Műsorújság

Gyakran hallani Kubik Annától azt az Ady verset, amelynek alábbi néhány sora akár színészi ars poeticájának is tekinthető. Egy életre elegendő feladat: „Még az álmokat se hazudni, Mégis víg hitet adni másnak, Kísérő sírást a sírásnak.” Pályájának állomásai: 1981‒1991 Nemzeti Színház 1991‒1999 Budapesti Kamaraszínház, Művész Színház, Thália Színház 1999‒2000 Nemzeti Színház 2000‒2013 Pesti Magyar Színház 2013-tól a Debreceni Magyar Csokonai Színház tagja

Sziva Beáta az első Zalaegerszegen, aki sorstársi rehabilitációs mentori képesítést szerzett. A Petróleum-kikötő: a csepeli olajipari társaságok története 1945-ig címmel írt könyvet Cseh Valentin, a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa. Zalai kötődésű képzőművészek alkotásaiból szervez aukciót a Zazee Kulturális Egyesület.

Ifjúságért díjat kapott Varga Jenő. A melegvíz-mérők adategyeztetéséről beszél a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. sajtóreferense.

Műsorunkból: - FISZ20 kiállításról , Górász Péter (Fiatal Írók Szövetsége) - Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal kiállításról

Esküvői divatról, egy, a magyar bíróságokat videós hálózatba foglaló új technológiáról, illetve támogató programokról szól mai műsorunk.

Sellyei Gábor és felesége, Kardos Márta emlékéhez méltóan folytatódik az egyházashetyei Zörej zenekar hangszereinek története. Több tucat saját készítésű dob és más hangkeltő eszköz gyűlt össze az évek során, amelyeket most egy sérült fiatalokat tömörítő együttes vehet birtokba. Minősített Könyvtár címet kapott a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár.

Naplementék, tengerparti viharok, nyár esti beszélgetések ihlették egyebek mellett Lehoczki Erzsébet egyedi ékszereit. A Telkiben élő iparművész szaténszalagokból, pamutszálakból, különleges gombokból horgol nyakékeket, karkötőket. Inspirációól, környezetvédelemről,a helyi kis közösségekben rejlő lehetőségekről is mesélt a Kissing badgers márkanéven alkotó művész.

Ma Kovács Kati, Katona Klári, Charlie, Cserháti Zsuzsa és Majsai Gábor felvételei forognak.

Az első magyar nyelvű drámáról, a Három körösztyén leányról beszélgetünk Dömötör Adrienne-nel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársával.

Megújuló piaristák II. rész Mit jelent a Piarista Tér? És a Piarista Jelenlét? Hogyan alkalmazkodhat a rend a 21. század kihívásaihoz? Milyen fejlesztések várhatók ennek megfelelően a rend intézményeinek épületeiben? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk mai Architek-Túránkban Golda János rendi főépítésszel.

1. Mecséri János ezredest 1956. nov. 3-án fogták le. Ő adott katonáival biztosítást Maléter Pál vezérőrnagynak tököli tárgyalásához. Marossy Endre nemrég megjelent megjelent könyve eseményről eseményre követi, hogy mint változik át a szabadlábra helyezési kérelem egy 52 vádlottas per elsőrendű vádlottjának vádiratává. A történésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Prof. Náray-Szabó Gábor akadémikussal, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnökével "A Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban" című, november 13-án az MTA-n tartott tanácskozás kapcsán Sallai Éva beszélget a közoktatás kérdéseiről.

Esküvői divatról, egy, a magyar bíróságokat videós hálózatba foglaló új technológiáról, illetve támogató programokról szól mai műsorunk.

Lakatos Mihály, Láng Gusztáv

Műsorunkból: - FISZ20 kiállításról , Górász Péter (Fiatal Írók Szövetsége) - Nem nagyon bírjuk egymást a falakkal kiállításról

Az első magyar nyelvű drámáról, a Három körösztyén leányról beszélgetünk Dömötör Adrienne-nel, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének főmunkatársával.

1. Mecséri János ezredest 1956. nov. 3-án fogták le. Ő adott katonáival biztosítást Maléter Pál vezérőrnagynak tököli tárgyalásához. Marossy Endre nemrég megjelent megjelent könyve eseményről eseményre követi, hogy mint változik át a szabadlábra helyezési kérelem egy 52 vádlottas per elsőrendű vádlottjának vádiratává. A történésszel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Prof. Náray-Szabó Gábor akadémikussal, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnökével "A Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban" című, november 13-án az MTA-n tartott tanácskozás kapcsán Sallai Éva beszélget a közoktatás kérdéseiről.

A Zenei Kincsestárban falusias muzsika szól úgy, ahogyan az 1700-as és 1800-as évek fordulóján a műzenében megjelent. A kor bizonyos idealizált nosztalgiával tekintett a falusi élet árkádiai ártatlanságára. Érthető tehát, hogy a szórakoztató zenében is meg-megjelentek a parasztmulatságok hangjai. Nemegyszer az eredeti paraszthangszerek alkalmazásával. Itt van mindjárt a pozsonyi Grassalkovich Antal herceg, később Batthyány József hercegprímás udvari zeneszerzője, Georg Druschetzky esete. Miután a cseh származású katonazenész elsajátította a korban divatos kamarazenei formákat – élükön a fúvós oktettra szerzett divertimentókkal –, érdeklődése olyan egzotikus hangszerek felé fordult, mint a fidula, a havasi kürt, a cimbalom, a facimbalom vagy épp a tekerő. B-dúr partitájában ezek a rusztikus hangszerek szép apránként átveszik a klasszikus kamarazene fúvósainak szerepét. A hercegprímás hagyatékában utóbb csakugyan föl is lelték ezeket az udvari körökben meglehetősen bizarrnak ható hangszereket… A Capella Savaria élén Németh Pál. Georg Druschetzky paraszthangszerekre szerzett partitája után következzék hat ugyancsak falusi-külvárosi ihletésű Ländler legnagyobb kortársa, Mozart tollából. A Liszt Ferenc Kamarazenekar élén Rolla János.