Műsorújság

Megyesi Schwartz Lúcia a Magyar Állami Operaház magánénekese. Énekelte például Carment Németországban, Japánban, vagy Rossini Hamupipőkéjének címszerepét a philadelphiai operában, hogy csak néhányat említsünk szerepei közül. Mai műsorunkban nemcsak sikerről, karrierről beszélgetünk. Szó lesz a közösség és a nagycsalád erejéről, hitről és a hivatás szépségéről is.

Közönségtalálközó a Magyar Katolikus Rádióval. Vendégeink: Hodász András atya (plébániai kormányzó; Bp - Angyalföldi Szent Mihály Plébánia) Martí Zoltán (főszerkesztő; 777blog)

Zalaegerszeg polgármesterét, Balaicz Zoltánt a városi képviselő-testület legutóbbi ülésén hozott döntésekről kérdezzük. Nyugodtnak és sikeresnek ítélték a 19. Savaria Történelmi Karnevált a szervezők.

Autógyárak Magyarországon Elektromos autó - olcsó lesz az elektromos üzemanyag?

- A zalaegerszegi képviselő-testület legutóbbi ülésén hozott döntésekről beszélgetünk Balaicz Zoltán polgármesterrel - Ambrus Lajos József Attila-díjas író a Vas megyei Egyházashetyén telepedett le. Birtoka igazi tündérkert, és egy ideje már saját bort is palackoz. A gazdálkodás mellett szerzői, szerkesztői tevékenységét se hanyagolja el.

Assisi Szent Ferenc ünnepén és a Teremtés hetében a világot most nem a politika és a gazdaság, hanem a teremtett világ állapota szempontjából figyeljük. Szakértőnk Szőke Diána, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, akinek egyik szakterülete a fenntartható fejlődés; és Nobilis Márió katolikus pap, teológus, az ökoteológia szakértője. Fotó: teremtesvedelem.hu

Harminc év boldogság címen határon innen és túl koncertezik a Csík Zenekar. A jubileumi fellépésekről és az elmúlt három évtizedről is kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Csík Zenekar brácsását. „Hullámzó vizeken kereszt” címmel Nagy Gáspárra emlékezve a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba érkezett nemrég a Gimnázium egykori diákja életének, életművének fotótárlata. A vándorkiállítás Nagy Gáspár születésének közelgő 70. évfordulójára tervezett rendezvények első lépése. A várható programokról és arról is kérdeztük Gergelyi Ferencet, hogy mi látható a Pannonhalmán látható tárlaton.

A Katolikus Társadalmi napok teremtésvédelmi konferenciáján láthatták az érdeklődők Berta Gábor képeit, aki sajátos nézőpontján át vezeti a szemlélőt, hogy felhívja a figyelmet a természet csodájára, védelmének fontosságára. Cívil foglalkozása mellett szenvedélye a fotózás. Szeret utazni, a természetközelség tevékenységének meghatározója, főleg tájak ihlették meg képeit, de annak legapróbb részleteit is egyénien látja és láttatja meg. Isten teremtett világát dicsérő, gyönyörű fotóit szívvel-lélekkel készíti. A főként hazánkban készült, az ország természeti szépségeit bemutató képeiről a tárlaton beszélgettünk.

Egyházashetyén nyitotta meg a Szent Jakab Szociális Központot a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. Megváltozott munkaképességű pszichiátriai és szenvedélybetegséggel küzdő embereknek kínálnak itt nappali ellátást, illetve a későbbiekben munkalehetőséget is.

Mai vendég Kész Petra jazz énekesnő, zeneszerző, zenekarvezető, a Cymbal Rush formáció alapítója.

Szereplők: A hallei kirurgus - Dunai Tamás Dorothea, a felesége - Ruttkay Laura A Gyermek, Georg, a fiuk - Császár Réka Katharina, cseléd a kirurgusék házában - Szirtes Ági Matthäus mester - Lukács Sándor Krieger, udvari karmester - Schnell Ádám A weissenfelsi herceg - Széles Tamás A hercegné - Ónodi Eszter Martin mester - Borbiczki Ferenc Vinzentius úr - Egri Bálint Asszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita

Három testvér a Nagy Háborúban a Hódmezővásárhelyi tanyavilágból. Ez a címe annak a dolgozatnak, melyet Benyhe Zsuzsanna okleveles vegyész, a Magyar Néprajzi Társaság Gyűjtütagozata tagja írt. Azokat a leveleket dolgozta fel, melyeket nagyapja és nagyapja testvérei küldtek haza az I. Világháborúból. A levelek érdekességeiről, tanúságairól beszél Benyhe Zsuzsanna.

- Ideiglenes forgalmirend-változások lesznek a debreceni őszi nagyvásár miatt - Koraszülöttek ápolását segítő eszközt adományoztak a klinikán

Úgy gondolom,Tordai Teri és Esztergályos Cecília színházi és filmes szerepeinek felsorolása kevésbé érdekli a hallgatókat. Azt elolvashatják az interneten. Sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy új Kossuth-díjasaink milyen emberek. Ahogyan mesélnek, az az izgalmas – hiszen a rádió erre nagyszerű lehetőséget ad. A két színésznő meglehetősen különböző személyiség. Nem hasonlítanak cseppet sem egymásra. Csak abban, hogy árad belőlük a szeretet, meg abban, hogy nagyon őszinték. A korukról és mindennapi gondjaikról úgy fogalmaznak, mint amikor barátnők összefutnak az utcasarkon. Most az Újszínház tagjaiként a Zserbótangó című előadásban együtt vannak a színpadon elejétől a végéig. Lelkesen beszélnek mindketten az előadásról. No meg arról, hogy hosszabb szünet után most lesz műsoron újra a Zserbótangó, és úgy érzik, sok szöveg kiesett a fejükből. Mégsem rohantak a próba után haza szerepet tanulni, hanem leültünk hármasban a színház üres büféjében és beszélgettünk.

A Katolikus Társadalmi napok teremtésvédelmi konferenciáján láthatták az érdeklődők Berta Gábor képeit, aki sajátos nézőpontján át vezeti a szemlélőt, hogy felhívja a figyelmet a természet csodájára, védelmének fontosságára. Cívil foglalkozása mellett szenvedélye a fotózás. Szeret utazni, a természetközelség tevékenységének meghatározója, főleg tájak ihlették meg képeit, de annak legapróbb részleteit is egyénien látja és láttatja meg. Isten teremtett világát dicsérő, gyönyörű fotóit szívvel-lélekkel készíti. A főként hazánkban készült, az ország természeti szépségeit bemutató képeiről a tárlaton beszélgettünk.

Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez

Harminc év boldogság címen határon innen és túl koncertezik a Csík Zenekar. A jubileumi fellépésekről és az elmúlt három évtizedről is kérdeztük Kunos Tamás Kossuth-díjas népzenészt, a Csík Zenekar brácsását. „Hullámzó vizeken kereszt” címmel Nagy Gáspárra emlékezve a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba érkezett nemrég a Gimnázium egykori diákja életének, életművének fotótárlata. A vándorkiállítás Nagy Gáspár születésének közelgő 70. évfordulójára tervezett rendezvények első lépése. A várható programokról és arról is kérdeztük Gergelyi Ferencet, hogy mi látható a Pannonhalmán látható tárlaton.

Három testvér a Nagy Háborúban a Hódmezővásárhelyi tanyavilágból. Ez a címe annak a dolgozatnak, melyet Benyhe Zsuzsanna okleveles vegyész, a Magyar Néprajzi Társaság Gyűjtütagozata tagja írt. Azokat a leveleket dolgozta fel, melyeket nagyapja és nagyapja testvérei küldtek haza az I. Világháborúból. A levelek érdekességeiről, tanúságairól beszél Benyhe Zsuzsanna.

Szereplők: A hallei kirurgus - Dunai Tamás Dorothea, a felesége - Ruttkay Laura A Gyermek, Georg, a fiuk - Császár Réka Katharina, cseléd a kirurgusék házában - Szirtes Ági Matthäus mester - Lukács Sándor Krieger, udvari karmester - Schnell Ádám A weissenfelsi herceg - Széles Tamás A hercegné - Ónodi Eszter Martin mester - Borbiczki Ferenc Vinzentius úr - Egri Bálint Asszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita

Úgy gondolom,Tordai Teri és Esztergályos Cecília színházi és filmes szerepeinek felsorolása kevésbé érdekli a hallgatókat. Azt elolvashatják az interneten. Sokkal inkább arra kíváncsiak, hogy új Kossuth-díjasaink milyen emberek. Ahogyan mesélnek, az az izgalmas – hiszen a rádió erre nagyszerű lehetőséget ad. A két színésznő meglehetősen különböző személyiség. Nem hasonlítanak cseppet sem egymásra. Csak abban, hogy árad belőlük a szeretet, meg abban, hogy nagyon őszinték. A korukról és mindennapi gondjaikról úgy fogalmaznak, mint amikor barátnők összefutnak az utcasarkon. Most az Újszínház tagjaiként a Zserbótangó című előadásban együtt vannak a színpadon elejétől a végéig. Lelkesen beszélnek mindketten az előadásról. No meg arról, hogy hosszabb szünet után most lesz műsoron újra a Zserbótangó, és úgy érzik, sok szöveg kiesett a fejükből. Mégsem rohantak a próba után haza szerepet tanulni, hanem leültünk hármasban a színház üres büféjében és beszélgettünk.

A Hungaroton nemrégiben adta közre kiváló fuvolaművészünk, Ittzés Gergely ritkaság számba menő lemezsorozatát, amelyen a művész enciklopédikus teljességre törekedve mutatja be hangszere irodalmát a barokktól a modern zeneművészetig. Ma az ötödik lemezről játszunk le egy felvételt, méghozzá egy különös sorsú szerzeményt. Szergej Prokofjev 94-es opusszámú, D-dúr szonátája hangzik föl hamarosan, amely meglehetős népszerűségre tett szert a hangversenypódiumon, csakhogy nem a szerző által eredetileg elképzelt formában. Történt ugyanis, hogy az 1943-ban fuvolára és zongorára szerzett alkotás annyira megtetszett a világhírű orosz hegedűművésznek David Ojsztrakhnak, hogy kijárta Prokofjevnél, készítsen számára egy hegedű-zongora változatot. Már ez a tény is arra vall, hogy Prokofjev minden tekintetben „nagykorúsította” a fuvolát, mint amely képes egy nagyszabású, klasszikus arányú szonáta gondolatainak kifejezésére. Csakhogy a D-dúr szonáta rendhagyó története itt még nem ért véget. A jelek szerint Prokofjev, miközben nem változtatott a zongorakíséreten, megragadva a kínálkozó lehetőséget, olyan módosításokat is eszközölt a fuvola szólamában, amelyek nem egyszerűen a fuvola és a hegedű eltérő játéklehetőségeiben lelik magyarázatukat, hanem sokkal inkább arra utalnak, hogy a komponista továbbgondolta az eredeti mű tematikus tartalmait. Így esett, hogy amikor a világhírű francia fuvolavirtuóz, Jean-Pierre Rampal lemezre vette a szerzeményt, nem az eredeti fuvolás változathoz tért vissza, hanem Prokofjevvel egyeztetve beemelt a műbe jó pár olyan elemet, amely addig csak a hegedűs változatban volt föllelhető. Újabb bizonyosság ez arra nézvést, hogy a fuvola a XX. század zenéjében csakugyan teljes jogú koncerttermi szólóhangszerré lépett elő. Nem mellesleg nagy kihívás elé állítva a mű megszólaltatóit. Ittzés Gergely ezért is döntött úgy, hogy Nagy Péterrel készült felvételükön e legújabb, legérettebb változatot szólaltatják meg.