Műsorújság

Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész, a Nemzet művésze. Szervátiusz Tibor 1930-ban Kolozsváron született, 1977 óta Budapesten élt és alkotott. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. Munkásságáért egyebek mellett a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével, Kossuth-díjjal és Magyar Örökség díjjal tüntették ki. 2015-ben kapta meg a Nemzet művésze címet. Megadatott nekünk, hogy több alkalommal is elfogadta meghívásunkat. Bejött stúdiónkba a Magyar Katolikus Rádióba. Beszélgethettünk vele. Mostantól találkozásaink fájó, szép emlékké nemesültek. Idézzük fel legutóbbi beszélgetésünket, amelynek rajta kívül résztvevője volt felesége, Szervátiusz Klára is.

65 éves zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola. A Göcseji múzeum ezen a nyáron is kínál elfoglaltságot a fiataloknak, táborok formájában. A digitális világ volt a témája a Budapesti Gazdasági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának Közgazdász Délutánjának.

Gondolták volna, hogy szakemberek már egy kisgyermek testszerkezetéből meg tudják állapítani, hogy a fiatal a jövőben milyen sportágban jeleskedhet? Erről és az antropológiai mérésekről lesz szó a műsorban.

Mai műsorunkban gyermekelőadásokról, egy, a közelmúltban egy magyar olimpikonról elnevezett kisbolygóról és a 4. Egyházzenei Fesztiválról is beszámolunk Önöknek. Adásunkat az idén 25 éves Magyar Egészségügyi Társasággal kezdjük.

Szombathely késő barokk kori tere és a köré épített épületek a város első püspökének, Szily Jánosnak köszönhetők. A püspök kinevezését követően Szombathelyre hívta Hefele Menyhért osztrák építészt, hogy a püspöki székhelyhez méltó környezetet megtervezze. A mai Mindszenty tér épületeit mutatjuk be.

Ma Szulák Andrea, a Balázs Elemér Group, Lakatos Krisztián és Micheller Myrtill felvételei forognak.

Hogyan látja egy Budapesten felnőtt, kulturális területen dolgozó fiatal az értelmi fogyatékkal élő emberek titokzatos és zártnak tűnő világát? "Mert mi nem tudunk írni és olvasni" – ezen a címen jelent meg rádiónk korábbi munkatársának, Borbély T. Andrásnak kötete, napló-jegyzete németországi, értelmi sérült emberekkel töltött évéről. A Down-szindrómások, autisták, enyhe és súlyos értelmi fogyatékosok, epilepsziások között van, aki tolószékben ül, van, akit pelenkázni kell, de van, aki egyedül jár bevásárolni. Ami közös bennük: egyikük sem lenne képes az önálló életre. Ezért élnek és dolgoznak egy speciális farmon a gondozóikkal és azok családjával.

Akik Budapestet építették 3.0 Építészet és ízlés a 19. századi iparosoktatásban. Ezen a címen látható kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, itt barangolunk mai Architek-Túránkban. Emblematikus épületek és építkezések – többek között a millenniumi földalatti munkálatait ábrázoló képek – mellett a kiállítás a várost fizikailag, kétkezi munkával építő iparosok szempontjából mutatja be Budapest történetének ezen időszakát. A kurátorral, Katona Júliával jártunk a tárlaton.

1. Nógrády Kiss Magdolna festőművésszel a művészetéről, ábrázolási módjairól, a művészeti oktatásról, nevelésről beszélget Pécsi Krisztina. 2. Bíró László tábori püspökkel, az MKPK családreferensével és Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával, a május 11-én és 12-én Szőlősgyörökön rendezett V. Göre Gábor Humorkonferenciát követően Gárdonyi Géza humoráról, az örömről, az ünnepekről és a bor szakralitásáról Sallai Éva beszélgetett.

Mai műsorunkban gyermekelőadásokról, egy, a közelmúltban egy magyar olimpikonról elnevezett kisbolygóról és a 4. Egyházzenei Fesztiválról is beszámolunk Önöknek. Adásunkat az idén 25 éves Magyar Egészségügyi Társasággal kezdjük.

Hubert Ildikó mesél Bazsonyi Arany festőművészről, 2. rész

Hogyan látja egy Budapesten felnőtt, kulturális területen dolgozó fiatal az értelmi fogyatékkal élő emberek titokzatos és zártnak tűnő világát? "Mert mi nem tudunk írni és olvasni" – ezen a címen jelent meg rádiónk korábbi munkatársának, Borbély T. Andrásnak kötete, napló-jegyzete németországi, értelmi sérült emberekkel töltött évéről. A Down-szindrómások, autisták, enyhe és súlyos értelmi fogyatékosok, epilepsziások között van, aki tolószékben ül, van, akit pelenkázni kell, de van, aki egyedül jár bevásárolni. Ami közös bennük: egyikük sem lenne képes az önálló életre. Ezért élnek és dolgoznak egy speciális farmon a gondozóikkal és azok családjával.

1. Nógrády Kiss Magdolna festőművésszel a művészetéről, ábrázolási módjairól, a művészeti oktatásról, nevelésről beszélget Pécsi Krisztina. 2. Bíró László tábori püspökkel, az MKPK családreferensével és Keller Péterrel, Gárdonyi Géza dédunokájával, a május 11-én és 12-én Szőlősgyörökön rendezett V. Göre Gábor Humorkonferenciát követően Gárdonyi Géza humoráról, az örömről, az ünnepekről és a bor szakralitásáról Sallai Éva beszélgetett.

A Múzeumok Világnapjának estéjén muzeális értékű, mégsem élettelen muzsikákkal várjuk Önöket. Az ünnepelt mezzoszoprán díva, a barokk éneklés specialistája, Cecilia Bartoli Sol Gabetta csellóvirtuóz és az Andrés Gabetta vezette barokk együttes, a Cappella Gabetta társaságában olyan kincseket adott közre, amelyeken az énekszó és a cselló valódi kettős gyanánt szólaltatja meg az emberlélek érzéseit. És bár lemezük címe: Dolce Duello voltaképp párviadalra, édes mérkőzésre utal, megfelelően a korabeli hangversenytermek gyakorlatának, amely versengés gyanánt tekintett az előadók bravúrjaira, csekély változtatással új értelmet kölcsönözhetünk neki. Dolce duetto, magyarul édes kettesként a cím az emberi hang és a cselló tónusának összesimulására utal. A komponisták alighanem ekként tekintettek a szólamokra. Mint az Händel 1739-ben bemutatott, híres Szent Cecília-ódájából is kitetszik. Händel után következzék a velencei zene Vivaldi árnyékában is tündöklő óriása, Antonio Caldara. Cecilia Bartoli az 1724-ben, Bécsben bemutatott Caldara-operából, A mongol fejedelemből énekel. Búcsúzóul ismét London és ismét egy Händel-ária. 1734-ben, Londonban mutatták be az Ariadné Krétán című mitológiai kantátát. Ebből halljuk Alceste áriáját.