Műsorújság

Az ÉrtéKEK című műsorunkat hallgatják, amiben a Katolikus Egyház tanítása alapján keressük a választ kérdéseinkre és várunk iránymutatást a KEK-től, azaz a Katolikus Egyház Katekizmusától. Az erények végéhez érve egy két műsornyi rövid összefoglalóban idézhetjük fel és ismételhetjük át mindazt, amit tanít az Egyházunk az okosságról, az igazságosságról, a mértékletességről és az erősség erényéről. Emellett pedig az erények természetének ismérveit is felidézzük a mai műsorunkban. A gondolatok mélyebb megértéséhez tanácsoljuk kedves hallgatóinknak, hogy könyv formájában vagy akár online olvassuk együtt a kijelölt pontokat és haladjunk együtt hitünk megismerésében. Beszélgető társam az ÉrtéKEK állandó vendége, Káposztássy Béla plébános, liturgia szakértő.

Tavaly a sokéves átlagot jelentősen meghaladó mennyiségű bor készült az Európai Unió országaiban. Növekedtek az eladatlan készletek Magyarországon is. Az Agrárminisztérium zöldszüreti és borlepárlási támogatással igyekszik elejét venni a túltermelésnek. Helváci Ersannal, a Hevesi Sándor Színház színészével beszélgetünk. Felújítják a szombathelyi Bolyai-iskolát.

1. A Rákosi korszak bányapereiről Cserényi-Zsitnyányi Ildikó történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója, reumatológus szakorvos, akivel az egészséges életmód, a mozgás fontosságáról, valamint a mindennapos testnevelés eddigi, egészségügyi mérésekben is megmutatkozó eredményeiről beszélget Sallai Éva.

Kerékpáros és gyalogos zarándoklatokon imádkoztak a Szombathelyi Egyházmegye hívei Mindszenty József bíboros boldoggá avatásárt. Egy maroknyi társaság Mohos Géza vezetésével indult útnak Erdélybe. Tóth Norbert a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként mutatta be projektzáró alkotását az Örök Városban. Hiánypótló kezdeményezésként hét éve indult szombathelyi központtal a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskola.

Élmények, városnézés, kikapcsolódás, szórakozás Székesfehérváron

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rajzfilmrendezővel Az utolsó vacsora c. animációs filmjéről Hámori Kinga beszélgetett.

Nyári Vacsoraszínházi Fesztivál Hét különböző produkcióval várja közönségét a két hónapon át tartó Nyári Vacsoraszínházi Fesztivál. Az Erzsébet körúti Orfeum elnevezésű szórakozóhely a magyar színházi és zenei élet kedvelt alakjait vonultatja fel az előadásokban. Hogy pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések: "orfeum" vagy "vacsoraszínház", és hogy kik a közreműködő művészek, arról Sziklai Ildikó igazgatóval beszélgetünk. KULT50 - a kultúra arcai: Csuja Imre A Fidelio idén is kiválasztott 50 olyan alkotót, akik a tavalyi év kultúrális életére nagy befolyással voltak. Az 50-es lista nem díj, nem is rangsor, inkább helyzetkép a kulturális terület előző esztendejéről. Az ötven alkotót 10 kategóriába sorolták, úgy mint: prózai színház, zenés színház, tánc, film, vizuális kultúra, klasszikus zene, jazz-folk-világzene és irodalom, és idén megjelent két új kategória is: a popkultúra, valamint az "ügy", ennek az utóbbi kategóriának az egyik arcával, Csuja Imrével beszélget Farkas Éva.

A hét végéig tart Szombathelyen a 35. nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál programsorozata. A műsorban mások mellett Hamar Zsolt, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója beszél a Bartók és Bach művei közti párhuzamról, és a karmester felelősségéről. Az Artopolis Művészeti Iskola legutóbbi workshopján pasztellezni tanultak a résztvevők, igazán inspiráló közegben: a Kámoni Arborétum árnyas fái alatt. A kurzus vezetőjét és résztvevőit is hallhatják a műsorban.

„Szegény digó! Mit-vétettél te nekünk, s mit mi teneked?” - szakad fel az őszinte sóhaj Kókay Lászlóban az aknarobbantás előtti drámai pillanatban. Iskolapadból a pokolba került a 18 éves szegedi piarista diák, akinek ugyanezen a címen jelent meg nemrég doberdói naplója a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány gondozásában. Pintér Tamás történész-levéltárost, az Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdezzük mai műsorunkban.

Mai vendég Heinczinger Miklós, a Misztrál zenekar muzsikusa.

I/ Elektromos autó: ez a jövő. Már van olyan európai város, amelyik bejelentette, hogy ekkor és ekkor már csak elektromos autóval lehet behajtani hozzájuk. Budapesten és szerte az országban elktromos töltővel felszerelt parkolóhelyekkel várják az ilyen járműveket. Csendben kérdezik csak néhányan: a jelen viszonyok mellett melyik autónak nagyobb az ökológiai lábnyoma, az elektromosnak, vagy a hagyományosnak? Vendégünk Szécsényi Gábor, Az autó főszerkesztője II/ Telve a szállodák, özönlenek a turisták, tombol az idegenforgalom. Kié a haszon, és mekkora? Kik a szállodák tulajdonosai Magyarországon? Mennyire vonzó a magyar gasztronómia? Mennyire "elturistásodottˇ" város Budapest? Vendégünk Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke.

"A reneszánsz ember azzal lép elénk, hogy benne harmonikus egységben jelenik meg az ember és az Ég, a szakralitás és világi értékek egysége, a bibliai és az antikvitás, a történeti, az európai és a nemzeti létérdekek üzenete"-olvasható az ajánlószövegben, amely Madarassy István csodálatos, rézlemezbe álmodott alkotásaira irányítja figyelmünket. Ennél jobban nem is lehetne jellemezni az ötvös-szobrász művészi világát, amely egyszerre nyitott az Úr szavára és az emberi lét minden szépségére, varázsára.Madarassy István művészete különös isteni kegyelemben fogantatott,, amelyet nemzetközi sikerei útján rásugároz egész nemzetére, hazájára.

Kovács András Ferenc

Nyári Vacsoraszínházi Fesztivál Hét különböző produkcióval várja közönségét a két hónapon át tartó Nyári Vacsoraszínházi Fesztivál. Az Erzsébet körúti Orfeum elnevezésű szórakozóhely a magyar színházi és zenei élet kedvelt alakjait vonultatja fel az előadásokban. Hogy pontosan mit is jelentenek ezek a kifejezések: "orfeum" vagy "vacsoraszínház", és hogy kik a közreműködő művészek, arról Sziklai Ildikó igazgatóval beszélgetünk. KULT50 - a kultúra arcai: Csuja Imre A Fidelio idén is kiválasztott 50 olyan alkotót, akik a tavalyi év kultúrális életére nagy befolyással voltak. Az 50-es lista nem díj, nem is rangsor, inkább helyzetkép a kulturális terület előző esztendejéről. Az ötven alkotót 10 kategóriába sorolták, úgy mint: prózai színház, zenés színház, tánc, film, vizuális kultúra, klasszikus zene, jazz-folk-világzene és irodalom, és idén megjelent két új kategória is: a popkultúra, valamint az "ügy", ennek az utóbbi kategóriának az egyik arcával, Csuja Imrével beszélget Farkas Éva.

I/ Elektromos autó: ez a jövő. Már van olyan európai város, amelyik bejelentette, hogy ekkor és ekkor már csak elektromos autóval lehet behajtani hozzájuk. Budapesten és szerte az országban elktromos töltővel felszerelt parkolóhelyekkel várják az ilyen járműveket. Csendben kérdezik csak néhányan: a jelen viszonyok mellett melyik autónak nagyobb az ökológiai lábnyoma, az elektromosnak, vagy a hagyományosnak? Vendégünk Szécsényi Gábor, Az autó főszerkesztője II/ Telve a szállodák, özönlenek a turisták, tombol az idegenforgalom. Kié a haszon, és mekkora? Kik a szállodák tulajdonosai Magyarországon? Mennyire vonzó a magyar gasztronómia? Mennyire "elturistásodottˇ" város Budapest? Vendégünk Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke.

Ha velünk tartottak az elmúlt szerda estéken az 1866 és 1925 között élt Erik Satie zongoraműveinek különös világába vezető utunkon, már tudják: Satie az 1890-es években megelőlegezte a huszadik század muzsikáját. És nem csupán a lebegő akkordok, a furcsa, az időn kívülivé tett hangzások révén. Most következő szerzeményei ebben a tekintetben megtévesztésig hasonlítanak Debussy jó tíz-tizenöt évvel később keletkezett szerzeményeire. Van itt azonban még valami, amiben Satie megelőzte korát. Műveinek meglepő, olykor bizarr címadása egyfajta tematikus programot mellékel az újszerű zenei élményhez. Satie esetében nehéz eldönteni, mikor szánta darabcímeit valóban prófétikusnak és mikor parodizálta kortársait és önmagát. Hisz Schumann is egy elképzelt, Hoffmannra visszavezethető szellemi testvérség jegyében írta legtöbb zongoraciklusát. Amikor azonban Satie egy képzeletében létező rózsakeresztes testvériség titkos szertartásaihoz ír kísérőzenéket a középkori egyházi tónusok mintájára, talán mégis inkább irodalmi pózzal, személyes mitológiával van dolgunk. Ma a Rózsakeresztes ünnepi zenét, a Gótikus táncot és a Mennyei hősök kapuja elé szánt prelűdöt halljuk Bojan Gorišek előadásában.