irodalom virrasztóknak
Máté evangéliumából
Felolvassa: Szélyes Imre
Hangmérnök: Horváth János
Zenei Szerkesztő: Dévény Máris
Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna (6/3.)
Decemberben lejárnak a hagyományos Szent Márton-kártyák, helyettük újakat bocsájt ki a város.
Három forduló után a legjobb helyen áll az NBI-ben a Vasi Gombfoci Egyesület.
szombathelyi összeállítás
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
70. születésnapján új verseskötettel jelentkezett Pődör György.
Élen járnak a hazai exobolygó-kutatásban a szombathelyi Gothard-obszervatórium munkatársai.
Médeia a Weöres Sándor Színházban.
Decemberben lejárnak a hagyományos Szent Márton-kártyák, helyettük újakat bocsájt ki a város.
Három forduló után a legjobb helyen áll az NBI-ben a Vasi Gombfoci Egyesület.
kulturális programajánló
Szerkesztő: Jálics Kinga
Beszélgetés a Vörösmarty Színház Az ember tragédia bemutatójáról Szikora Jánossal és Hirtling Istvánnal, valamint A gyertyák csonkig égnek című Mária mű rendezőjével, Csiszár Imrével és Nemcsák Károllyal a József Attila Színházban.
Madách Imre művét, Az ember tragédiája 1. címmel mutatja be a Vörösmarty Színház Székesfehérváron december 1-én. Ők még az olvasópróba előtt számoltak be terveikről. A drámai költeményt a társulat vezetői, Bagó Bertalan, Hargitai Iván, Horváth Csaba művészeti vezetők, valamint SZIKORA JÁNOS igazgató (első interjúalanyom), rendhagyó módon, közösen viszi színre. Az egyik Ádámot megszemélyesítő HIRTLING ISTVÁNNAL beszélgettem a sajtótájékoztató végén. Az egyik Ádám megfogalmazás azt jelzi, hogy a négy rendező négy Ádámot és négy Évát választott az előadásába.
Márai Sándor 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regénye vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás ösvényeibe. A József Attila Színház új bemutatóját CSISZÁR IMRE rendezi, a főbb szerepekben Nemcsák Károly és Rékasi Károly látható. A rendező és az egyik főszerepet játszó színigazgató, NEMCSÁK KÁROLY nyilatkozott rádiónknak.
A képeken: jelenet a Márai mű előadásából (fotó: Hunyadi Margit) és Szikora János a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének átvétele után (fotó: Vörösmarty Színház)
Wilhelm és Jacob Grimm: A brémai muzsikusok, zenés mesejáték.
Főbb szereplők: Gera Zoltán, Képessy József, Hacser Józsa, Agárdy Gábor, Szacsvay László és Schubert Éva.
Szerkesztő: Varga Andrea (2/1.)
A vasárnap muzsikusa, a száz esztendeje született Leonard Bernstein ma két, mifelénk jószerével ismeretlen szimfóniát mutat be a New York-i Filharmonikusokkal. Bernstein, aki híres volt a zenei elfogultságok és előítéletek iránti ádáz ellenszenvéről, a szimfonikus alaprepertoár etalon értékű megszólaltatása mellett ugyanekkora figyelmet fordított a huszadik századi zeneművek tolmácsolására. A ma fölhangzó két modern kori alkotás nem csupán azt bizonyítja, hogy a szimfónia műfaja még a nyomasztó örökség terhe alatt is képes új tónusban feltündökölni, de azok számára is kellemes meglepetéssel szolgál, akiket az atonális irányzatok gyanakvóvá tettek a kortárs zenével szemben. A két briliáns, izgalmas és láttató erejű szimfónia közül az első, g-moll szerzeményt az 1869 és 1937 között élt, francia Albert Roussel írta 1930-ban. Roussel egyformán tanulékonyan figyelte Debussy, Szravinszkij, d’Indy és Debussy valamint az Indiai-tenger szigetvilágában élő népek egzotikus zenéjét, amelyet haditengerész korában ismert meg közelről. Az eredmény, Roussel 3. szimfóniája meglehetősen eklektikus, ugyanakkor színpompás és gazdag világ.
Az elhangzott, 3., g-moll Roussel-szimfónia után Bernsteinék az 1896 és 1989 között élt amerikai Virgil Thomson hasonlóan látványos és mozgalmas, e-moll szimfóniáját játsszák. A Kansas Cityből származó komponista ugyancsak rajongott Sztravinszkij muzsikájáért. A Párizsban, Nadia Boulanger növendékeként töltött másfél évtized meghozta számára Satie és a modernista Hatok barátságát. Amerikába visszatérve aztán a filmzenék, a spirituálék és a musicalek zenei nyelve társult a gyermekkorában megismert baptista himnuszok emléke mellé. Szimfóniája így egyedi keveréke az európai műzene haladó törekvéseinek és az amerikai könnyűzenének.
Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Talán az egyik leghétköznapibb mozdulatunk, amikor hazaérünk, hogy felkapcsoljuk a lámpát. Nem is gondolunk bele, milyen csodálatos ez a kis kattintás.
Pedig a sötétbe fényt csempészni mindig valamiféle titokzatos dolognak tűnt a régieknek. Kazamér Zoltán, lámpakészítő valószínűleg egyetértene ezzel. Hiszen ő maga is ebben a titokzatos mesterségben ténykedik és ún. steampunk jellegű lámpákat készít. Beszélgetünk izzókról, s közben a fény és áram titkait kikutató feltalálókon át, eljutunk a mindnyájunkat éltető igazi világosságig.
(kép forrása: Kazamér Zoltán)
Legkedvesebb lemezeiből válogat Csúcs Krisztina zenei manager és Dickmann Roland a Bordó Sárkány Régizene Rend vezetője. A beszélgetőtárs: Máry Szabó Eszter.
Az orsolyiták magyarországi helyzetéről Matkovics Mária Emerica tartományfőnöknővel beszélget a szerkesztő, Szerdahelyi Csongor.
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Pannon panoráma
Szerkesztő: Gulyás Lóránt
Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter
Mai magazinunkat egyfajta művészeti utazásnak szánjuk. Hamarosan ugyanis több, a képzőművészet különféle ágaiban tevékenykedő alkotót mutatunk be Önöknek, megtudhatják mi is az a versének, első összeállításunk pedig a Csiky Gergely Színház egyik évadnyitó bemutatójáról tudósít.
Válogatás Cziffra György Liszt-interpretációiból:
1. XII. cisz-moll rapszódia
2. Esz-dúr zongoraverseny
Közreműködik a Conservatoire Koncertegyesület zenekara
Vezényel: Pierre Dervaux
