Műsorújság

A Bartók Béla Táncegyüttes táncházmozgalom elindításában játszott szerepéről, a néptánc közkincsé tételéről szól mai műsorunk. Tímár Sándor 1958-ban alapította meg a Bartók Béla Táncegyüttest. A legendás táncos, táncpedagógus Martin György tánctörténész–folkloristával közösen alkotta meg azt a módszert, amellyel a néptánc nyelve elsajátítható és beszélhető. Összeállításunkban megszólal: Sebő Ferenc Kossuth-díjas népzenész, népzenekutató, Tímár Böske táncművész a Csillagszemű-táncegyüttes művészeti vezetője, Lőrincz Beáta koreográfus a Bartók együttes egykori tagja és Varga Zoltán koreográfus, néptáncoktató, tánccsoport-vezető.

Az országgyűlés – adózva a Rákóczi-szabadságharc emléke előtt – erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából a 2019-es esztendőt II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. A magyar történelem jeles alakjáról az ELTE Savaria Egyetemi Központjának tanára, Polgár Mariann főiskolai docens beszél. Kanta Judit új együttest alapított, a neve Lélekmadár, amely a gospel műfajból válogatja a repertoárját. Protestáns nemesasszonyok a 16-17. században a Nyugat-Dunántúlon. Ez az egyik kutatási területe Bilkei Irén zalaegerszegi főlevéltárosnak.

- OstROMképek a Várnegyed Galériában. Az 1945-ös romos Budapestet mutatják be a festmények, fotográfiák, tárgyak dr. Tóth László gyűjteményéből - Szerkesztői emlékek a budapesti ostromról - Vendégünk a tavaly novemberi Szépkiejtési (Kazinczy-) verseny III. helyezettje, Berki Júlia, a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium tanulója - Püski 80 - a most nyílt kiállításról Bíró Zoltán irodalomtörténészt kérdezzük

1,2 milliárd forint értékű fejlesztés történt nemrégiben a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban: megújult a sebészeti osztály, beszereztek egy PET CT-készüléket és bevezették a daganatos betegek ellátását támogató CATO-rendszert. A nagyszabású beruházásokat Nagy Lajos főigazgató foglalja össze. A farsang a jókedv, a bálok, mulatságok és nem utolsósorban a nagy lakomák időszaka. A hagyomány szerint ilyenkor zsírban sült, nehéz ételeket szokás fogyasztani. Enni bizony jó, ám kellemetlen tünetekkel is járhat, ha valaki nem ismeri a mértéket. A gyomor és az emésztőrendszer gyakori problémáiról, az ilyen esetekben fogyasztható gyógyteákról Iszak Csilla természetgyógyász beszél.

Jávor Béla: Róka a szőlőben Az első ünnep a szőlőben minden évben Szent Vince napja, január 22-ike. Az idén is, mint minden évben összejöttünk barátainkkal a csobánci szőlőmben, engedve sokéves rituálénknak s újra végigjártuk , megkerülve, négy sarkán meg-megállva, ahol el-elmondtam Vince életének egy-egy állomását, vértanúságát és ennek évezredes tiszteletét s a hozzá kötődő szokásokat, mondókákat, melyek legismertebbike: - Ha csorog Vince / Tele lesz a pince! Célozva ezzel az időjárási jóslatra. Nem elég a szőlő sarkain Vincére emlékezni, egy-egy Üdvözlégyet is elmond a csapat, kérve Vince mellett a Szűzanyát is, óvja a szőlőt és termését mindenféle betegségtől, peronoszpórától, lisztharmattól, de jégesőtől, szárazságtól is, mert a szőlő a szüretig még vagy 240 napig kinn alszik a hegyoldalban. A liturgiához tartozik a szőlő négy sarkának meglocsolása szentelt borral, amely már pár éve nincsen, pedig évtizedeken keresztül megszenteltettük borainkat Buda egyik legrégibb templomában, de a másfél évtizede jött új plébános nem ért egyet ezzel a szentelménnyel (mint meg is mondta), így bár Máriazellben, Pannonhalmán, Egerben s ki tudja még hány helyen Szent János napján a bortermelők megáldhatják a boraikat, nálunk a vár aljában erre nincs lehetőség. Így hát szenteletlen tavalyi borral locsoljuk meg a szőlőt, a Jóisten úgyis tudja, miért szenteletlen, s nem rója fel hibának. Nekünk. Az utolsó szőlősarok és az utolsó ima után előkerülnek a metszett borospoharak s megkóstoljuk az újbort, amely már túl van a második fejtésen és egyre letisztultabban mutogatja oroszlánkarmait. No, de most már üljünk asztalhoz, mert nem csak borral él az ember, hanem malacpörkölttel és füstölt főtt csülökkel is, s ha már ennyit utaztak, nehogy vissza kelljen vinni őket, szégyenszemre Budapestre. Ebéd végeztével, már a vargabéles után kezdődik a tislizés, ahogy Márai írta, az asztali beszélgetés, amikor a nadrágszíjat kissé kiengedve megadjuk a gondolatoknak azt, amit eddig a gyomornak. A kellemes asszociációkat, az anekdotákat, egykor volt történeteket szőlővel, borral kapcsolatban. Mégis egyre inkább visszatér a társaság ahhoz, amit ma a szőlőben látott. Mi volt ez? Egy róka. Egy róka, amely szépen elnyúlva feküdt két sor tőke között, kissé vicsorítva e világra, amelyet nem túl régen hagyhatott itt, mert még elég rendezett volt őkelme bundája, bojtos farka. Ki sem kezdte még állat, persze tél van, a halott eltakarító bogarak még téli álmukat alusszák. Furcsa ez a róka itt a szőlőben elfeküdve, bár tudom, hogy itt a csobánci hegyen sok a vadállat, minden évben látok és hallok fácánokat, őzeket, nyuszikat, estefelé ha lassan jövök kocsimmal, a reflektorfénybe mindig kerül egy-egy róka. De ezek élnek, míg ez a koma már meghótt. Lion Feuchwanger könyve jut eszembe, a Rókák a szőlőben, mert ez a róka most tényleg itt van a szőlőben. A beszélgetés a rókák megítélésére fordul, van a néptudatban valami elítélően megbocsátó a rókákkal szemben. Igaz, hogy rabolja a baromfiállományt, de ravaszul teszi és ez a ravaszság, ami egy valódi rablónál súlyosbító, itt enyhítő körülményt jelent. A róka és a szőlő közismert szállóigéje (Savanyú a szőlő) az elérhetetlen vágy tagadását jelenti, de közismert a róka és a holló valamint a róka és a gólya meséje is. Csak Aezopusz állatmeséiben huszonötször szerepel egyik főhősként a róka. Ez is mutatja ravaszságának megbecsültségét és persze jó kinevetni, amikor ravaszsága időnként felsül. Az emberi foglalkozások között leginkább az ügyvédekhez hasonlítják a rókákat, furfangosságukért, ravaszságukért, s persze az ügyvédek presztízse sem érintetlen e rókatermészet okán, ravasz – mondják - de megkopaszt. S bár magam, nem kevés becsületben megőszült, tisztességes ügyvéd kollegát ismerek, mégis, elég egyetlen eset, hogy általános vélemény szülessen és kimondassék a negatív szentencia. Hosszúra nyúlt a Vince-napi ebéd, Szabó úr, a vincellérem le is ment közben a pincébe utánpótlásért, feltölteni a poharakat az asztalon, de végül csak haza kellett menni a vendégeknek. Szabó úr megígérte, hétfőn hoz egy ásót és eltakarítja a róka komát. Találóan mondta búcsúzáskor egyik barátom: - Úgy tűnik, ez az év a Róka éve lesz most már! Csak nem tudom, ez most jót vagy rosszat jelent?

Haramza Lászlóval Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Éless Tímeával a tokaji Szóló birtok borászával, és Kézdy Dániellel a programsorozat kitalálójával Tomcsányi Árpád beszélgetett.

Sóskuti-Varga Gergely szervezőtól Hámori Kinga érdeklődött

Én, Te, Mi. A Megmentő. Banyamosoda. – Három előadás, amit a Láthatáron Csoport a következő napokban bemutat. Feuer Yvette a Láthatáron csoport művészeti vezetője beszél a részvételi színházi előadások érdekességeiről, arról, hogy a különböző előadásokba, hogyan vonják be a nézőket. Az 50 éve radikális képzőművészek mai alkotásait láthatjuk a Ludwig Múzeum Iparterv 50+ kiállításán. Hogy miért vált fontossá, kánonképzővé két néhány napig csak kevesek által látott tárlat, erről is szól a következő riport, melyben a két kurátor Popovics Viktória és Készman József egy-egy alkotót, alkotást is bemutat. A két téma között pedig Kultúrmorzsák rovatunkban Csinszka-estre, Punnany Masszif koncertre és Pöttömszínházi előadásra nyújtunk át meghívót.

Műsorunk elején a Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület klubfoglalkozásait ajánljuk a figyelmükbe, és szóba kerülnek majd a szervezet egyéb tevékenységi körei is. Több, eddig csak levelezőn indított képzést tesz elérhetővé nappali munkarendben ősztől a pécsi egyetem szombathelyi egészségtudományi kara, és új szakokat is bevezetnek.

Hangmérnök: Horváth János Zene: Tóth Benedek

Folytatjuk tavaly szeptemberben elkezdett témánkat, a fókuszban továbbra is a színházi nevelés! Az eddigi részekben általánosságban beszéltünk a színházi neveléshez kapcsolódó definíciókról és áttekintettük az ágazat magyarországi történetét (különös tekintettel a 2000-es évek közepén-végén bekövetkező ugrásszerű fejlődésre). Ezúttal arra teszünk kísérletet, hogy közelebbről is megvizsgáljunk egy színházi nevelési programot, ebben Kardos János, a színházi neveléssel foglalkozó KÁVA Kulturális Műhely társulatának színész-drámatanára lesz a segítségemre.

Előhang egy családregényhez Előttem a múlt mint a navajo indiánoknak akik szerint a jövő van mögöttünk hiszen azt nem látjuk bár jobb lenne néha a múltból is kevesebbet látni teszem hozzá én de végül is nem bánom hogy annyi mindent láttam és megéltem hogy még egy élet kellene ahhoz hogy elmondjam amit tudok s azt is amit nem tudni lenne jobb de így van ez jól azt ami megtörtént meg nem történtté az Isten sem teheti legfeljebb elfelejteni lehet vagy a sírba vinni a születésünk óta gyűjtögetett emlékeket.

Megéri-e mozikban vetíteni egy portréfilmet? Kifizetődő-e a látványfilmek, képregényhősök világában egy olyan filmalkotás, ami egyetlen emberre koncentrál? Akkor mindenképp, ha a magyar közönség kedvencéről, Carlo Pedersoliról van szó. Ő ismertebb nevén: Bud Spencer. A több mint négy éven át, négy országban és negyven közreműködővel forgatott, átfogó portréfilm, amellett, hogy egy legendás színész életművét tárja a nézők elé, egy kivételes személyiség eddig kevéssé ismert arcát is bemutatja. Egykori sportolótársai, színész kollégái, barátai és családtagjai mesélnek a világ legnagyobb pofonosztójáról, akiről az is kiderül, hogy mennyire szeretett bennünket, magyarokat. A Piedone nyomában február 28-án kerül a hazai mozikba.

1. Tavaly több mint 500 szervátültetés történt Magyarországon, miközben jelenleg mintegy ezer ember vár valamilyen új szervre - derült ki az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodája évértékelőjéből. Mihály Sándorral, az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Igazgatóságának vezetőjével Pécsi Krisztina beszélget. 2. T. Erdélyi Ilona (1926- ) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, Erdélyi János (1814-1868) költő, filozófus, szerkesztő, a Kisfaludy Társaság titkárának az unokája, számos könyvet és tanulmányt írt nagyapja pályaképéről, sokirányú, példaértékű munkásságáról. Erdélyi Jánosról halálának évfordulója kapcsán T. Erdélyi Ilona Sallai Évával beszélget.

Hangmérnök: Horváth János Zene: Tóth Benedek

Stevie Smith

Jávor Béla: Róka a szőlőben Az első ünnep a szőlőben minden évben Szent Vince napja, január 22-ike. Az idén is, mint minden évben összejöttünk barátainkkal a csobánci szőlőmben, engedve sokéves rituálénknak s újra végigjártuk , megkerülve, négy sarkán meg-megállva, ahol el-elmondtam Vince életének egy-egy állomását, vértanúságát és ennek évezredes tiszteletét s a hozzá kötődő szokásokat, mondókákat, melyek legismertebbike: - Ha csorog Vince / Tele lesz a pince! Célozva ezzel az időjárási jóslatra. Nem elég a szőlő sarkain Vincére emlékezni, egy-egy Üdvözlégyet is elmond a csapat, kérve Vince mellett a Szűzanyát is, óvja a szőlőt és termését mindenféle betegségtől, peronoszpórától, lisztharmattól, de jégesőtől, szárazságtól is, mert a szőlő a szüretig még vagy 240 napig kinn alszik a hegyoldalban. A liturgiához tartozik a szőlő négy sarkának meglocsolása szentelt borral, amely már pár éve nincsen, pedig évtizedeken keresztül megszenteltettük borainkat Buda egyik legrégibb templomában, de a másfél évtizede jött új plébános nem ért egyet ezzel a szentelménnyel (mint meg is mondta), így bár Máriazellben, Pannonhalmán, Egerben s ki tudja még hány helyen Szent János napján a bortermelők megáldhatják a boraikat, nálunk a vár aljában erre nincs lehetőség. Így hát szenteletlen tavalyi borral locsoljuk meg a szőlőt, a Jóisten úgyis tudja, miért szenteletlen, s nem rója fel hibának. Nekünk. Az utolsó szőlősarok és az utolsó ima után előkerülnek a metszett borospoharak s megkóstoljuk az újbort, amely már túl van a második fejtésen és egyre letisztultabban mutogatja oroszlánkarmait. No, de most már üljünk asztalhoz, mert nem csak borral él az ember, hanem malacpörkölttel és füstölt főtt csülökkel is, s ha már ennyit utaztak, nehogy vissza kelljen vinni őket, szégyenszemre Budapestre. Ebéd végeztével, már a vargabéles után kezdődik a tislizés, ahogy Márai írta, az asztali beszélgetés, amikor a nadrágszíjat kissé kiengedve megadjuk a gondolatoknak azt, amit eddig a gyomornak. A kellemes asszociációkat, az anekdotákat, egykor volt történeteket szőlővel, borral kapcsolatban. Mégis egyre inkább visszatér a társaság ahhoz, amit ma a szőlőben látott. Mi volt ez? Egy róka. Egy róka, amely szépen elnyúlva feküdt két sor tőke között, kissé vicsorítva e világra, amelyet nem túl régen hagyhatott itt, mert még elég rendezett volt őkelme bundája, bojtos farka. Ki sem kezdte még állat, persze tél van, a halott eltakarító bogarak még téli álmukat alusszák. Furcsa ez a róka itt a szőlőben elfeküdve, bár tudom, hogy itt a csobánci hegyen sok a vadállat, minden évben látok és hallok fácánokat, őzeket, nyuszikat, estefelé ha lassan jövök kocsimmal, a reflektorfénybe mindig kerül egy-egy róka. De ezek élnek, míg ez a koma már meghótt. Lion Feuchwanger könyve jut eszembe, a Rókák a szőlőben, mert ez a róka most tényleg itt van a szőlőben. A beszélgetés a rókák megítélésére fordul, van a néptudatban valami elítélően megbocsátó a rókákkal szemben. Igaz, hogy rabolja a baromfiállományt, de ravaszul teszi és ez a ravaszság, ami egy valódi rablónál súlyosbító, itt enyhítő körülményt jelent. A róka és a szőlő közismert szállóigéje (Savanyú a szőlő) az elérhetetlen vágy tagadását jelenti, de közismert a róka és a holló valamint a róka és a gólya meséje is. Csak Aezopusz állatmeséiben huszonötször szerepel egyik főhősként a róka. Ez is mutatja ravaszságának megbecsültségét és persze jó kinevetni, amikor ravaszsága időnként felsül. Az emberi foglalkozások között leginkább az ügyvédekhez hasonlítják a rókákat, furfangosságukért, ravaszságukért, s persze az ügyvédek presztízse sem érintetlen e rókatermészet okán, ravasz – mondják - de megkopaszt. S bár magam, nem kevés becsületben megőszült, tisztességes ügyvéd kollegát ismerek, mégis, elég egyetlen eset, hogy általános vélemény szülessen és kimondassék a negatív szentencia. Hosszúra nyúlt a Vince-napi ebéd, Szabó úr, a vincellérem le is ment közben a pincébe utánpótlásért, feltölteni a poharakat az asztalon, de végül csak haza kellett menni a vendégeknek. Szabó úr megígérte, hétfőn hoz egy ásót és eltakarítja a róka komát. Találóan mondta búcsúzáskor egyik barátom: - Úgy tűnik, ez az év a Róka éve lesz most már! Csak nem tudom, ez most jót vagy rosszat jelent?

Én, Te, Mi. A Megmentő. Banyamosoda. – Három előadás, amit a Láthatáron Csoport a következő napokban bemutat. Feuer Yvette a Láthatáron csoport művészeti vezetője beszél a részvételi színházi előadások érdekességeiről, arról, hogy a különböző előadásokba, hogyan vonják be a nézőket. Az 50 éve radikális képzőművészek mai alkotásait láthatjuk a Ludwig Múzeum Iparterv 50+ kiállításán. Hogy miért vált fontossá, kánonképzővé két néhány napig csak kevesek által látott tárlat, erről is szól a következő riport, melyben a két kurátor Popovics Viktória és Készman József egy-egy alkotót, alkotást is bemutat. A két téma között pedig Kultúrmorzsák rovatunkban Csinszka-estre, Punnany Masszif koncertre és Pöttömszínházi előadásra nyújtunk át meghívót.

Előhang egy családregényhez Előttem a múlt mint a navajo indiánoknak akik szerint a jövő van mögöttünk hiszen azt nem látjuk bár jobb lenne néha a múltból is kevesebbet látni teszem hozzá én de végül is nem bánom hogy annyi mindent láttam és megéltem hogy még egy élet kellene ahhoz hogy elmondjam amit tudok s azt is amit nem tudni lenne jobb de így van ez jól azt ami megtörtént meg nem történtté az Isten sem teheti legfeljebb elfelejteni lehet vagy a sírba vinni a születésünk óta gyűjtögetett emlékeket.

1. Tavaly több mint 500 szervátültetés történt Magyarországon, miközben jelenleg mintegy ezer ember vár valamilyen új szervre - derült ki az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodája évértékelőjéből. Mihály Sándorral, az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Igazgatóságának vezetőjével Pécsi Krisztina beszélget. 2. T. Erdélyi Ilona (1926- ) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, Erdélyi János (1814-1868) költő, filozófus, szerkesztő, a Kisfaludy Társaság titkárának az unokája, számos könyvet és tanulmányt írt nagyapja pályaképéről, sokirányú, példaértékű munkásságáról. Erdélyi Jánosról halálának évfordulója kapcsán T. Erdélyi Ilona Sallai Évával beszélget.

Baráti Kristóf és a Magyar Kamarazenekar hangversenyen rögzített, remek Mozart-ciklusában ma elsőként a 211-es Köchel-számú, D-dúr koncertet halljuk. Ez a kivételes stílusismeretről árulkodó felvétel pompásan érzékelteti a műfajváltást, amelynek során a zenekari pult mögül a szólista pódiumára vágyakozó ifjú Mozart képzelete végre szabadon szárnyalhatott. A mű – akárcsak a korszak Mozart-szerenádjai – indulószerű zenekari anyaggal indul, de a szólóhegedű szólama már jóval individuálisabb annál, amit Mozart az eddigiekben meg merészelt engedni magának. A d-dúr hegedűverseny után következzék a 261-es jegyzékszámú, A-dúr Adagio.