Műsorújság

Hallgasd vissza kedvenc műsoraidat

0:03
irodalmi és versműsorok
vers éjfél után Áprily Lajos versét a szerző előadásában hallhatják.
» bővebben...
0:10
vallási műsorok
Dér Katalin-Jorsits Attila: Beavatás - Márk evangéliuma c. könyvéből Kékesi Enikő olvas fel (30/17.)
» bővebben...
0:30
irodalmi és versműsorok
Móricz Zsigmond: A galamb papné A regényből Kálloy-Molnár Péter olvas fel. Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter Szerkesztő: E. Román Kata Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna (15/6.)
» bővebben...
1:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
1:04
egyéb műsorok
Múlt és jelen Szerkesztő: Dér Katalin
» bővebben...
1:30
egyéb közéleti műsorok
Glóbuszmorzsák Szerkesztő: Radnóti László
» bővebben...
2:00
művészeti műsorok
Színészbejáró Szerkesztő: Molnár Zsuzsanna és Gőbel Ágoston, zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter
“Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik”. - Friedrich Schiller német költő gondolata mai színházi magazinunk mottója. A Színészbejáróban a főszerepet a játék, egész pontosan a drámajáték, a színjátszás és az azt művelő fiatal diákok kapják. Hogy áll ma Magyarországon a diákszínjátszás ügye? Hasznos-e a színjátszás azoknak, akik aztán nem művészeti pályára kerülnek? Ezekre és még sok egyéb kérdésre keressük a választ az Országos Diákszínjátszó Egyesület elnökével, Sárosi Gáborral.
3:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
3:04
egyéb műsorok
válogatás a Szent István Rádió műsorából
» bővebben...
4:00
aktuális és hírműsorok
Új előadásokkal, klubfoglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Vas megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület. A Szent Korona-tan címmel tartottak előadássorozatot Zalaegerszegen. A zalaegerszegi zsidó hitközség “Izrael 70” címmel szervez programsorozatot.
4:30
portré- és riportműsorok
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből Téma: Üldözöttek védelmében - Varga Béla veszprémi egyházmegyés pap tevékenysége Vendég: Dobos Marianne, író Szerkesztő: Soós Viktor Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
» bővebben...
5:00
aktuális és hírműsorok
Megújul a Székesegyházzal szemben lévő késő barokk kori palota, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár épülete. Miért fontos, hogy már a kisgyermeket megismertessük, megszerettessük a mesével? Melyik korosztálynak milyen könyvet válasszunk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ a szakemberekkel.
5:30
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
» bővebben...
6:00
6:01
vallási műsorok
Szerkesztő: Katona István püspök
» bővebben...
6:15
vallási műsorok
Dér Katalin-Jorsits Attila: Beavatás - Márk evangéliuma c. könyvéből Kékesi Enikő olvas fel (30/18.)
» bővebben...
6:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
6:48
publicisztika
Jávor Béla olvassa fel írását
Béla, György Két fontos név ünnepe volt a héten, Béla április 23-án, György 24-én. Nálunk a Béla oly fontos, hogy bárhol a világon Szent György nap április 23-án ünnepeltetik, nálunk Béla kiszorította 24-re. Miért? Mert egykor a Béla nevet (melynek eredete annyira ismeretlen, hogy egyesek szláv gyököt, mások ősmagyar nevet, ismét mások bibliai eredetet vélnek benne felfedezni) egy szóval a Bélát azonosították Adalberttel, aki nem csak Magyarországon, de egész Közép-Európában az egyik legfontosabb hitterjesztő, az Esztergomi Főegyházmegye védőszentje. Cseh, lengyel és szlovák barátainknál Vojtech, Vojciech keresztnévvel azonosították, s ha igaz a legenda, ő keresztelte meg Vajkot. Jogos hát, hogy egy nappal hátrébb sorolja Györgyöt, már csak azért is, mert a magyar nemzetnek négy Béla királya is volt, de György egy sem, s ha összeadjuk e négy Béla uralkodói éveit, rájöhetünk, hogy a legtöbbet trónon e honban a Bélák voltak. S nem is akárkik, bár Vak Béla nehéz sorsát állítólag csak sok bor fogyasztásával viselte el, de III. Béla erős kézzel tette rendbe a haza ügyeit, IV. Béla pedig új honalapítóként a tatárok mai ésszel felfoghatatlan kegyetlenkedése és ország pusztítása után állította talpra a nemzetet. Hogy a Béla nevet mennyire nagyra tartották eleink azt nem azzal kell mérni, hány híres ember volt Béla, mert az lehet véletlen is, de azzal igen, hogy a magyar történelem igazán kiváló férfijai hányan adtak gyermeküknek Béla nevet, mert a gyerek csak kapja a nevet, nincs köze hozzá, de az apa adja a nevet s mert saját fiának mindenki jót akar, hát olyat ad, amit ő is becsül. Széchenyi István első fiának adta a Béla nevet, Vörösmarty Mihály is Béla nevet adott fiának és Bartók Béla első fia is Béla névre hallgatott. Nos, nagyot változott a világ, 2013-ban még 91-ik volt az adott nevek listáján Béla, az elmúlt évben már nem került be az első százba, bezzeg ott van a Kevin, a Dominik. Végül is így lett a név egyre nemesebbé, hiszen ami ritka, az értékes. Én már saját korosztályomban sem találkozom Bélákkal, még kevésbé fiaméban vagy unokáiméban. Nincs sokkal jobb helyzetben a György sem, amely ellentétben a Bélával igazán nemzetközi keresztnév, nincs olyan nyelv, amelyben ne ismernék Georgot, George-t, Jurijt, Jiri-t, Jerzyt, Giorgio-t vagy Jorge-t. Szent György, aki valaha megölte a szüzeket elfogyasztó Sárkányt nem csak a mindenkori lovag mintaképe, de a rosszat legyőzni tudó Erő szimbóluma is. Ő a keleti és a nyugati kereszténység összefogója is, hiszen mindkét egyház elismeri és ünnepli. Amíg Magyarországon Béláról csak Bélatelep neveztetett el, addig Dunaszentgyörgytől Jászalsószentgyörgyig, Iszkaszentgyörgytől Borsodszentgyörgyig számtalan helység viseli Szent György nevét, aki nem csak városoknak, Barcelonának, Moszkvának, Londonnal, Genovának, Isztambulnak és Bejrútnak, de több országnak is védőszentje. Így Angliának, Portugáliának, Litvániának, Görögországnak, Grúziának is. Ne felejtsük, hogy az ország egyik legszebb hegye a Balaton-felvidéken is Szent György nevét viseli, mint ahogy nemzetünk egyetlen olyan Nobel-díjasa is, aki itthoni működéséért kapta e jeles kitüntetést. Valaha Szent György napján hajtották ki az állatokat és 1740 óta mindig Szent György napján ugyanabba a könyvbe rajzolják be Kőszegen a szőlő hajtását, vagy ahogy ők mondják „jövését”. E napon hajnalban az asszonyoknak harmatot kellett szedni és ezzel kenyeret sütni. E nap vetették a gyógyfüveket. A Szent György napja előtti mennydörgés jó termést jósolt. Szent György igazi tavaszkezdő ünnep volt, amikor már visszahozhatatlanul itt a tavasz, ahogy a mondás tartotta: Szent György napján már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. Sajnos baráti körömben már egy György sincsen, elmentek sorban a lovagszent után, hiányoznak, mint Gyuri, aki a Peloponészoszi félsziget egy kis falujában volt kertészmérnök, és aki éveken át volt nyaralásaink kedves barátja volt, vagy a KÉSZ-t velünk együtt alapító George, akit érdekes mód mindenki így hívott, sőt Erdélyi Zsuzsa néni Giorgio-nak, szeretetre méltó barát volt. Hol van már az a gimnáziumi tanárom, aki másodév végén 3-t adott fizikából s ezért neki köszönhetem, hogy nem lettem orvos és ezt őszintén köszönöm. Már két éve, hogy az öröklétbe aludta magát a magyar történelem és kultúra reprezentánsa, akivel az Apostolok asztaltársaságban havonta egyszer együtt vacsoráztunk. Hová lett a sok Gyuri, Gyurka, Gyuri bácsi? Gondoljunk hát jó szívvel e két név viselőire, becsüljük és köszöntsük fel őket, mint egyre ritkuló emberfajta tagjait és az se baj, ha kinyitunk egy palack Szent György hegyi olaszrizlinget és koccintunk minden Béla és György egészségére egy pohárral. Ezt teszi és kívánja e jegyzet szerzője, Jávor Béla György.
6:52
7:00
vallási műsorok
közvetítés Budapestről, a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomból
» bővebben...
7:30
7:30
aktuális és hírműsorok
közlekedés, lapszemle, sport, műsorajánló
» bővebben...
7:50
ismeretterjesztő műsorok
Szerkesztő: Kövér Tamás
» bővebben...
8:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
8:08
aktuális és hírműsorok
Madarassy István szobrász és ötvösművész Dante bűvöletében - az Isteni színjáték szoborképei című kiállítása
A művésszel, a Kákonyi Asztrik Kortárs Galéria vezetőjével, Keppel Dániellel és Lukovits Milán ferences iskolaigazgatóval Szerdahelyi Csongor beszélgetett.
8:17
aktuális és hírműsorok
Somogy szerte benépesültek a vízpartok. Tavasz köszöntő öröm pecát és horgászsulit is szerveztek a napokban.
A kaposvári tavak partjáról Gulyás Lóránt küldött tudósítást.
8:23
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
8:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
8:43
aktuális és hírműsorok
25 éves a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.
Tóth János András összeállítása.
8:52
aktuális és hírműsorok
napi interjú
» bővebben...
9:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
9:04
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta Szerkesztő: Gerbei Anita
Elvarázsolt sziget- interaktív kiállítás a Vajdahunyadvárban
9:30
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin Szerkesztő: Kotroczó Dóra Zenei szerkesztő: Elek Judit
A SCIndikátor tudományos tehetségkutató verseny győztesei bebizonyították, hogy lehet érdekesen, sőt szórakoztatóan beszélni a tudomány bármely területéről. Utazás a részecskefizika, a terápiás célú oktatás és a dendrokronológia világába.
10:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
10:04
aktuális és hírműsorok
szombathelyi összeállítás Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Május elsején avatják boldoggá Szombathelyen Brenner Jánost. A szertartás részleteiről Székely János megyéspüspök beszél.
10:30
gyermek- és ifjúsági műsorok
mesés irodalom Rigó Béla: Boldog mese Szereplők: Egri Bálint, Figeczky Bence, Fesztbaum Béla, Huzella Júlia A hangfelvételt Liszkai Károly és Gera Csilla készítette. Zeneszerző: Huzella Péter Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (14/5.)
Zenei közreműködők: Barvich Iván, Szőke Péter, Lázár Zsigmond, Vernyik Szilárd, Huzella Péter, Klemente Gábor Segédszerkesztő: Göbel Ágoston Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig Gyártásvezető: Varga Zita Szerkesztő: Zanati Zsófia
11:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
11:04
egyéb közéleti műsorok
Szerkesztő: Csuth Judit
Doró Viktória, a ReCity online környezetvédelmi magazin főszerkesztője a vendégünk.
11:30
zenei műsorok
Zenekari műhely - a 25 éves Budafoki Dohnányi Zenekarról Szerkesztő-műsorvezető: Magyar Kornél
» bővebben...
12:00
12:04
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
12:08
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
» bővebben...
12:30
zenei műsorok
zenei közelkép Műsorvezető: Juhász Előd
» bővebben...
12:45
zenei műsorok
népzenei műsor
» bővebben...
13:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
13:04
zenei műsorok
Takáts Eszter felvételeiből válogat a szerkesztő: Máry Szabó Eszter.
» bővebben...
13:30
irodalmi és versműsorok
Virágos katona Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata (25/5.)
» bővebben...
14:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
14:04
egyéb műsorok
válogatás a Szent István Rádió műsorából
» bővebben...
15:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
15:04
egyéb műsorok
Ez volt a XX. század Koalíciós hadvezetés Pollmann Ferenc hadtörténészt E. Román Kata kérdezi.
» bővebben...
15:30
aktuális és hírműsorok
- Táncházzal színesített Hagyományőrző napra készül Kalocsa a hosszú hétvégén - Testvérvárosi majálist rendez Kalocsa
» bővebben...
16:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
16:04
ismeretterjesztő műsorok
Blende Szerkesztő: Zanati Zsófia
» bővebben...
16:30
zenei műsorok
Szerkesztő: Csiba Lajos
» bővebben...
17:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
17:04
portré- és riportműsorok
Közéleti beszélgetések Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
1. Külpolitikai összefoglaló. Szerkesztő: Pozsgai Nóra. Magasfeszültség Észak-Irországban. Mit hoz a Brexit: erősebb határokat? Nemzeti újraegyesítést? Szakértőnk Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa. Sárm-hadművelet. Emmanuel Macron francia elnök a héten az Egyesült Államokban tárgyalt. A fő témák között szerepelt az iráni atomegyezmény, Szíria, és a klímaegyezmény kérdése. A francia államfőt kitüntetett figyelemmel és nagy pompával fogadták. Az elnökfeleségek is kitettek magukért, már ami a ruhákat illeti. Mit jelentenek a szimbólumok, és milyen jelentősége van a találkozónak Európa szempontjából? A Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, Szűcs Anita Franciaország-szakértőt kérdezzük. 2. T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanárral (foto MTA), Erdélyi János (1814-1868), a reformkori magyar irodalom nagy alakjának unokájával, az Erdélyi János Napok kapcsán az Erdélyi család történetéről és arról beszélgetünk, hogyan hatott személyes életére nagyapja és édesapja, Erdélyi Pál (1864-1936) irodalomtörténész, egyetemi tanár munkássága.Mit jelent számára, hogy "A név kötelez!" Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
18:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
18:04
szolgáltató és életviteli műsorok
családi magazin Szerkesztő: Kotroczó Dóra Zenei szerkesztő: Elek Judit
A SCIndikátor tudományos tehetségkutató verseny győztesei bebizonyították, hogy lehet érdekesen, sőt szórakoztatóan beszélni a tudomány bármely területéről. Utazás a részecskefizika, a terápiás célú oktatás és a dendrokronológia világába.
18:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
19:00
19:32
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
19:35
gyermek- és ifjúsági műsorok
mesés irodalom Rigó Béla: Boldog mese Szereplők: Egri Bálint, Figeczky Bence, Fesztbaum Béla, Huzella Júlia A hangfelvételt Liszkai Károly és Gera Csilla készítette. Zeneszerző: Huzella Péter Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (14/5.)
Zenei közreműködők: Barvich Iván, Szőke Péter, Lázár Zsigmond, Vernyik Szilárd, Huzella Péter, Klemente Gábor Segédszerkesztő: Göbel Ágoston Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig Gyártásvezető: Varga Zita Szerkesztő: Zanati Zsófia
20:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
20:04
irodalmi és versműsorok
vallomások irodalomról, művekről, szerzőkről Tóth Sándor műsora
Beszélgetés Zsille Gáborral Vasadi Péterről, 2. rész
20:15
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
20:20
publicisztika
Jávor Béla olvassa fel írását
Béla, György Két fontos név ünnepe volt a héten, Béla április 23-án, György 24-én. Nálunk a Béla oly fontos, hogy bárhol a világon Szent György nap április 23-án ünnepeltetik, nálunk Béla kiszorította 24-re. Miért? Mert egykor a Béla nevet (melynek eredete annyira ismeretlen, hogy egyesek szláv gyököt, mások ősmagyar nevet, ismét mások bibliai eredetet vélnek benne felfedezni) egy szóval a Bélát azonosították Adalberttel, aki nem csak Magyarországon, de egész Közép-Európában az egyik legfontosabb hitterjesztő, az Esztergomi Főegyházmegye védőszentje. Cseh, lengyel és szlovák barátainknál Vojtech, Vojciech keresztnévvel azonosították, s ha igaz a legenda, ő keresztelte meg Vajkot. Jogos hát, hogy egy nappal hátrébb sorolja Györgyöt, már csak azért is, mert a magyar nemzetnek négy Béla királya is volt, de György egy sem, s ha összeadjuk e négy Béla uralkodói éveit, rájöhetünk, hogy a legtöbbet trónon e honban a Bélák voltak. S nem is akárkik, bár Vak Béla nehéz sorsát állítólag csak sok bor fogyasztásával viselte el, de III. Béla erős kézzel tette rendbe a haza ügyeit, IV. Béla pedig új honalapítóként a tatárok mai ésszel felfoghatatlan kegyetlenkedése és ország pusztítása után állította talpra a nemzetet. Hogy a Béla nevet mennyire nagyra tartották eleink azt nem azzal kell mérni, hány híres ember volt Béla, mert az lehet véletlen is, de azzal igen, hogy a magyar történelem igazán kiváló férfijai hányan adtak gyermeküknek Béla nevet, mert a gyerek csak kapja a nevet, nincs köze hozzá, de az apa adja a nevet s mert saját fiának mindenki jót akar, hát olyat ad, amit ő is becsül. Széchenyi István első fiának adta a Béla nevet, Vörösmarty Mihály is Béla nevet adott fiának és Bartók Béla első fia is Béla névre hallgatott. Nos, nagyot változott a világ, 2013-ban még 91-ik volt az adott nevek listáján Béla, az elmúlt évben már nem került be az első százba, bezzeg ott van a Kevin, a Dominik. Végül is így lett a név egyre nemesebbé, hiszen ami ritka, az értékes. Én már saját korosztályomban sem találkozom Bélákkal, még kevésbé fiaméban vagy unokáiméban. Nincs sokkal jobb helyzetben a György sem, amely ellentétben a Bélával igazán nemzetközi keresztnév, nincs olyan nyelv, amelyben ne ismernék Georgot, George-t, Jurijt, Jiri-t, Jerzyt, Giorgio-t vagy Jorge-t. Szent György, aki valaha megölte a szüzeket elfogyasztó Sárkányt nem csak a mindenkori lovag mintaképe, de a rosszat legyőzni tudó Erő szimbóluma is. Ő a keleti és a nyugati kereszténység összefogója is, hiszen mindkét egyház elismeri és ünnepli. Amíg Magyarországon Béláról csak Bélatelep neveztetett el, addig Dunaszentgyörgytől Jászalsószentgyörgyig, Iszkaszentgyörgytől Borsodszentgyörgyig számtalan helység viseli Szent György nevét, aki nem csak városoknak, Barcelonának, Moszkvának, Londonnal, Genovának, Isztambulnak és Bejrútnak, de több országnak is védőszentje. Így Angliának, Portugáliának, Litvániának, Görögországnak, Grúziának is. Ne felejtsük, hogy az ország egyik legszebb hegye a Balaton-felvidéken is Szent György nevét viseli, mint ahogy nemzetünk egyetlen olyan Nobel-díjasa is, aki itthoni működéséért kapta e jeles kitüntetést. Valaha Szent György napján hajtották ki az állatokat és 1740 óta mindig Szent György napján ugyanabba a könyvbe rajzolják be Kőszegen a szőlő hajtását, vagy ahogy ők mondják „jövését”. E napon hajnalban az asszonyoknak harmatot kellett szedni és ezzel kenyeret sütni. E nap vetették a gyógyfüveket. A Szent György napja előtti mennydörgés jó termést jósolt. Szent György igazi tavaszkezdő ünnep volt, amikor már visszahozhatatlanul itt a tavasz, ahogy a mondás tartotta: Szent György napján már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. Sajnos baráti körömben már egy György sincsen, elmentek sorban a lovagszent után, hiányoznak, mint Gyuri, aki a Peloponészoszi félsziget egy kis falujában volt kertészmérnök, és aki éveken át volt nyaralásaink kedves barátja volt, vagy a KÉSZ-t velünk együtt alapító George, akit érdekes mód mindenki így hívott, sőt Erdélyi Zsuzsa néni Giorgio-nak, szeretetre méltó barát volt. Hol van már az a gimnáziumi tanárom, aki másodév végén 3-t adott fizikából s ezért neki köszönhetem, hogy nem lettem orvos és ezt őszintén köszönöm. Már két éve, hogy az öröklétbe aludta magát a magyar történelem és kultúra reprezentánsa, akivel az Apostolok asztaltársaságban havonta egyszer együtt vacsoráztunk. Hová lett a sok Gyuri, Gyurka, Gyuri bácsi? Gondoljunk hát jó szívvel e két név viselőire, becsüljük és köszöntsük fel őket, mint egyre ritkuló emberfajta tagjait és az se baj, ha kinyitunk egy palack Szent György hegyi olaszrizlinget és koccintunk minden Béla és György egészségére egy pohárral. Ezt teszi és kívánja e jegyzet szerzője, Jávor Béla György.
20:30
egyéb kulturális műsorok
kulturális paletta Szerkesztő: Gerbei Anita
Elvarázsolt sziget- interaktív kiállítás a Vajdahunyadvárban
21:00
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
21:04
egyéb műsorok
Ez volt a XX. század Koalíciós hadvezetés Pollmann Ferenc hadtörténészt E. Román Kata kérdezi.
» bővebben...
21:30
irodalmi és versműsorok
Virágos katona Gion Nándor regényéből Seress Zoltán olvas fel. Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Dramaturg: Sárospataki Zsuzsanna Rendező: E. Román Kata (25/5.)
» bővebben...
22:20
vallási műsorok
Felolvassa: Varga László
» bővebben...
22:30
aktuális és hírműsorok
» bővebben...
22:34
portré- és riportműsorok
Közéleti beszélgetések Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
1. Külpolitikai összefoglaló. Szerkesztő: Pozsgai Nóra. Magasfeszültség Észak-Irországban. Mit hoz a Brexit: erősebb határokat? Nemzeti újraegyesítést? Szakértőnk Szabó Barnabás, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa. Sárm-hadművelet. Emmanuel Macron francia elnök a héten az Egyesült Államokban tárgyalt. A fő témák között szerepelt az iráni atomegyezmény, Szíria, és a klímaegyezmény kérdése. A francia államfőt kitüntetett figyelemmel és nagy pompával fogadták. Az elnökfeleségek is kitettek magukért, már ami a ruhákat illeti. Mit jelentenek a szimbólumok, és milyen jelentősége van a találkozónak Európa szempontjából? A Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, Szűcs Anita Franciaország-szakértőt kérdezzük. 2. T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanárral (foto MTA), Erdélyi János (1814-1868), a reformkori magyar irodalom nagy alakjának unokájával, az Erdélyi János Napok kapcsán az Erdélyi család történetéről és arról beszélgetünk, hogyan hatott személyes életére nagyapja és édesapja, Erdélyi Pál (1864-1936) irodalomtörténész, egyetemi tanár munkássága.Mit jelent számára, hogy "A név kötelez!" Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
23:30
zenei műsorok
szerkesztő: Marton Árpád
Jean-Pierre Rampal és a Paillard Kamarazenekar ma az 1759 és 1803 közt élt Francois Devienne fuvolakoncertjeiből játszik. Devienne egy szegény szíjgyártó gyermeke volt. Zenei tehetsége már tízéves korában megmutatkozott, amikor misét komponálta harmóniumra és fuvolára. Kivételes tehetsége hamarosan Párizsba vezeti, ahol hamarosan a zenei szalonok és koncertpódiumok ünnepelt vendége lesz. Hallgatóit elbűvöli kivételesen érzékeny játéka, szerzeményeit pedig a legnagyobbakéval említik egy sorban. Stílusára és kompozíciós igényességére mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik versenyművét egy ideig Mozart szerzeményeként tartották számon. Elsőként a 8., G-dúr fuvolaversenyt halljuk. Búcsúzóul a nyitó Allegro szólal meg Devienne 5., G-dúr fuvolaversenyéből.