Műsorújság

Mai műsorunkban Déri Péter csehimindszenti plébánossal beszélgetek. A vasi hegyhát kistelepülései közül hat filia tartozik a plébániához. Déri Péter 2012 óta szolgál itt. Egyik első teendője a plébániai karitászcsoport létrehozása volt.

Konstruktívnak minősítette a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélését az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber budapesti sajtótájékoztatóján. A találkozóról Huber Szebasztián politikai elemző véleményét kértük: A Böjte Csaba ferences, Sajgó Szabolcs jezsuita és Hölvényi György európai parlamenti képviselő alkotta hármas volt már Irakban, Szíriában és Egyiptomban. Céljuk minden alkalommal az volt, hogy feltérképezzék a helyi krisztushívőknek nyújtandó támogatás lehetőségeit. Ezúttal Kongóba és Kenyába utaztak terepszemlére, kiegészülve Azbej Tristannal, az üldözött keresztények segítéséért felelős államtitkárral. Afrikai látogatásuk végeztével Sajgó Szabolcstól kért rövid beszámolót Szőnyi Szilárd. Idén jött létre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár szervezetében az Oktatás- és Kutatástámogatási Osztály. A célokról és feladatokról Kálóczi Katalin főigazgató számol be. Zárókonferencián számoltak be az Igazságügyi Minisztérium által támogatott Kutatási és Oktatásfejlesztési Program keretében végzett gyermekjogi kutatásról a program résztvevői az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. A részleteket Szeibert Orsolya, a Polgárjogi Tanszék docense mondja el. Gyermektelenség vagy gyermekmentesség? Miért nem terjedt el hazánkban a gyermekmentesség kifejezés? Erre vonatkozó kutatásról számol be Szalma Ivett, az MTA Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa. Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly felesége volt. 30 éve, 1989 március 14-én hunyt el. Zita erőteljes biztatására Károly először 1921 márciusában, majd októberben sikertelenül kísérelte meg magyar trónja visszaszerzését. Ligeti Dávid történésszel, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársával beszélgetünk. Március 15-dike a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Az ezt az időszakot megelőző sajátosságokról és hazai jelentőségéről kérdeztük Gergely András Budapesten élő történészt. A kormány egyik új rendeletében hosszú távon támogatja a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház tevékenységét. Ezzel a gesztussal elismeri a vándorszínház művészeti és kultúrpolitikai jelentőségét. Andrási Attilával, a társulat vezetőjével beszélgetünk. A hazánkban élő kullancsfajokról és az általuk terjesztett emberekre és állatokra veszélyes betegségekről volt szó egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Póta Györgyöt, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökét hallják.

Szentgotthárd

Interjú PÁL ISTVÁN SZALONNÁVAL, aki Magyarország Érdemes művésze kitüntetést vehetett át az idei ünnep alkalmából. Beszélgetőtársam lesz a Kossuth-díjas, Kiváló művész ZSURÁFSZKY ZOLTÁN, a Honvéd Együttes és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója és a Harangozó Gyula-díjas ZSURÁFSZKYNÉ VINCZE ZSUZSANNA, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szakmai vezetője. SZTÁREK ANDREA színésznővel beszélgetek, aki jó ideje rendezőként is nagy sikereket mondhat magáénak.

Noha Robert Schumann életművében az első szimfónia viseli a Tavaszi megnevezést, Leonard Bernstein és a New York-i Filharmonikusok ma a 3., Esz-dúr szimfóniáról is bebizonyítják: ez a komor gondolatokra, tépelődésre és mélabúra oly hajlamos mester élete egyes szakaszaiban megdöbbentően energikusnak, burjánzóan gazdagnak ábrázolta a létezést. A Rajnai melléknévvel büszkélkedő szimfónia valójában Schumann utolsó szimfóniája. 1850-ben keletkezett, a zenetörténészek szerint a Rajna látványa, a folyóhoz fűződő mondavilág és a kölni dóm élményének hatása alatt. Egyik-másik pillanatában a német népzene fordulataira is ráismerhetünk a szerzeményben, de ami ennél is lényegesebb: a Düsseldorfba költözött zeneszerző lelkét elárasztó inspiráció, bizakodás és elragadtatottság. Nem csak a Schumann-életműben, de a romantika egész horizontján is ritka, hogy a művet bearanyozó derűt szinte szemernyi tragikus fénytörés sem árnyékolja be. Robert Schumann 3., Esz-dúr, Rajnai szimfóniáját követően Liszt Faust-szimfóniájának II. tételét halljuk: Gretchen, magyarosan Margit zenei portréját Goethe filozófiai költeménye nyomán.

"Örökzöldek - évezredek hangszerén" - vendégünk: Steve Taylor-Szabó pánsípművész

Borbiczki Ferenc Jászai Mari-díjas színművésszel beszélgetünk a magyar nyelvről. Buvári Márta nyelvész jegyzetében a ferleslegesen használt idegenynelvű szavakról beszél. Nyelvi játékra hívjuk Önöket.

Wagner világa. Részleteket hallanak A Rajna kincséből, a Walkürből és a Siegfriedből.

Műsorunk tartalmából: - A Katolikus Pedagógiai Intézet február 22-én az "Óvoda-iskola átmenet kérdése" témakörben tartott tematikus napjáról tájékoztatjuk hallgatóinkat. - A történelemoktatás szakmai kérdéseiről, feladatairól dr. Nánay Mihályt, a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnökét kérdeztük. - Szabó Zoltán főmúzeológus, a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának vezetője, a múzeum tevékenységét és az „Éljen a haza! – Kiállítás 1848-49 emlékképeiből” című kiállítás anyagát mutatja be. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Tarjáni Ferenc kürtművész,a Magyar Rádió Szimfónikus Zenekarának első kürtösének,világjáró szólistájának felvételeiből válogatunk.