítik a hitében. Emellett újabb falfestéssel is megörvendezteti a gyerekeket, ezúttal a Heim Pál Gyermekkórház Onko-Haematológiai osztálya kis betegeinek gyógyulását elősegítendő, amelyet dr. Péter György főorvossal egyeztetett a közelmúltban. A restaurálási munkákról és a falfestésről is szót váltottunk a mai Akvarellben. (Az alkotóval és munkáival egyébként honlapján is megismerkedhetnek a www.falfestes-wallpainting.hu weboldalon.)
Móricz Zsigmond: A galamb papné
A regényből Kálloy-Molnár Péter olvas fel.
Hangmester: Gera Csilla
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Szerkesztő: E. Román Kata
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna (15/5.)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Nemzetpolitika - szorítóban. Aspektus - határok nélkül 2002-2017 című könyv kapcsán beszélget a kötet szerzőjével, Gecse Gézával Pécsi Krisztina.
2. Dr. Bardócz László 93 éves gépészmérnök, Karácsony Sándor (1891.jan.10-1952. febr. 2.) egyetemi tanár bibliaóráinak rendszeres hallgatója volt egyetemistaként és fiatal mérnökként, de Karácsony Sándor pedagógiai és filozófiai munkássága nagy hatással volt egész életére. Erről beszélget Sallai Évával.
A Zenei Kincsestárban egy olyan kincsesládikót nyitunk fel, amely a komolyzene rajongóinak sokasága számára jelentette a mostani karácsony legizgalmasabb meglepetését. Cecilia Bartoli, a koloratúra-éneklés királynője, a barokk áriák specialistája időről időre előrukkol egy-egy olyan albummal, amely már-már feledésbe merült, ínyencek számára is meglepetéseket tartogató zeneműveket kelt életre. Vivaldi-, Gluck- és Salieri-albuma, a szentpétervári és a római barokk operaházak ritkaságait bemutató lemezei után Bartoli művésznő ezúttal olyan áriákat adott közre, amelyek a korszak igen hamar népszerűvé vélt hangszere, a cselló hangját társítják az operaénekes szólama mellé. És mert az énekes illetve a hangszeres bravúroknak egyaránt Velence volt egyik bölcsőhelye, nem meglepő, hogy a lemez Velence négy óriásának csodálatos szerzeményeivel indul. Halljunk előbb egy részletet Antonio Caldara Nitocri című, 1722-ben bemutatott operájából. Cecilia Bartoli partnerei Sol Gabetta csellóművész, valamint a Cappella Gabetta zenei együttes András Gabetta vezetésével.
Míg az elhangzott Albinoni-operát Bécsben mutatták be Velence zenei exporttermésének részeként, Tomaso Albinoni Aurora születése című operájának a velencei publikum tapsolhatott első ízben 1710-ben.
Domenico Gabrielli elsősorban a Szent Márk székesegyház számára írott, hangszerkíséretes kórusműveiről nevezetes. 1687-ben, Bolognában bemutatott operájában, a Szent Zsigmond, Bologna királyában ugyancsak megfigyelhetjük a visszhanghatás alkalmazását, amely Gabrieli fő védjegyévé vált.
Búcsúzóul a velencei komponisták fejedelme, Antonio Vivaldi 1719-ben, Mantovában színre vitt Titus Manliusából következik Vitellia áriája.