Műsorújság

Korábbi kollégánkkal, Rákóczi Piroskával beszélgetünk. SMS-versekről, alapítványi tanácsadásról, Berzsenyi Dánilelről és sokminden másról. fotó: menedzserkepzokozpont.hu

Vajon milyen az igazi nyolcker? Milyen történeteket rejtenek a kapualjak, kik laknak a budapesti kerületben? A roma kultúra sajátosságairól, a kerület titkairól mesélnek az Uccu városi sétáit vezető roma fiatalok. Az Uccu Alapítványt 2010-ben alapították annak érdekében, hogy lebontsák az előítéleteket és sztereotípiákat a többségi társadalomban, párbeszédet, interkulturális találkozásokat kezdeményezzenek romák és nem romák között. Az Uccu Budapest Roma Városi Séták az UniCredit Bank Lépj Velünk! társadalmi innovációs pályázatának díjazott projektje, amely a NESsT Magyarország szakmai támogatásával valósult meg.

Ifjúságért díjat kapott Varga Jenő. A melegvíz-mérők adategyeztetéséről beszél a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. sajtóreferense.

Sellyei Gábor és felesége, Kardos Márta emlékéhez méltóan folytatódik az egyházashetyei Zörej zenekar hangszereinek története. Több tucat saját készítésű dob és más hangkeltő eszköz gyűlt össze az évek során, amelyeket most egy sérült fiatalokat tömörítő együttes vehet birtokba. Minősített Könyvtár címet kapott a Berzsenyi Dániel Megyei Hatókörű Városi Könyvtár.

Ifjúságért díjat kapott Varga Jenő. A melegvíz-mérők adategyeztetéséről beszél a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. sajtóreferense.

- Magyar hangja vagyok – új lemezéről Für Anikóval valamint Fekete György szövegíróval, Hrutka Róbert zeneszerzővel, és Borlai Gergő dobos, dalszerzővel beszélgettünk. - Halló, Mamma! – ausztrál-magyar, unoka-nagyszülő kapcsolatról szól Pásztohy Panka legújabb mesekönyve, melyet a szerzővel veszünk kézbe. - Mária, magyarok boldogasszonya – Józsa Judit kiállítását is figyelmükbe ajánljuk. - Karácsonyi és újévi koncertjeik mellett a Budapesti Vonósok kortárs zeneszerzőket bemutató bérletéről beszélgettünk Pilz János koncertmesterrel és Rónaszéki Tamás hegedűművésszel.

A vasárnap muzsikusa, a száz esztendeje született Leonard Bernstein és a New York-i Filharmonikusok ma két Haydn-szimfóniát játszanak abból az időből, amikor a császárváros, Bécs sztárkomponistája immár Londont is meghódoltatta. Igaz ugyan, hogy az angol főváros már a barokk kortól fogva érdeklődéssel fogadta az idegenből, elsősorban olasz földről érkező muzsikusokat, Haydn esetében azonban ennél többről van szó. Hisz a bécsi koncerttermeket elsősorban az arisztokrácia töltötte meg, míg Londonban ekkorra a tehetős nagypolgárság vált meghatározóvá a közönség körében. Főúri fényűzésből a zene immár nagypolgári luxussá lett – fogalmazhatnánk. A londoni koncerttermek piaci, nem pedig patrónusi alapon működtek. Ennek is tudható be, hogy a szimfonikus együttesek létszáma jelentékeny mértékben megnövekedett. Haydn megbecsültségére jellemző, hogy a királyicsalád nyári lakosztályt biztosít számára a Windsori kastélyban. Másik kérdés, vajon mi tesz ismertté vagy kevésbé ismertté egy-egy klasszikus alkotást. A most következő, 96. és 97. szimfónia zenei értékében aligha mutatható ki érdemi különbség. Még tételrendjük is azonos. Sejtelmes nyitószakaszt követő, kirobbanó Vivace, méltóságteljes lassútétel, triós menüett és fergeteges záró allegro. Mégis. A 96., D-dúr szimfónia a Csoda melléknévvel vonult be a zenei köztudatba. Nem mintha a következő, C-dúr, 97. Haydn-szimfónia kevésbé figyelemreméltó kompozíció lenne. A korábbi alkotás kapcsán azonban hamar szárnyra kapott a hír, miszerint bemutatóján leszakadt egy csillár, és a publikum csak annak köszönhette életét, hogy a mű által kiváltott lelkesedés hevében a zenekari pódiumhoz tódult, hogy rajongásának kifejezést adjon. A kutatások értelmében a történet merő legenda. Netán koncertszervezői reklámfogás? Aligha eldöntendő. A 96. szimfónia ötletgazdagsága azonban csakugyan csoda számba megy.

Nádházi István, Angliában élő és dolgozó magyar pék benevezett a World Bread Award rangos kenyérsütő versenyre. És ott nem csak hogy elnyerte a legjobb cipó kategóriájának első díját, de az összesített versenyben is a legjobbnak bizonyult a kovászos kenyere. Erről a nem mindennapi eredményről kérdeztük őt és feleségét, Mártit, telefonon keresztül. (kép forrása: internet)

Buzogány Dezső kalligráfussal induló új sorozatunkban az írásbeliség Nyugati civilizációban kialakult történetéről és annak hazai fellelhető nyomairól beszélgetünk. Sorozatunk első részében az ókori latin betűk nyomába eredünk: milyen felületre írtak a rómaiak, kik tudtak írni és milyen betűkkel, valamint kiderül az is, ki találta fel az első latin betűs, gyorsírásos rendszert. (kép: Veturiusnak kiállított diploma, Magyar Nemzeti Múzeum; kép forrása: internet)

Könyvritkaságok Mátyás könyvtárában. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársával, Zsupán Edinával beszélgetünk. Színnevek etimológiája. Horváth Katalin jegyzetét is hallhatják.

William Byrd kórusművei a Pro Cantione Antiqua Énekegyüttes előadásában

Jegyzetírónk ma Gerstner Károly. Új példánk megfejtését 2018. december 12-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe: 1062. Bp. Délibáb u. 15-17.

Advent első vasárnapján Gárdonyi Zoltán orgonafantáziája, valamint Händel "Messiás" című oratóriumának adventet megidéző tételei csendülnek fel Finta Gergely, Elly Ameling, Anna Reynolds, Philip Langridge, Gwynn Howell, a St Martin In the Fields Kamara- zenekar és Kórus előadásában. Vezényel: Sir Neville Marriner