Műsorújság

Július 12-től 21-ig tart a IV. Göcseji Dombérozó rendezvénysorozata. A földművelés gépesítése előtt a szántáshoz nélkülözhetetlen volt a ló, ami a gondozáson túl egy speciális ellátást is igényelt. Ez volt a patkolás. A lovak számának csökkenésével kevesebb lett a patkoló-kovácsok száma, akik a körmözéshez is értettek. Nagykutason Kónya László kováccsal és Kaczorné Molnár Ritával Vörös Nándor találkozott. A folytatásban az SZKKA legutóbbi tornasikereiről hallhatnak.

Olyan utánozhatatlan könnyedséggel terít elénk történeteket , rajzol néhány mozdulattal születést, elmúlást, mintha mi sem volna természetesebb. Mintha az egymásba áttűnő arcok, alakok, tájak és jelenetek éppoly magától értetődően formálódnának, mint ahogyan a mi örökké változó sorsunkban. Cakó Ferenc grafikus, festő, homokanimátor és filmrendező immár több mint 45 esztendeje van jelen a magyar és nemzetközi animáció legújabb kori fejezetében, úgyis, mint a legendás Pannónia Filmstúdiós csapat tagja-neki köszönhetjük egyebek mellett a bűbájos Sebaj Tóbiást és Zénót, a Töf-töf elefánt 52 epizódját és számos megkapó illusztrációt, amelyeket Csukás István és Nógrádi Gábor történeteihez készített. A homokanimációs technikát több mint két évtizede „találta fel”, azóta több tucatnyi olyan mesterien megformált katartikus film őrzi a keze nyomát -köztük számos fesztiváldíjas alkotás, -mint az az Ab Ovo, az Ad Rem, a Hamu -és a legújabb, a Világzabáló és a visszacsinálók c. alkotás. Két marék homok és ami mögötte van - tehetség, kreativitás, briliáns technika. szakmai tudás, ihlet és lélek. A sikerhez vezető mozzanatok és maratoni munkák részleteibe avat be bennünket a mai összeállításban Cakó Ferenc , a zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa. Képünkön: Cakó Ferenccel a stúdióban, egy korábbi felvételen (fotó:Tajti Róbert)

Sikeres tanévet zárt az ELTE Savaria Egyetemi Központ duális gépészmérnök-képzése, idén végzett az első évfolyam az indulás óta. 28 gépészmérnök vehette át diplomáját idén februárban, közülük 24-en duális képzésben részesültek. A szlovén-magyar határtérségben működő kis- és középvállalkozások fejlődését, a kapcsolódási pontok megtalálását segíti a most lezárult E-CONOMY projekt. Komoly sikereket ért el az utóbbi időben a szombathelyi Agrobio Classic Kick-box Club.

A férfi és női szerzetes elöljárók konferenciáinak központi irodáját vezető Kiss Didák ferencessel Szerdahelyi Csongor beszélgetett.

Gheorghita Noémi Borbálát Tóth János András kérdezte.

Gulyás Lóránt kollégánk küldött tudósítást.

A Műcsarnok tárlatán közelebbről is megismerhetjük Mexikó egyik híres fotográfusát. A prekolumbiánus kultúra és a 20. század izgalmas építészeti fejlesztéseit megörökítő Guillermo Kahlo fotói egy izgalmas világot örökítettek meg. A kiállítás mellett egy rendhagyó színházi előadást is bemutatunk.

Kirándulásokkal, esti beszélgetésekkel, családi játékokkal, házasságmegerősítő előadásokkal, imával, közös filmnézéssel, és nem utolsó sorban balatoni úszással, - kiforrott, jó szervezésben, ötletekben gazdag tábort tudhat maga mögött a Székesfehérvári Egyházmegye idei balatongyöröki családtábora. A fehérvári családpasztorációs iroda 10 évvel ezelőtt egy nagyon jó csapattal alakította át, formálta újjá a nyári táborokat. Nagy lehetőség a családoknak a szórakozás, a kikapcsolódás mellett, a komoly lelki tartalmat is adó egy hét, valamint, a hasonló gondolkodású emberekkel való találkozás.

24. alkalommal szervezi meg nyári táborát a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász. Több mint 1200-an töltik majd a szünidő egy részét a nardai plébánia területén. Tíz országból érkeztek hallgatók a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének nyári egyetemére. A három évtizede megtörtént rendszerváltozás hatása, valamint a kontinens jövője volt a fő téma.

Emlékek és színek, absztrakt festészet és a pillanat, amikor egy elhagyott sárga pulóver lett az ihlet forrása - Kuli Adél festőművész volt a Katarzis vendége.

Ma Szulák Andrea, Micheller Myrtill, Balázs Elemér, a Trio Akusztik és Bényei Tamás felvételei forognak.

Az Év Tájépítészével, Andor Anikóval beszélgetünk két közelmúltbeli alkotásáról: a hódmezővásárhelyi Hódi Pál Kulturális Központ környezetének rendezéséről és a kőbányai Szent László téri Lechner Ödön szobor környezetalakítási munkáiról.

1.Az ökoiskolákról, működésükről és jelentőségükről Varga Attilával beszélget Pécsi Krisztina, aki az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetében az Intézményfejlesztési Programok Központjának vezetője. 2."A magyar egészségügy helyzete európai összehasonlításban az OECD adatai alapján" címmel tartott előadást Hornyák László közgazdász, a Százak Tanácsának tagja, az Orvostechnikai Szövetség társelnöke a Százak Tanácsa legutóbbi ülésén. Előadása témájáról és arról, melyek azok a mutatók, amelyekre érdemes odafigyelni a magyar egészségügy javítása érdekében, Sallai Évával beszélget.

Mai magazinunkban egy lelkes és tehetséges színjátszókört, illetve egy hasonlóan lelkes értékmentő közösséget mutatunk be Önöknek. Első összeállításunk pedig Magyarország egyik több szempontból is különleges szegletébe, a Zselicbe invitálja az érdeklődőket.

Charles Péguy

A Műcsarnok tárlatán közelebbről is megismerhetjük Mexikó egyik híres fotográfusát. A prekolumbiánus kultúra és a 20. század izgalmas építészeti fejlesztéseit megörökítő Guillermo Kahlo fotói egy izgalmas világot örökítettek meg. A kiállítás mellett egy rendhagyó színházi előadást is bemutatunk.

1.Az ökoiskolákról, működésükről és jelentőségükről Varga Attilával beszélget Pécsi Krisztina, aki az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetében az Intézményfejlesztési Programok Központjának vezetője. 2."A magyar egészségügy helyzete európai összehasonlításban az OECD adatai alapján" címmel tartott előadást Hornyák László közgazdász, a Százak Tanácsának tagja, az Orvostechnikai Szövetség társelnöke a Százak Tanácsa legutóbbi ülésén. Előadása témájáról és arról, melyek azok a mutatók, amelyekre érdemes odafigyelni a magyar egészségügy javítása érdekében, Sallai Évával beszélget.

Régizenei félóránkban a barokk hegedűirodalom, mi több: a szólóhegedűs repertoár egyik utolérhetetlen remeke szólal meg. Bach szólóhegedűre írt partitái és szonátái közül ma a h-moll partita hét tételét halljuk a kiváló magyar hegedűművész, a Skót Királyi Nemzeti Zenekar második szólamvezetője, Fejes Tamás előadásában. A barokk zenei élet egészen másféle igényeket támasztott a zeneszerzőkkel szemben, mint azt a klasszika óta megszokhattuk. A zene nem csupán és nem elsősorban koncerttermi műfaj volt, jóval inkább az élet legkülönfélébb területeinek reprezentatív kelléke. Épp emiatt, hogy a zeneszerzők többnyire funkcionális zenéket – egyházi műveket, asztali muzsikákat vagy ünnepi szerenádokat - írtak aszerint, hogy mire mutatkozott igény. Ha szemügyre vesszük a korabeli mesterek életművét, viszonylag ritkán botlunk olyan művekbe, amelyeket a halhatatlanság igénye, univerzális gondolatok kifejezése segített volna a napvilágra. Egy Bach-féle, egyházi illetve városi alkalmazásban álló komponista a legritkább esetben engedhette meg magának, hogy öncélú módon, kitűzött megbízás híján komponáljon. Nem is igen maradhatott rá energiája, tekintetbe véve az egyház év és az udvari reprezentáció során felmerülő, tetemes zenei igényeket. Hozzá még a pedagógiai célzattal keletkezett művek tömkelegét. Ezért is kivételesek a zenetörténet egészét tekintve is Bach hegedűre illetve csellóra szerzett szólódarabjai. Ezekben a művekben nem korlátozták megbízói igények. És miközben a hangszerek lehetőségeinek korlátait feszegette, Bach lélegzetelállító módon megkísérelte, hogy a vonós hangszeren is szóhoz juttassa saját hangszere, a csembaló illetve az orgona legfőbb erényét: a több szólamot kézben tartó, polifonikus szerkesztést. Ezért bravúrosak ezek a művek mind kompozíciós, mind előadói szemszögből.