Műsorújság

Szombathelyi ingatlanpiaci körképet vázolunk Heckenast István ingatlanszakértővel Batthyány-Strattmann László-díjat kapott munkája elismeréséül Gárdos László, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház csecsemő- és gyermekosztályának főorvosa. Közgazdász Nagydíjat kapott a Magyar Közgazdasági Társaság ünnepi közgyűlésén Csanádi Ágnes, a Zala megyei szervezet alelnöke, a BGE Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának főiskolai docense.

1.Az elmúlt hetek közéleti, politikai eseményeiről Huber Szebasztián politikai elemzővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Dr. Somhegyi Annamáriával, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatójával, folytatjuk múlt heti beszélgetésünket a mindennapos testnevelés és a mozgás fontosságáról, az egészségre gyakorolt hatásáról, és beszélünk arról is, miért lenne szükség az iskolai oktatásban az egészségtan tantárgy bevezetésére. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Az év elején a budapesti Kieselbach Galériában rendezett retrospektív kiállítása több mint 8 ezer nézőt vonzott. Húsz termékeny szentendrei esztendő után ismét szülőfalujában: Mezőszemerén él és azt örökíti meg, amit a környezetében lát. Festmények, rajzok, plasztikák, montázsok, installációk, fotók, videók, filmek születnek a nem szokványos, ötletgazdag és eredeti életműben. "Magyar táj magyar ecsettel", ahogy egy sokoldalú kortárs művész látja. Pusztulásában is szépséget hordoz a valamikori paraszti kultúra és a kizsákmányolt természet. A vigasztalanságot a szeretet, a részvét és a humor oldja, ezzel a "hármassággal" szemléli Bukta Imre azt a világot, amelyet elénk tár.

A Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum egy pályázatnak köszönhetően ingyenes nyelvtanfolyamokat indított a nyáron. Bármilyen szakmát megismerhetnek a pályaválasztás előtt állók, vagy akár a váltani akarók is abban az új Digitális Közösségi Alkotóműhelyben, amely az országban harmadikként Szombathelyen is megkezdte működését. A folytatásban a szombathelyi Bem Lakásszövetkezet elnökével beszélgetünk a lakóközösségeket érintő időszerű témákról.

Székesfehérvár augusztusban több egyházi eseménnyel is ünnepli Szent István királyt. Augusztus 14-én és 20-án, az előtt az uralkodó előtt róják le tiszteletüket, akinek neve és tettei elválaszthatatlanul összefonódtak Székesfehérvárral. Fehérvár fogadalmi napja kiemelkedő jelentőségű a székesfehérvári Királyi Napok eseményei között. A Szent István-i országfelajánlás emléknapján, augusztus 14-én 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a magyar Szent Család ereklyéit a Szent Imre templomba. Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéi előtt tisztelegnek a fehérváriak és kérik a szentek közbenjárását a magyar családokért. 17,15 órától központi imaórát tartanak a Szent Imre templomban, majd ezt követően az ünnepi szentmise 18 órakor kezdődik, amelyben Spányi Antal megyés püspök megújítja az országfelajánlást Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban, a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. Az augusztus 14-i és 20-i megemlékezésekről Spányi Antal megyés püspököt és Mózessy Gergely egyháztörténész, gyűjteményigazgatót Berta Kata kérdezte.

- Bő szekund – komolyzenei stand up-jairól Bősze Ádám zenetörténésszel beszélgetünk nyári fellépései kapcsán. - Majd a Szent Efrém férfikar legújabb, Wings című lemezéről Bubnó Tamás karvezetőt kérdezzük és természetesen közelgő koncertjeiket is ajánljuk. - Végül Túlélési stratégiákról hallhatunk a Kiscelli Múzeum Barta Lajos kiállítása kapcsán. Farkas Éva riportjából megtudjuk, hogy dolgozhatott egy absztrakt művészeti nyelvet beszélő alkotó a szocialista realizmus időszakában. Tárlatvezetőnk: a kurátor, Árvai Mára.

Mai vendég Gál Gábor gitáros-zeneszerző, a Takáts Tamás Blues Band és az Ezüst Nyár zenekarok muzsikusa.

Az év elején a budapesti Kieselbach Galériában rendezett retrospektív kiállítása több mint 8 ezer nézőt vonzott. Húsz termékeny szentendrei esztendő után ismét szülőfalujában: Mezőszemerén él és azt örökíti meg, amit a környezetében lát. Festmények, rajzok, plasztikák, montázsok, installációk, fotók, videók, filmek születnek a nem szokványos, ötletgazdag és eredeti életműben. "Magyar táj magyar ecsettel", ahogy egy sokoldalú kortárs művész látja. Pusztulásában is szépséget hordoz a valamikori paraszti kultúra és a kizsákmányolt természet. A vigasztalanságot a szeretet, a részvét és a humor oldja, ezzel a "hármassággal" szemléli Bukta Imre azt a világot, amelyet elénk tár.

Petri György

- Bő szekund – komolyzenei stand up-jairól Bősze Ádám zenetörténésszel beszélgetünk nyári fellépései kapcsán. - Majd a Szent Efrém férfikar legújabb, Wings című lemezéről Bubnó Tamás karvezetőt kérdezzük és természetesen közelgő koncertjeiket is ajánljuk. - Végül Túlélési stratégiákról hallhatunk a Kiscelli Múzeum Barta Lajos kiállítása kapcsán. Farkas Éva riportjából megtudjuk, hogy dolgozhatott egy absztrakt művészeti nyelvet beszélő alkotó a szocialista realizmus időszakában. Tárlatvezetőnk: a kurátor, Árvai Mára.

Amikor egy maradi kritikusa szemére vetette az előző századforduló különc párizsi zeneszerzőjének, Erik Satie-nak, hogy zongoraművei híján vannak a nagy elődök alapos ismeretének, a komponista fölvette a kesztyűt. Satie, aki leginkább a Montmartre kétes hírű mulatóiban mozgott otthonosan, elszántan nekigyürkőzött, hogy magáévá tegye a rég mesterek szakmai fortélyait. Különösen lehengerlően hatott rá a gregorián zene világa. Ám ne higgyük, hogy valami föltámasztott keresztény középkor küldetésével érkezett vissza a zenetörténeti túráról. Satie a régi egyházi tónusok emelkedett és fennkölt hangzásvilágából egészen egyedi és újszerű műveket teremtett, amelyek épp megfeleltek miszticizmus iránti hajlamának – no és a sejtelmességre igen fogékony korszellemnek. Az 1892-ben szerzett "Uspud. Keresztény balett 3 felvonásban" című kompozíció már megnevezését tekintve is kacérkodik az avantgárd programjával. Tény mindenesetre, hogy hallatán megelevenedik körülöttünk valami képzeletbeli legendárium magasztos arányokkal, aszketikus szellemiségben. Főhősét, egy istentagadót ugyanis a mennyei erők a mártírok küldetésére választják ki. Ravel minden bizonnyal tanulmányozta a szerzeményt. Bojan Gorišek előadásában most ezt a "Keresztény balettet, majd a "Szeretném" című lírai miniatűrt halljuk, utóbbit jobbára a Chopint és Debussyt összekötő zenei híd gyanánt, némi szalonzenei áthallással.